Pray [György], Georgius: Specimen hierarchiae Hungaricae complectens Seriem chronologicam archiepiscoporum et episcoporum Hungariae cum rudi dioecesium delineatione adjectis, si quae sunt peculiares, praerogativis, ut plurium ex diplomatibus congestam. Pars I. De Archiepiscopatu Strigoniensi et ejus suffraganeis. [Pozsony-Kassa] Posonii & Cassoviae, 1776. Sumptibus Joannis Michaelis Landerer. [14] + 435 [helyesen 427] + [1] p. Pray György (1723-1801) jezsuita történetíró áttekintése a magyar érsekségek és püspökségek történetét vázolja főbb vonásaiban. Tételünk, a munka önmagában is megálló, első része az esztergomi érsekség és a főhatalma alá tartozó püspökségek krónikáját beszéli el, az egyes fejezetek végén érseki, illetve püspöki lajstromokkal. Munkánk tehát az esztergomi érsekség története után az egri (1009), a pécsi (1009), a veszprémi (1009), a győri (1009), a váci (1055), a nyitrai (1133), a munkácsi (1491), valamint a moldvai kunok közötti térítést magára vállaló milkói (1332) püspökség egyháztörténetének főbb vonásait adja. (A mű második, a kalocsai érsekség hierarchiáját vázoló része három évvel később jelent meg.) Az első számozott oldalon rézmetszetű vignetta, oldalszámozáson belül néhány fejezet-tagoló fametszetű könyvdísszel. Az enyhén hiányos, enyhén sérült első előzéken és a halványan foltos címoldalon régi tulajdonosi bejegyzés, az ajánlás oldalán apró, halvány folt, a további oldalakon enyhe foxing. Hat bordára fűzött, aranyozott, enyhén hiányos, enyhén sérült gerincű, enyhén kopott korabeli bőrkötésben, vörös festésű lapszélekkel. Jó példány.
[Folyóirat] Történelmi és Régészeti Értesítő. A Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Társulat közlönye. Szerkesztik Janky Károly és Miletz János. I-III. évfolyam (1875-1877). [Három évfolyam valamennyi lapszáma egybekötve.] Temesvárott, 1875-1877. Csanád-egyházmegyei könyvnyomda -- Magyar-féle könyvnyomda. [2] + 196 p.; [2] + 214 p.; [4] + 196 p. A Temesváron alapított régészeti és történelmi évnegyedes folyóirat 1875-1917 között jelent meg; döntően a Bánság (Arad, Torontál, Temes, Krassó-Szörény vármegyék), kisebb részben Erdély római, népvándorlás kori és középkori régészetével és történelmével foglalkozott. Folyóiratunk jeles közreműködője, számos régészeti és művészettörténeti tanulmányának írója Ormós Zsigmond (1813-1894) temesi főispán, műgyűjtő, mecénás, régész és művészettörténész, a Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Társulat alapítója, példányunk az ő ajándékaként került a possessorhoz. A tartalomból: Miletz János: Temesvár hadi jelentősége történelmünkben I. Mátyás király haláláig Temesvár város tereinek és utczáinak új elnevezése Lőzsart Nándor: Francovilla és Francohorion [Nagy Károly frank király egykori dél-magyarországi telepítésének régészeti emlékei] Ortvay Tivadar: A Kund-kapitányság Miletz János: Chronologiai adatok a magyar királyok tartózkodásáról Temesvárott A Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Társulat rendes havi választmányi ülése Római emlékkövek Karánsebesen és Orsován Iványi István: Lugos és Karánsebes története 1526-1658. Böhm Antal: Régészeti tanulmányok a délmagyarországi római utakról Boleszny Antal: A belgrádi békekötés tekintettel Orsova és a mehádiai Hercules-fürdők vidékére Miletz János: Temes és Arad vármegyék történelmi és régészeti emlékei Ormós Zsigmond: Visszaemlékezés Kölcsey Ferenczre Ormós Zsigmond: Kupeczky János festész élete és közgyűlési megnyitó beszéd Varga Ferenc: A nem rég eltörült honi czéhrendszer rövid ismertetése Iványi István: Mikor jöttek a piaristák Temesvárra? Miletz János: Régiség-leletek a temesvári vársánczok közelében Egy római sír-emlékkő Szörénytorokban Péch József: A zsadányi avar telepek Temes vármegyében Ivánfi Ede: Titel mint prépostság, káptalan, hiteles hely és vár Történeti-régészeti kirándulás Palánkra és Rámára Adatok Temesvár műveltségi viszonyaihoz a XVIII. században. Az első évfolyam lapszámainak nyitóoldalain régi szerzeményi bejegyzés. Aranyozott gerincű, vaknyomásos, kissé foltos korabeli egészvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel.
