A magyar nemzet története. Mintakötet. Szerk.: Szilágyi Sándor. Bp., 1895, Athenaeum, 4+16+XVI+CLXXVII-CXCII+113-128+CXLV-CLX+LXV-LXXX+CCXXV-CCXL+193-206+2 p.+38 t. Kiadói aranyozott egészvászon-kötés, kissé kopott borítóval, kissé sérült gerinccel. Ritka! Ügynöki Mintapéldány!
Korai magyar történeti lexikon (9-14. század). Főszerk.: Kristó Gyula. Szerk. Engel Pál, Makk Ferenc. Bp., 1994, Akadémiai, 753+3 p. + 17 (kihajtható térképek) t. Kiadói műbőr kötésben.
Mikes Kelemen: Zágoni Mikes Kelemen Törökországi levelei. A magyar királyi kormány támogatásával, II. Rákóczi Ferencz hamvainak hazaszállítása alkalmából készült emlékkiadás. Edvi Illés Aladár illusztrációival. Budapest, 1906. Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda. LXXX + [2] + 233 + [1] p. + 39 t. (36 színes) + 3 hasonmás (két kétleveles, egy egyleveles). Folio. Egyetlen díszkiadás. A bevezető tanulmányokat írták: Négyesy László, Thaly Kálmán, Beöthy Zsolt, Szily Kálmán, Erődi Béla. A leveleket az eredeti kézirat alapján kiadja: Miklós Ferencz. A képeket, eredeti felvételei alapján festette s a díszítéseket rajzolta: Edvi Illés Aladár. Mikes Kelemen (1690-1761) Törökországi levelei a magyar rokokó próza legnagyszerűbb alkotása, mely egészen 1794-ig maradt kéziratban. Szövegközti rajzokkal és színes táblákkal, könyvdíszekkel gazdagon illusztrált díszalbumunk az emigrációba kényszerült fejedelem 1906. évi hazai újratemetése alkalmából készült. Edvi Illés Aladár akvarelljein megelevenednek a száműzött udvar rodostói életkörülményei, lakókörnyezete; a keleties architektúrájú látképeket és enteriőröket emlékezetesen ellenpontozzák az erdélyi Zágonról, Mikes szülőföldjéről készített, bensőséges hangulatú festmények. Valamennyi tábla és hasonmás előtt feliratozott hártyapapír. Díszesen aranyozott, kiadói egészbőr díszkötésben, selyem moaré borítású előzékekkel. Az első kötéstáblán, rövidebbik oldalára állított téglalap formájú keretben aranyozott, dombornyomású címer: Rákóczi római szent birodalmi hercegi címere. Körülötte dombor- és vaknyomásos szecessziós növényi ornamentikájú díszekkel, a tábla alsó részébe, középen a könyvet kiadó cég neve: "Grill Károly Könyvkiadó Vállalata" préselve. Gerincén és hátsó tábláján szintén dombor- és vaknyomásos szecessziós növényi ornamentikájú díszítés. A kötés szignált: "Leszik K. könyvkötő, Budapest". Gerincén kis sérüléssel. A hártyapapírok foltosak, egy sérült, de összeségében dekoratív példány.
Az Osztrák-Magyar Monarchia közös kiadásainak és bevételeinek előirányzata az 1888-ik, 1894-ik,1897-ik, 1899-ik, 1901-ik, 1902-ik, 1903-ik, 1909-ik év(ek)re. Mellékletekkel együtt. Összesen 8 kötet. Bécs,1887-1893-1908, Cs. és Kir. Udvari és Állam-Nyomda. Átkötött egészvászon-kötések, kopott borítóval, sérült gerinccel, nagyrészt sérült gerincekkel, egy rossz állapotban, régi bélyegzésekkel.
Ezernyolczszáz negyvennyolcz. Az 1848/49-iki magyar szabadságharcz története képekben. Egykorú képek, okiratok, eredeti kézírások, ereklyék, nevezetes nyomtatványok, kiáltványok, művészi emlékek. Ezer képpel. Szerk.: Jókai Mór, Bródy Sándor, Rákosi Viktor. Bp., 1898, Révai (Franklin-ny.), 476 p. Rendkívül gazdag szövegközti és egészoldalas képanyaggal illusztrálva. Kiadói aranyozott és ezüstözött, festett, illusztrált egészvászon-kötés, Gottermayer-kötés, kopott borítóval, az elülső tábla elvált a gerinctől, sérült kötéssel és kijáró lapokkal, rossz állapotban.
