Lovas Elemér: B. Margit történetének részletes forráskritikája. (Dedikált.) Budapest, 1916. Stephaneum Nyomda Rt. 146 + [2] p. Egyetlen kiadás. Dedikált: "Őszinte szeretettel kedves barátomnak, dr. Barcsay-Amant Zoltánnak. Lovas Elemér. Győr, 1938. jún. 12." Lovas Elemér (1889-1949) bencés történész, tanár filológiai munkája Árpád-házi Boldog Margit boldoggá avatási vizsgálatának történetét, illetve legendájának szöveg-hagyományozódását vizsgálja. Prov.: Barcsay-Amant Zoltán (1902-1988) katonatiszt, hadtörténész, muzeológus, levéltáros, később az Egri Múzeum igazgatója. Fűzve, kiadói borítóban. Jó példány.
Eszterházy János: Az összeférhetetlenség és a nemzetiségi programmok. Budapest, 1901. Hornyánszky Viktor ny. 29 + [3] p. Egyetlen kiadás. Eszterházy János főrendiházi tag, politikus rövid dolgozatában áttekinti az országon belüli szlovák és román függetlenségi törekvéseket, melyek története 1848-tól kezdődik, újságírói és agitációs szinten pedig azóta is folyamatosan fennáll. A szerző amellett érvel, hogy a magyar országgyűlés munkájában nem vehet részt olyan képviselő, aki egyértelműen az ország feldarabolását kívánja. Az első borítón szlovák nyelvű gyűjteményi bélyegzések. Fűzve, enyhén sérült kiadói borítóban.
Lucien Regnault: Így éltek a 4. századi egyiptomi szerzetesek. Ford.: Bódogh-Szabó Pál. Varia Byzantina - Bizánc Világa VIII. Bp., 2004, Bizantinológiai Intézeti Alapítvány, 319+(1) p. Kiadói papírkötés.
Magyar írók és államférfiak. B. Eötvös József emlékbeszédei. Pest, 1868, Ráth Mór. 333p. Első kiadás. Kiadói egészvászon kötés, Tábori Pál író, műfordító ex librisével, néhány lap kijár, "Ürményi Józsi" tulajdonosi névbejegyzéssel, kopottas állapotban.
Oroma-Schumicky-Szilasi: A háború gyermekei. Gyermekanyák és gyermekkatonák a Nagy Tavak vidékén. DEDIKÁLT! 2008, Afribook Kiadó. 171p. Kiadói papírkötés, jó állapotban.
Tóth András: Az erdélyi román kérdés a 18. században. (Dedikált.) Budapest, 1938. (Sylvester Irodalmi és Nyomdai Intézet Rt.) 98 p. Egyetlen kiadás. Dedikált: "Vályi Ferenc bátyámnak őszinte szeretettel: Bandi." Tóth András történész illúziótlan erdélyi történeti áttekintése egy tehetséges, 18. századi, román öntudatú unitárius püspök munkásságához köti a dákoromán kontinuitás gondolatának megszületését, amely ekkoriban még csupán egyházpolitikai célokat szolgált, nagyobb befolyást követelve az egyre nagyobb számban megjelenő görög rítusú erdélyi hívek között. A tanulmány nem felejtkezik el arról a párhuzamos jelenségről, hogy az erdélyi kormányszék 18. századi gazdasági intézkedései nyomán az erdélyi földbirtokos réteg egyre inkább a legvékonyabb jogokkal bíró (legolcsóbban dolgozó) román pásztorkodó parasztságban találta meg munkaerejét, ezzel pedig az erdélyi földbirtokos réteg a 18. század folyamán radikálisan átrendezte Erdély etnikai képét, a görög rítusú klérus pedig így egyre népesebb nyájában egyre erősebb szövetségest talált. Tóth András a dákoromán kontinuitás elméletének megszületését végső soron ehhez az etnikai átrendeződési pillanathoz köti. Fűzve, kiadói borítóban. Jó példány.