Schwartner, [Márton] Martinus: Introductio in Rem diplomaticam aevi intermedii, praecipue Hungaricam. Cum tabulis v. aeri incisis. Editio secunda auctior et emendatior. [Buda] Budae, 1802. Typis Regiae Universitatis Pestanae. XVI + 403 + [1] p. + 5 t. (kihajtható rézmetszetek). Schwarter Márton (1759-1823) statisztikus, oklevéltani szakíró, 1788-tól a pesti katolikus egyetem oklevéltani és címertani tanára. Szakmunkája az oklevéltan rendszeres monográfiája, kitér az oklevelek formai, dátumozási, helyesírási, rövidítési és szövegezési követelményeire. A címlapon és a belív egy oldalán rézmetszetű vignetta, függelékben válogatás a magyar történelem nevezetes okleveleiből, a rézmetszetű kihajtható táblákon oklevél-hasonmások. A munka első kiadása 1790-ben jelent meg, példányunk az átdolgozott második kiadásból való. A címlap kézírásos bejegyzése szerint példányunk Horányi Elek (1736-1809) piarista tudós könyvtárából való: "Ex libris Alexii Horanyi Pestiensis Scholarum Piarum." Könyvtári duplum. Az első előzéken, a címoldalon és a belív első három levelén szúrágásnyom, néhány oldalon apró foltosság. Poss.: Horányi Elek piarista tudománytörténész; a Piarista Rend Központi Könyvtára. Díszesen aranyozott, öt bordára fűzött korabeli bőrkötésben, vörös festésű lapszélekkel. Az aranyozott címfelirat a gerincen barna címkén, a gerincen és a kötéstáblák gerinc menti részén apró szúrágásnyom. Jó példány.
Anonymus: Anonymi Belae regis notarii Historia Hungarica de septem primis ducibus Hungariae. Ad usum, & utilitem publicam, ex Codice M. S. memranaceo Bibliotheca Augustae Anno superiore primum, labente iterum in lucem data. [Kolozsvár] Claudiopolii, 1747. Typis Academicis Societate Jesu. 110 p. Az 1620-as években a bécsi könyvtárba került rövid, mindössze 24 levélből álló kódex a középkori magyar gesztairodalom fontos példánya. A kódex első említései az 1660-as évekből valóak, Czvittinger Dávid is megemlíti a gesztát 1711-ben, nyomtatott szövegkiadására azonban még évtizedekig kellett várni. A fontos geszta első kiadása 1747-ben jelent meg Kassán, a kassai jezsuita nyomdában, ugyanebben az évben még a kolozsvári jezsuita nyomdában is napvilágot látott (példányunk ez utóbbiból származik). Az 1200 körül írt, jelentős szerzői fantáziáról számot adó geszta első nyomtatott kiadásai óta a történészi viták állandó tárgya. Jóllehet az elbeszélés számos honfoglaláskori mondát megőrzött, az események után több mint 300 évvel keletkezett anonymusi szöveg elsősorban az 1200 körüli abaúji nemesség történeti hagyományait próbálja visszamenőlegesen igazolni, fantáziadús szereplői elnevezései is inkább erednek az Abaújban felnövő Anonymus képzeletéből, topográfiai ismereteiből, mint valódi történeti hozzáférésből. Anonymus gesztája, jóllehet hiteles forrásnak nem tekinthető, költői elbeszélésnek kiválónak mondható, és ekként a XVIII. századi jezsuita könyvkiadás jelentős eredménye. Néhány oldalon enyhe foltosság, első repülő előzéke hiányzik. Öt bordára fűzött, enyhén kopott korabeli bőrkötésben, kötéstábláin egyszeres léniák alkotta vaknyomásos keretezéssel. Jó példány.
