[Térkép] Borsod vármegye térképe. Mérték: 1:290,000. (1941). [Budapest], 1941. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 445x295 mm egy 500x350 mm méretű térképlapon. Domborzati és vízrajzi részleteket is feltüntető térképünk a M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet 1937-1941 között készült közigazgatási térképsorozatának tagja. A Bükk és Cserehát, valamint a Borsodi-mezőség uralta vármegye csupán egészen kis részen, északnyugati szakaszán érintkezett a trianoni határral, így az első bécsi döntés jelentette országbővülés a megye szerkezetét csak annyiban érintette, hogy elvált korábbi társától, Gömör és Kishont megyétől, az 1938-ig egységben kezelt Borsod, Gömör és Kishont megye szétvált Borsod megyére, illetve az új területeket magába foglaló Gömör és Kishont megyére, utóbbi pedig Rimaszombat városában önálló megyeszékhelyt nyert. Borsod-térképünk a színkódolt járásbeosztáson kívül feltünteti a megye egy- és kétvágányú vasútvonalait, első-, másod- és harmadrendű útjait és egyéb műútjait, valamint településhálózatát: törvényhatósági jogú városát (Miskolc), nagyközségeit (Mezőkövesd, Szendrő, Ózd), kisközségeit és egyéb lakott helyeit. Döntően közigazgatási és közlekedésföldrajzi célokat szolgáló térképünk a Tisza mellékfolyóira való tekintettel vízrajzi, a Bükk és Cserehát jelenlétére való tekintettel domborzati részleteket is tartalmaz, egyes hegycsúcsok magassági adatával. Térképünkön piktogramok jelzik a megye bányáit, kastélyait és várromjait. Egyes települések mellett magassági jelzés. Jelmagyarázat a bal felső sarokban, a címsor felett a megye címere lebeg, a kiadási év a bal alsó sarokban (1941). A jobb alsó sarokban kereskedői bélyegzés. Jó állapotú lap, halvány hajtásnyomokkal, hátoldalán kézi feliratozás.
[Térkép] Abaúj-Torna vármegye térképe. Mérték: 1:270,000. (1941). [Budapest], 1941. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 445x295 mm egy 500x350 mm méretű térképlapon. Domborzati és vízrajzi részleteket is feltüntető térképünk a M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet 1937-1941 között készült közigazgatási térképsorozatának tagja. Abaúj-Torna vármegye régi közigazgatási egység, melynek területét nyugat-keleti irányban kettévágta a trianoni döntés. Az eredeti nevét megtartó vármegye 1923 és 1938 között szikszói székhellyel működött, majd az 1938 novemberi első bécsi döntéssel, Kassa székhellyel visszanyerte csaknem teljes területét, a legészakabbi mecenzéfi, kassahámori és rozgonyi területek kivételével. A bővülés nyomás megújult járási beosztáson kívül térképünk feltünteti a megye egyvágányú vasútvonalait, első-, másod- és harmadrendű útjait és egyéb műútjait, valamint településhálózatát: törvényhatósági jogú városát (Kassa), nagyközségeit (Szikszó, Abaújszántó, Gönc, Telkibánya), kisközségeit és egyéb lakott helyeit. Döntően közigazgatási és közlekedésföldrajzi célokat szolgáló térképünk a Hernádra és mellékfolyóira való tekintettel vízrajzi, a Tornai-hegységre, a Kassai-érchegységre, a Zemplénre, valamint a Cserehát nyúlványaira való tekintettel domborzati részleteket is tartalmaz, egyes hegycsúcsok magassági adataival. Térképünkön piktogramok jelzik a megye bányáit, jelentősebb templomait és várromjait. Egyes települések mellett magassági jelzés. Jelmagyarázat a térkép felett, a címsor felett a megye címere lebeg, a kiadási év a bal alsó sarokban (1941). A jobb alsó sarokban kereskedői bélyegzés. Jó állapotú lap, halvány hajtásnyomokkal, hátoldalán kézi feliratozás.