Tamás Lajos: Rómaiak, románok és oláhok Dácia Trajánában. Budapest, 1935. Magyar Tudományos Akadémia (Sárkány Nyomda Rt.) 234 p. Egyetlen magyar kiadás. Tamás Lajos (1904-1984) nyelvész és tudománytörténész tanulmánya a római-dák-román folytonosság elméletének történetét vizsgálva kimutatja a legenda eredetét és bemutatja annak formálódását. A román legenda kezdetben csupán a dicső ősök kimutatását szolgálta, konkrét politikai-területi szándék nélkül, később vált csak az Erdélyre vonatkozó román területi igény alapjává. Tamás Lajos tudománytörténeti (tudománypatológiai) oknyomozásában kimutatja a román elméletnek még a fő vonulatnál is szélsőségesebb vadhajtásait is, melyek egyike az illír-román kontinuitás elméletével még a Dunántúlra vonatkozóan is birtokbavételi igényt sejtet. A rendkívül szerteágazó, politikailag motivált történeti legendát Tamás Lajos nyelvészeti, néprajzi és tudománytörténeti módszerekkel cáfolja. A munka francia kiadása egy évvel később jelent meg. Néhány oldalon halvány, apró foltosság, számos oldalon aláhúzások, példányunk fűzése enyhén meglazult. Pamlényi 228. o. Fűzve, enyhén sérült gerincű, enyhén kopott kiadói borítóban. Jó példány.
Kalmár Gusztáv: Magyarország földrajzi helyzete. A magyar nemzet keletkezés és elhelyezkedése a Kárpáti-medencében. Budapest, 1918. (Szerző) Stephaneum Nyomda Rt. 70 + [2] p. Egyetlen kiadás. Kalmár Gusztáv (1892-1949) győri bencés tanár, földrajztudós, tankönyvíró. A háború utolsó évében kiadott, hazafias szellemű földrajzkönyve a Kárpát-medence természetföldrajzi és emberföldrajzi elemzése során végső soron arra a következtetésre jut, hogy a magyarság jogosan birtokolja a Kárpát-medencét, a román szeparációs törekvések réme pedig immár végképp szerencsésen elhárult (Bukarest a könyv kiadásának idején német-osztrák-magyar megszállás alatt állt, az Erdélyt 1916-ban megtámadó Románia 1917 végén különbékét kért, és azt fenn is tartotta egészen 1918 októberéig). Fűzve, enyhén elszíneződött kiadói borítóban. Jó példány.
[Divald Kornél] Tarczai György: Szent Margit legendás könyve. Udvary Géza eredeti rajzaival. Budapest. 1904. [Szerző] (Pesti Könyvnyomda Rt.) 296 + [2] p. Első kiadás. Divald Kornél (1872-1931) művészettörténész, a felvidéki művészettörténet szakírója szépirodalmi műveit Tarczai György néven írta. Regényes Szent Margit-életrajzának szövegét Udvary Géza grafikusművész rajzai kísérik. Fűzve, illusztrált kiadói borítóban. Nagyrészt felvágatlan, jó példány.
Helmár Ágost: Bonfiniusnak mint történetírónak jellemzése és műve kútfőinek kimutatása és bírálati méltatása. A M. Tud. Akadémia által jutalmazott pályamű. Budapest, 1876. Magyar Tudományos Akadémia (Athenaeum Rt. ny.) 88 p. Egyetlen kiadás. Helmár Ágost (1847-1912) főgimnáziumi tanár filológiai munkája a Mátyás, Corvin János majd I. Ulászló udvarában munkálkodó humanista történetíró, Antonio Bonfini magyar történetről írott munkáját, a "Rerum Hungaricarum decades" című kéziratban maradt (és csak 1543-ban kiadott) művet veszi kritikai vizsgálat alá. Az összehasonlító szemléletű vizsgálat révén kimutatja Antonio Bonfini forrásait, illetve elemzi pontatlanságait. Néhány oldalon aláhúzások. Korabeli félvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel. Jó példány.