Árnyak. Nevezetes bűnesetek gyűjteménye. Szerkeszti Hegedüs Lajos Kandid. Első-második kötet. [Teljes, egybekötve.] Pest, 1859. Heckenast Gusztáv sajátja (Nyomatott Landerer és Heckenastnál). VIII + 199 + [1] p.; [2] + 251 + [3] p. Egyetlen kiadás. Hegedüs Lajos Kandid (1831-1883) jogász, jogi szakíró, a budai helytartótanács tanácsosa, a kiegyezés után a vallás- és közoktatásügyi minisztérium osztálytanácsosa, könyvtárügyi és műemlékvédelmi szakember. Szórakoztató stílusban írt bűnügyi krónikáinak előszavában siet leszögezni, hogy a műfajt nem kisebb nagyság, mint Friedrich Schiller alapította meg német földön. A magyar és nemzetközi régiségből vett neves bűnesetek botránykrónikáit az első kötetben még jegyzetapparátussal tárja az olvasó elé, a második kötetben a szerkesztő már eltekint a jogi jegyzetanyagtól és az okleveles források közlésétől. A szerkesztő hosszabb sorozatot tervezett, végül is csak ez a két kötet jelent meg a kardcsörtető rém-esetek gyűjteményéből. Mindkét kötetet egy-egy magyar eset vezeti be, a fennmaradó többi történet a nemzetközi bűnügyi legendáriumból való. A tartalomból: A Zaachok A hasonmás James Hind útonálló D'Audbay Margit Csejthe vár asszonya 1610 A kalóz király 1722 Struensee 1772 Lesurqueus 1794 A damascusi zsidóüldözés 1840. Az előzékeken és az első kötet címlapján régi tulajdonosi bejegyzés, a belív egyes oldalain magyar nyelvű bejegyzés, néhány oldalon apró foltosság. Aranyozott, enyhén sérült gerincű korabeli félvászon kötésben, színes festésű lapszélekkel.
Pécsi Ágnes: Egy "tudományos" hadjárat: Napóleon Egyiptomban. Bp., 1995, Korekt. 3 melléklettel. Gazdag képanyaggal illusztrált. 3 kivehető térkép melléklettel. Kiadói papírkötés, kiadói kartontokon kisebb szakadással.
Kongreß-Protokolle der Zweiten Internationale. Band I-II. [A Második (Szocialista) Internacionálé kongresszusi jegyzőkönyvei. I-II. köt.] I.: Paris 1889 - Amsterdam 1904. I.: Stuttgart 1907 - Basel 1912. Glashütten (Taunus), 1975-1976, Detlev Auvermann KG. Reprint kiadás. Német nyelven. Kiadói egészvászon-kötés, jó állapotban.
[Schirkhuber Móric]: Magyarok' története a' nemzet eredetétűl fogva a' mohácsi veszedelemig. Deákúl, és magyarúl előadva. Pesten, 1836. Trattner-Károlyi nyomtatása. 81 + [1] p. Hozzákötve: Mitterpacher, [Lajos] Ludovicus: Primae lineae Historiae naturalis in usum gymansiorum Regni Hungariae, et regnorum eridem adxexorum. Descriptae a Ludovico Mitterpacher. [Buda] Budae, 1829. Typis Regiae Universitatis Hungaricae. XXVIII + 132 p. Kolligátumunkban a reformkor két népszerű tankönyvének példánya. Schirkhuber Móric (1807-1877) piarista tanár történelmi műve latin-magyar nyelvű párhuzamos szövegoldalakon dolgozza fel a magyar történelmet a honfoglalástól a mohácsi vészig. A kérdezz-felelek formájában kidolgozott, pontokba szedett történelmi munka első kiadása 1836-ban jelent meg, példányunk a munka ugyanebben az évben napvilágot látott második kiadásból való. Kolligátumunk második műve az egykori jezsuita botanikus, zoológus és rovarász, az első agrártudományi professzor Mitterpacher Lajos (1734-1814) munkája. A nagyszombati egyetem korábbi professzora tudományszakát itt a gimnáziumi tudás követelményrendszeréhez igazítja, közérthető latinsággal írott természethistóriai könyvében az állattan, növénytan és ásványtan legfontosabb alapjait vázolja. Munkája először 1795-ben jelent meg, Budán. Példányunk két levelén apró javítás, két levelén apró szakadásnyom. Korabeli félbőr kötésben, vörös festésű lapszélekkel, az aranyozott címfelirat a gerincen vörös címkén: 'Két história' felirattal. Jó példány.