cca 1936 Sopron szab. kir. város térképe, 1 : 12.500, készítette: Marikovszky Zoltán, kiadja: Schwarz Károly könyvkereskedő, Sopron. Hátoldalán az utcák és terek, jelentős épületek, nevezetességek, kirándulóhelyek jegyzékével. Sopron, Röttig-Romwalter-ny.,
[Térkép] Budapest közlekedési térképe Stoits György "Merre menjek" sorozatából. [Torzított térkép, mértéke hozzávetőlegesen 1: 25,000.] (1944). Budapest, [1944]. Stoits György - Dóczi Sándor litográfia. Színes térkép, mérete 570x430 mm egy 630x480 mm méretű térképlapon. Világháborús időkben kiadott, enyhén torzított Budapest-térképünk a város belterületét ábrázolja. Nyugati határán az Erzsébet-kilátó és a Budaörsi repülőtér, déli határán Kamaraerdő és a teljesen kiépült Wekerletelep, keleten az Örs vezér tere és Kőbánya-Kispest vasútállomása, északi határán pedig az óbudai temető, Római-part és a káposztásmegyeri lóversenypálya. Közlekedési térképünkön a teljes budapesti villamos-, autóbusz- és vasúthálózaton kívül egyes nevezetesebb látnivalók és középületek (Parlament, Akadémia, Zeneakadémia, OTI-székház; hidak, templomok, zárdák, gimnáziumok, kilátók, fürdők, színházak, szállodák, csárdák, közkertek, emlékművek) madártávlati rajza is szerepel. Az 1944-ben kiadott lapon értelemszerűen már szerepel az 1937-ben átadott Horthy Miklós híd (Petőfi híd); a tervezés alatt álló Árpád híd és a hozzá vezető úthálózat nyomvonala pedig már ki van jelölve. Szövetségi rendszerünkre hívja fel a figyelmet két jelentős tér neve, az Oktogon 1936-tól viseli Mussolini, a Körönd 1938-tól Hitler nevét. A Vár kormányzati negyede alatti Tabán immáron teljességgel parkosítva; a jelentős tereprendezésre az 1930-as években került sor. A hajtások mentén gyűrődések és kisebb szakadások, a szövegtükrön kívül, alul és a bal lapszélen kisebb foltosság, a hátoldalon nagyobb foltosság. Fabó-Holló 2927. Jó állapotú térképlap, hajtogatva.
cca 1900 Közép-Európa helyőrségeinek térképe + a Földközi-tenger partvidékének térképe, 2 db melléklet a Meyers Konversations-Lexikon 5. kiadásából, kis lapszéli sérülésekkel, ragasztott, 24x41,5 cm és 24x48 cm
3 db régi térkép: A Török Birodalom legnagyobb kiterjedése a XVII-ik században; Graecia (Görögország); Italia (Olaszország); rajzolta: Kogutowicz Manó, Bp., Magyar Földrajzi Intézet R.T., változó állapotban, 28,5x35 cm körül
cca 1890-1900 Magyarország, a Duna menti országok és Közép-Európa térképe, a Sydow-Wagners methodischer Schul-Atlas 3 db térképe, Gotha, Justus Perthes, kisebb sérülésekkel, 31,5x36,5 cm
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![[Térkép] Borsod vármegye térképe. Mérték: 1:290,000. (1941). [Budapest], 1941. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 445x295 mm egy 500x350 mm méretű térképlapon. Domborzati és vízrajzi részleteket is feltüntető térképünk a M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet 1937-1941 között készült közigazgatási térképsorozatának tagja. A Bükk és Cserehát, valamint a Borsodi-mezőség uralta vármegye csupán egészen kis részen, északnyugati szakaszán érintkezett a trianoni határral, így az első bécsi döntés jelentette országbővülés a megye szerkezetét csak annyiban érintette, hogy elvált korábbi társától, Gömör és Kishont megyétől, az 1938-ig egységben kezelt Borsod, Gömör és Kishont megye szétvált Borsod megyére, illetve az új területeket magába foglaló Gömör és Kishont megyére, utóbbi pedig Rimaszombat városában önálló megyeszékhelyt nyert. Borsod-térképünk a színkódolt járásbeosztáson kívül feltünteti a megye egy- és kétvágányú vasútvonalait, első-, másod- és harmadrendű útjait és egyéb műútjait, valamint településhálózatát: törvényhatósági jogú városát (Miskolc), nagyközségeit (Mezőkövesd, Szendrő, Ózd), kisközségeit és egyéb lakott helyeit. Döntően közigazgatási és közlekedésföldrajzi célokat szolgáló térképünk a Tisza mellékfolyóira való tekintettel vízrajzi, a Bükk és Cserehát jelenlétére való tekintettel domborzati részleteket is tartalmaz, egyes hegycsúcsok magassági adatával. Térképünkön piktogramok jelzik a megye bányáit, kastélyait és várromjait. Egyes települések mellett magassági jelzés. Jelmagyarázat a bal felső sarokban, a címsor felett a megye címere lebeg, a kiadási év a bal alsó sarokban (1941). A jobb alsó sarokban kereskedői bélyegzés. Jó állapotú lap, halvány hajtásnyomokkal, hátoldalán kézi feliratozás.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3407623.jpg)
