[Térkép] Borsod vármegye térképe. Mérték: 1:290,000. (1941). [Budapes...

[Térkép] Borsod vármegye térképe. Mérték: 1:290,000. (1941).
[Budapest], 1941. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 445x295 mm egy 500x350 mm méretű térképlapon.
Domborzati és vízrajzi részleteket is feltüntető térképünk a M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet 1937-1941 között készült közigazgatási térképsorozatának tagja. A Bükk és Cserehát, valamint a Borsodi-mezőség uralta vármegye csupán egészen kis részen, északnyugati szakaszán érintkezett a trianoni határral, így az első bécsi döntés jelentette országbővülés a megye szerkezetét csak annyiban érintette, hogy elvált korábbi társától, Gömör és Kishont megyétől, az 1938-ig egységben kezelt Borsod, Gömör és Kishont megye szétvált Borsod megyére, illetve az új területeket magába foglaló Gömör és Kishont megyére, utóbbi pedig Rimaszombat városában önálló megyeszékhelyt nyert.
Borsod-térképünk a színkódolt járásbeosztáson kívül feltünteti a megye egy- és kétvágányú vasútvonalait, első-, másod- és harmadrendű útjait és egyéb műútjait, valamint településhálózatát: törvényhatósági jogú városát (Miskolc), nagyközségeit (Mezőkövesd, Szendrő, Ózd), kisközségeit és egyéb lakott helyeit. Döntően közigazgatási és közlekedésföldrajzi célokat szolgáló térképünk a Tisza mellékfolyóira való tekintettel vízrajzi, a Bükk és Cserehát jelenlétére való tekintettel domborzati részleteket is tartalmaz, egyes hegycsúcsok magassági adatával. Térképünkön piktogramok jelzik a megye bányáit, kastélyait és várromjait. Egyes települések mellett magassági jelzés. Jelmagyarázat a bal felső sarokban, a címsor felett a megye címere lebeg, a kiadási év a bal alsó sarokban (1941). A jobb alsó sarokban kereskedői bélyegzés.
Jó állapotú lap, halvány hajtásnyomokkal, hátoldalán kézi feliratozás.