Schwartner [Márton], Martinus: Introductio in artem diplomaticam praecipue Hungaricam. Cum III. tabulis aeri incisis. [Pest] Pestini, 1790. Typis Franc. Augustini Patzko. 342 p. + 3 t. (kihajtható rézmetszetek). Első kiadás. Schwartner Márton (1759-1823) statisztikus, oklevéltani szakíró, 1788-tól a pesti egyetem oklevéltani és címertani tanára. Szakmunkája az oklevéltan rendszeres monográfiája, mely kitér többek között az oklevelek formai, dátumozási, helyesírási, rövidítési és szövegezési követelményeire. A címlapon rézmetszetű vignetta, függelékében válogatás a magyar történelem nevezetes okleveleiből, a rézmetszetű kihajtható táblákon oklevél-hasonmások. Példányunk címlapján és az azt követő levélen apró hiány, néhány levél fűzése meglazult, néhány oldalon apró, halvány foltosság. Enyhén hiányos gerincű, enyhén kopott korabeli kartonkötésben. Jó példány.
Tschudi, Clara: Napoleons Mutter. Lätitia Ramolino-Buonaparte. + Napoleons Sohn. König von Rom. - Gefangener in Wien. [Egybekötve]. Ford.: Heinrich von Lenk. Leipzig, é.n. (cca 1900), Philipp Reclam jun., 7 t.+ 243+(1) p.; 1 sztl. lev.+ 6 t.+ 302+(2) p. Német nyelven. Modern félbőr-kötésben, túlnyomórészt jó állapotban.
[Palma Károly Ferenc (1735-1787)] Carolus Franciscus Palma: Notitia rerum hungaricarum. I. köt. Pest-Buda-Kassa, 1785, I. M. Weigand - I. G. Koepf, 1 (rézmetszetű címkép) t.+ 3 sztl. lev.+ 1 (kihajtható) t.+ 783+(12) p. Harmadik kiadás. Latin nyelven. Korabeli aranyozott, bordázott gerincű egészbőr-kötésben, festett lapélekkel, kissé viseltes borítóval és gerinccel, kis szúrágta lyukakkal, a címlapon folttal.