Pálffy János: Magyarországi és erdélyi urak. Az Erdélyi Szépmíves Céh jubileumi díszkiadása. Kolozsvár, é.n., Erdélyi Szépmíves Céh, 328 p. Kiadói festett egészvászon-kötés. + Kiegészítéssel: Pálffy János: Magyarországi és erdélyi urak, fénymásolatban, 1266-1280 p.
Aczél Tamás - Méray Tibor: Tisztító vihar. I.-II. kötet. Bp., 1986, AB @ Áramlat Független Kiadó. Készült az Újváry "Griff" kaidás alapján. Szamizdat kiadás.. Kiadói papírkötés, sérült gerinccel, II. kötet borítója kissé foltos.
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![Lovas Elemér: B. Margit történetének részletes forráskritikája. (Dedikált.) Budapest, 1916. Stephaneum Nyomda Rt. 146 + [2] p. Egyetlen kiadás. Dedikált: "Őszinte szeretettel kedves barátomnak, dr. Barcsay-Amant Zoltánnak. Lovas Elemér. Győr, 1938. jún. 12." Lovas Elemér (1889-1949) bencés történész, tanár filológiai munkája Árpád-házi Boldog Margit boldoggá avatási vizsgálatának történetét, illetve legendájának szöveg-hagyományozódását vizsgálja. Prov.: Barcsay-Amant Zoltán (1902-1988) katonatiszt, hadtörténész, muzeológus, levéltáros, később az Egri Múzeum igazgatója. Fűzve, kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3357862.jpg)
![Eszterházy János: Az összeférhetetlenség és a nemzetiségi programmok. Budapest, 1901. Hornyánszky Viktor ny. 29 + [3] p. Egyetlen kiadás. Eszterházy János főrendiházi tag, politikus rövid dolgozatában áttekinti az országon belüli szlovák és román függetlenségi törekvéseket, melyek története 1848-tól kezdődik, újságírói és agitációs szinten pedig azóta is folyamatosan fennáll. A szerző amellett érvel, hogy a magyar országgyűlés munkájában nem vehet részt olyan képviselő, aki egyértelműen az ország feldarabolását kívánja. Az első borítón szlovák nyelvű gyűjteményi bélyegzések. Fűzve, enyhén sérült kiadói borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3357864.jpg)
![Kalmár Gusztáv: Magyarország földrajzi helyzete. A magyar nemzet keletkezés és elhelyezkedése a Kárpáti-medencében. Budapest, 1918. (Szerző) Stephaneum Nyomda Rt. 70 + [2] p. Egyetlen kiadás. Kalmár Gusztáv (1892-1949) győri bencés tanár, földrajztudós, tankönyvíró. A háború utolsó évében kiadott, hazafias szellemű földrajzkönyve a Kárpát-medence természetföldrajzi és emberföldrajzi elemzése során végső soron arra a következtetésre jut, hogy a magyarság jogosan birtokolja a Kárpát-medencét, a román szeparációs törekvések réme pedig immár végképp szerencsésen elhárult (Bukarest a könyv kiadásának idején német-osztrák-magyar megszállás alatt állt, az Erdélyt 1916-ban megtámadó Románia 1917 végén különbékét kért, és azt fenn is tartotta egészen 1918 októberéig). Fűzve, enyhén elszíneződött kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3358993.jpg)
![[Divald Kornél] Tarczai György: Szent Margit legendás könyve. Udvary Géza eredeti rajzaival. Budapest. 1904. [Szerző] (Pesti Könyvnyomda Rt.) 296 + [2] p. Első kiadás. Divald Kornél (1872-1931) művészettörténész, a felvidéki művészettörténet szakírója szépirodalmi műveit Tarczai György néven írta. Regényes Szent Margit-életrajzának szövegét Udvary Géza grafikusművész rajzai kísérik. Fűzve, illusztrált kiadói borítóban. Nagyrészt felvágatlan, jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3354074.jpg)