1896 Századok. A Magyar Történelmi Társulat közlönye XXX. évf. 1896. évi folyam. Szerk.: Szilágyi Sándor. Bp., 1896, Magyar Történelmi Társulat, (Athenaeum-ny.), VIII+958 p. Korabeli átkötött aranyozott gerincű félbőr-kötés, kopott borítóval, két kijáró lappal (III/IV,V-VI.)
Czettler Jenő et al.: Válasz gróf Károlyi Imrének ,,A kapitalista világrend válsága" cimü könyvére. A magyar válság kibontakozásának utja. Az egyik szerző, Mónus Illés (szül. Brandstein Illés) (1888-1944) szociáldemokrata politikus, újságíró által dedikált példány. Bp., 1931, Gutenberg, 104 p. Egyetlen kiadás. Borító nélkül, sérült címlappal, a lapok nagyrészt jó állapotban.
Vámbéry Ármin: A magyarság bölcsőjénél. A magyar-török fajrokonság kezdete és fejlődése. Bp., 1914., Athenaeum, 223+1 p. Első kiadás. Vámbéry Ármin (1832-1913) orientalista, turkológus, egyetemi tanár, tanszékalapító posztumusz kötete, egyben legutolsó álláspontja a magyar nyelvtörténetet és őstörténetet megrázó ugor-török háború kérdésében. Az ugor-török háború a keleti tanszéket alapító Vámbéry 1869/1870. évi vitairatától kezdődik, és tétje a magyar nép és nyelv eredetének korántsem tét nélküli meghatározása volt. Vámbéry a kérdésben azt az álláspontot képviselte, hogy az ugor nyelvek és a törökségi nyelvek közeli rokonságban állnak, erre pedig grammatikai és szókészlet-béli bizonyítékokat hozott. A finnugor elméletet képviselő Budenz József és Hunfalvy Pál a tudományos alaposságot kérte számon Vámbéry Árminon, illetve kritizálta Vámbéry azon elméletét, mely szerint a magyar nyelv és nép ugor-török keverék lenne. Az ugor-török háború évtizedeken keresztül zajlott, személyeskedésektől sem volt mentes, Vámbéry Ármin pedig soha nem adta fel törökségi álláspontját, melynek legvégső kifejtése posztumusz kiadott könyvében található. Kötete a törökségi származás fenntartásával magyarázattal szolgál a hun-magyar rokonságra is, ekképp pedig hozzájárult László Gyula régész későbbi kettős honfoglalás-elméletéhez is. Ex libris-szel: "Ex libris Mérő Nándor", avantgárd ex libris, klisé, papír, jelzés nélkül, 10x7 cm. Korabeli átkötött aranyozott gerincű félvászon-kötés.
[Feßler, Ignaz Aurelius /Fessler Ignác Aurél (1756-1839)] Feßler, I[gnaz] A[urelius]:Mathias Corvinus, König der Ungarn. I-II. Bände. Gemälde aus den alten Zeiten der Hungarn III. Bände. Karlsruhe, 1809, 1 (címkép) t. + 1 (díszcímlap) t. +VIII+[IX]-296 p.; 1 (címkép) t. + 1 (díszcímlap) t.+318 p. Német nyelven. Korabeli félbőr-kötések, az egyik kötet lapélei festettek, kopott borítókkal, az egyik gerincen kis sérülésekkel, régi bélyegzésekkel, kissé eltérő méretű példányok (19x12 cm, 18x11,5 cm.)
1899 Századok. A Magyar Történelmi Társulat közlönye XXXIII. évf. 1899. évi folyam. Szerk.: Szilágyi Sándor, II-X. Nagy Gyula. Bp., 1899, Magyar Történelmi Társulat, (Athenaeum-ny.), X+2 (Szilágyi Sándor nekrológja)+958 p. Korabeli átkötött aranyozott gerincű félbőr-kötés, kissé kopott borítóval.
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.