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![Pray [György], Georgius: Specimen hierarchiae Hungaricae complectens Seriem chronologicam archiepiscoporum et episcoporum Hungariae cum rudi dioecesium delineatione adjectis, si quae sunt peculiares, praerogativis, ut plurium ex diplomatibus congestam. Pars I. De Archiepiscopatu Strigoniensi et ejus suffraganeis. [Pozsony-Kassa] Posonii & Cassoviae, 1776. Sumptibus Joannis Michaelis Landerer. [14] + 435 [helyesen 427] + [1] p. Pray György (1723-1801) jezsuita történetíró áttekintése a magyar érsekségek és püspökségek történetét vázolja főbb vonásaiban. Tételünk, a munka önmagában is megálló, első része az esztergomi érsekség és a főhatalma alá tartozó püspökségek krónikáját beszéli el, az egyes fejezetek végén érseki, illetve püspöki lajstromokkal. Munkánk tehát az esztergomi érsekség története után az egri (1009), a pécsi (1009), a veszprémi (1009), a győri (1009), a váci (1055), a nyitrai (1133), a munkácsi (1491), valamint a moldvai kunok közötti térítést magára vállaló milkói (1332) püspökség egyháztörténetének főbb vonásait adja. (A mű második, a kalocsai érsekség hierarchiáját vázoló része három évvel később jelent meg.) Az első számozott oldalon rézmetszetű vignetta, oldalszámozáson belül néhány fejezet-tagoló fametszetű könyvdísszel. Az enyhén hiányos, enyhén sérült első előzéken és a halványan foltos címoldalon régi tulajdonosi bejegyzés, az ajánlás oldalán apró, halvány folt, a további oldalakon enyhe foxing. Hat bordára fűzött, aranyozott, enyhén hiányos, enyhén sérült gerincű, enyhén kopott korabeli bőrkötésben, vörös festésű lapszélekkel. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3357831.jpg)
![[Folyóirat] Történelmi és Régészeti Értesítő. A Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Társulat közlönye. Szerkesztik Janky Károly és Miletz János. I-III. évfolyam (1875-1877). [Három évfolyam valamennyi lapszáma egybekötve.] Temesvárott, 1875-1877. Csanád-egyházmegyei könyvnyomda -- Magyar-féle könyvnyomda. [2] + 196 p.; [2] + 214 p.; [4] + 196 p. A Temesváron alapított régészeti és történelmi évnegyedes folyóirat 1875-1917 között jelent meg; döntően a Bánság (Arad, Torontál, Temes, Krassó-Szörény vármegyék), kisebb részben Erdély római, népvándorlás kori és középkori régészetével és történelmével foglalkozott. Folyóiratunk jeles közreműködője, számos régészeti és művészettörténeti tanulmányának írója Ormós Zsigmond (1813-1894) temesi főispán, műgyűjtő, mecénás, régész és művészettörténész, a Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Társulat alapítója, példányunk az ő ajándékaként került a possessorhoz. A tartalomból: Miletz János: Temesvár hadi jelentősége történelmünkben I. Mátyás király haláláigTemesvár város tereinek és utczáinak új elnevezéseLőzsart Nándor: Francovilla és Francohorion [Nagy Károly frank király egykori dél-magyarországi telepítésének régészeti emlékei] Ortvay Tivadar: A Kund-kapitányságMiletz János: Chronologiai adatok a magyar királyok tartózkodásáról TemesvárottA Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Társulat rendes havi választmányi üléseRómai emlékkövek Karánsebesen és OrsovánIványi István: Lugos és Karánsebes története 1526-1658.Böhm Antal: Régészeti tanulmányok a délmagyarországi római utakrólBoleszny Antal: A belgrádi békekötés tekintettel Orsova és a mehádiai Hercules-fürdők vidékéreMiletz János: Temes és Arad vármegyék történelmi és régészeti emlékeiOrmós Zsigmond: Visszaemlékezés Kölcsey FerenczreOrmós Zsigmond: Kupeczky János festész élete és közgyűlési megnyitó beszédVarga Ferenc: A nem rég eltörült honi czéhrendszer rövid ismertetéseIványi István: Mikor jöttek a piaristák Temesvárra? Miletz János: Régiség-leletek a temesvári vársánczok közelébenEgy római sír-emlékkő SzörénytorokbanPéch József: A zsadányi avar telepek Temes vármegyébenIvánfi Ede: Titel mint prépostság, káptalan, hiteles hely és várTörténeti-régészeti kirándulás Palánkra és RámáraAdatok Temesvár műveltségi viszonyaihoz a XVIII. században. Az első évfolyam lapszámainak nyitóoldalain régi szerzeményi bejegyzés. Aranyozott gerincű, vaknyomásos, kissé foltos korabeli egészvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3357910.jpg)