![[Térkép] Abaúj-Torna vármegye térképe. Mérték: 1:270,000. (1941). [Budapest], 1941. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 445x295 mm egy 500x350 mm méretű térképlapon. Domborzati és vízrajzi részleteket is feltüntető térképünk a M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet 1937-1941 között készült közigazgatási térképsorozatának tagja. Abaúj-Torna vármegye régi közigazgatási egység, melynek területét nyugat-keleti irányban kettévágta a trianoni döntés. Az eredeti nevét megtartó vármegye 1923 és 1938 között szikszói székhellyel működött, majd az 1938 novemberi első bécsi döntéssel, Kassa székhellyel visszanyerte csaknem teljes területét, a legészakabbi mecenzéfi, kassahámori és rozgonyi területek kivételével. A bővülés nyomás megújult járási beosztáson kívül térképünk feltünteti a megye egyvágányú vasútvonalait, első-, másod- és harmadrendű útjait és egyéb műútjait, valamint településhálózatát: törvényhatósági jogú városát (Kassa), nagyközségeit (Szikszó, Abaújszántó, Gönc, Telkibánya), kisközségeit és egyéb lakott helyeit. Döntően közigazgatási és közlekedésföldrajzi célokat szolgáló térképünk a Hernádra és mellékfolyóira való tekintettel vízrajzi, a Tornai-hegységre, a Kassai-érchegységre, a Zemplénre, valamint a Cserehát nyúlványaira való tekintettel domborzati részleteket is tartalmaz, egyes hegycsúcsok magassági adataival. Térképünkön piktogramok jelzik a megye bányáit, jelentősebb templomait és várromjait. Egyes települések mellett magassági jelzés. Jelmagyarázat a térkép felett, a címsor felett a megye címere lebeg, a kiadási év a bal alsó sarokban (1941). A jobb alsó sarokban kereskedői bélyegzés. Jó állapotú lap, halvány hajtásnyomokkal, hátoldalán kézi feliratozás.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3407624.jpg)
![[Térkép] Budapest közlekedési térképe Stoits György "Merre menjek" sorozatából. [Torzított térkép, mértéke hozzávetőlegesen 1: 25,000.] (1944). Budapest, [1944]. Stoits György - Dóczi Sándor litográfia. Színes térkép, mérete 570x430 mm egy 630x480 mm méretű térképlapon. Világháborús időkben kiadott, enyhén torzított Budapest-térképünk a város belterületét ábrázolja. Nyugati határán az Erzsébet-kilátó és a Budaörsi repülőtér, déli határán Kamaraerdő és a teljesen kiépült Wekerletelep, keleten az Örs vezér tere és Kőbánya-Kispest vasútállomása, északi határán pedig az óbudai temető, Római-part és a káposztásmegyeri lóversenypálya. Közlekedési térképünkön a teljes budapesti villamos-, autóbusz- és vasúthálózaton kívül egyes nevezetesebb látnivalók és középületek (Parlament, Akadémia, Zeneakadémia, OTI-székház; hidak, templomok, zárdák, gimnáziumok, kilátók, fürdők, színházak, szállodák, csárdák, közkertek, emlékművek) madártávlati rajza is szerepel. Az 1944-ben kiadott lapon értelemszerűen már szerepel az 1937-ben átadott Horthy Miklós híd (Petőfi híd); a tervezés alatt álló Árpád híd és a hozzá vezető úthálózat nyomvonala pedig már ki van jelölve. Szövetségi rendszerünkre hívja fel a figyelmet két jelentős tér neve, az Oktogon 1936-tól viseli Mussolini, a Körönd 1938-tól Hitler nevét. A Vár kormányzati negyede alatti Tabán immáron teljességgel parkosítva; a jelentős tereprendezésre az 1930-as években került sor. A hajtások mentén gyűrődések és kisebb szakadások, a szövegtükrön kívül, alul és a bal lapszélen kisebb foltosság, a hátoldalon nagyobb foltosság. Fabó-Holló 2927. Jó állapotú térképlap, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3376682.jpg)