![Schwartner, [Márton] Martinus: Introductio in Rem diplomaticam aevi intermedii, praecipue Hungaricam. Cum tabulis v. aeri incisis. Editio secunda auctior et emendatior. [Buda] Budae, 1802. Typis Regiae Universitatis Pestanae. XVI + 403 + [1] p. + 5 t. (kihajtható rézmetszetek). Schwarter Márton (1759-1823) statisztikus, oklevéltani szakíró, 1788-tól a pesti katolikus egyetem oklevéltani és címertani tanára. Szakmunkája az oklevéltan rendszeres monográfiája, kitér az oklevelek formai, dátumozási, helyesírási, rövidítési és szövegezési követelményeire. A címlapon és a belív egy oldalán rézmetszetű vignetta, függelékben válogatás a magyar történelem nevezetes okleveleiből, a rézmetszetű kihajtható táblákon oklevél-hasonmások. A munka első kiadása 1790-ben jelent meg, példányunk az átdolgozott második kiadásból való. A címlap kézírásos bejegyzése szerint példányunk Horányi Elek (1736-1809) piarista tudós könyvtárából való: "Ex libris Alexii Horanyi Pestiensis Scholarum Piarum." Könyvtári duplum. Az első előzéken, a címoldalon és a belív első három levelén szúrágásnyom, néhány oldalon apró foltosság. Poss.: Horányi Elek piarista tudománytörténész; a Piarista Rend Központi Könyvtára. Díszesen aranyozott, öt bordára fűzött korabeli bőrkötésben, vörös festésű lapszélekkel. Az aranyozott címfelirat a gerincen barna címkén, a gerincen és a kötéstáblák gerinc menti részén apró szúrágásnyom. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3352917.jpg)
![Anonymus: Anonymi Belae regis notarii Historia Hungarica de septem primis ducibus Hungariae. Ad usum, & utilitem publicam, ex Codice M. S. memranaceo Bibliotheca Augustae Anno superiore primum, labente iterum in lucem data. [Kolozsvár] Claudiopolii, 1747. Typis Academicis Societate Jesu. 110 p. Az 1620-as években a bécsi könyvtárba került rövid, mindössze 24 levélből álló kódex a középkori magyar gesztairodalom fontos példánya. A kódex első említései az 1660-as évekből valóak, Czvittinger Dávid is megemlíti a gesztát 1711-ben, nyomtatott szövegkiadására azonban még évtizedekig kellett várni. A fontos geszta első kiadása 1747-ben jelent meg Kassán, a kassai jezsuita nyomdában, ugyanebben az évben még a kolozsvári jezsuita nyomdában is napvilágot látott (példányunk ez utóbbiból származik). Az 1200 körül írt, jelentős szerzői fantáziáról számot adó geszta első nyomtatott kiadásai óta a történészi viták állandó tárgya. Jóllehet az elbeszélés számos honfoglaláskori mondát megőrzött, az események után több mint 300 évvel keletkezett anonymusi szöveg elsősorban az 1200 körüli abaúji nemesség történeti hagyományait próbálja visszamenőlegesen igazolni, fantáziadús szereplői elnevezései is inkább erednek az Abaújban felnövő Anonymus képzeletéből, topográfiai ismereteiből, mint valódi történeti hozzáférésből. Anonymus gesztája, jóllehet hiteles forrásnak nem tekinthető, költői elbeszélésnek kiválónak mondható, és ekként a XVIII. századi jezsuita könyvkiadás jelentős eredménye. Néhány oldalon enyhe foltosság, első repülő előzéke hiányzik. Öt bordára fűzött, enyhén kopott korabeli bőrkötésben, kötéstábláin egyszeres léniák alkotta vaknyomásos keretezéssel. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3352920.jpg)
![Árnyak. Nevezetes bűnesetek gyűjteménye. Szerkeszti Hegedüs Lajos Kandid. Első-második kötet. [Teljes, egybekötve.] Pest, 1859. Heckenast Gusztáv sajátja (Nyomatott Landerer és Heckenastnál). VIII + 199 + [1] p.; [2] + 251 + [3] p. Egyetlen kiadás. Hegedüs Lajos Kandid (1831-1883) jogász, jogi szakíró, a budai helytartótanács tanácsosa, a kiegyezés után a vallás- és közoktatásügyi minisztérium osztálytanácsosa, könyvtárügyi és műemlékvédelmi szakember. Szórakoztató stílusban írt bűnügyi krónikáinak előszavában siet leszögezni, hogy a műfajt nem kisebb nagyság, mint Friedrich Schiller alapította meg német földön. A magyar és nemzetközi régiségből vett neves bűnesetek botránykrónikáit az első kötetben még jegyzetapparátussal tárja az olvasó elé, a második kötetben a szerkesztő már eltekint a jogi jegyzetanyagtól és az okleveles források közlésétől. A szerkesztő hosszabb sorozatot tervezett, végül is csak ez a két kötet jelent meg a kardcsörtető rém-esetek gyűjteményéből. Mindkét kötetet egy-egy magyar eset vezeti be, a fennmaradó többi történet a nemzetközi bűnügyi legendáriumból való. A tartalomból:A ZaachokA hasonmásJames Hind útonállóD'Audbay MargitCsejthe vár asszonya 1610A kalóz király 1722Struensee 1772Lesurqueus 1794A damascusi zsidóüldözés 1840. Az előzékeken és az első kötet címlapján régi tulajdonosi bejegyzés, a belív egyes oldalain magyar nyelvű bejegyzés, néhány oldalon apró foltosság. Aranyozott, enyhén sérült gerincű korabeli félvászon kötésben, színes festésű lapszélekkel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3357690.jpg)
![Kongreß-Protokolle der Zweiten Internationale. Band I-II. [A Második (Szocialista) Internacionálé kongresszusi jegyzőkönyvei. I-II. köt.] I.: Paris 1889 - Amsterdam 1904. I.: Stuttgart 1907 - Basel 1912. Glashütten (Taunus), 1975-1976, Detlev Auvermann KG. Reprint kiadás. Német nyelven. Kiadói egészvászon-kötés, jó állapotban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3169163.jpg)
![[Schirkhuber Móric]: Magyarok' története a' nemzet eredetétűl fogva a' mohácsi veszedelemig. Deákúl, és magyarúl előadva. Pesten, 1836. Trattner-Károlyi nyomtatása. 81 + [1] p. Hozzákötve: Mitterpacher, [Lajos] Ludovicus: Primae lineae Historiae naturalis in usum gymansiorum Regni Hungariae, et regnorum eridem adxexorum. Descriptae a Ludovico Mitterpacher. [Buda] Budae, 1829. Typis Regiae Universitatis Hungaricae. XXVIII + 132 p. Kolligátumunkban a reformkor két népszerű tankönyvének példánya. Schirkhuber Móric (1807-1877) piarista tanár történelmi műve latin-magyar nyelvű párhuzamos szövegoldalakon dolgozza fel a magyar történelmet a honfoglalástól a mohácsi vészig. A kérdezz-felelek formájában kidolgozott, pontokba szedett történelmi munka első kiadása 1836-ban jelent meg, példányunk a munka ugyanebben az évben napvilágot látott második kiadásból való. Kolligátumunk második műve az egykori jezsuita botanikus, zoológus és rovarász, az első agrártudományi professzor Mitterpacher Lajos (1734-1814) munkája. A nagyszombati egyetem korábbi professzora tudományszakát itt a gimnáziumi tudás követelményrendszeréhez igazítja, közérthető latinsággal írott természethistóriai könyvében az állattan, növénytan és ásványtan legfontosabb alapjait vázolja. Munkája először 1795-ben jelent meg, Budán. Példányunk két levelén apró javítás, két levelén apró szakadásnyom. Korabeli félbőr kötésben, vörös festésű lapszélekkel, az aranyozott címfelirat a gerincen vörös címkén: 'Két história' felirattal. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3352928.jpg)
![Schwartner [Márton], Martinus: Introductio in artem diplomaticam praecipue Hungaricam. Cum III. tabulis aeri incisis. [Pest] Pestini, 1790. Typis Franc. Augustini Patzko. 342 p. + 3 t. (kihajtható rézmetszetek). Első kiadás. Schwartner Márton (1759-1823) statisztikus, oklevéltani szakíró, 1788-tól a pesti egyetem oklevéltani és címertani tanára. Szakmunkája az oklevéltan rendszeres monográfiája, mely kitér többek között az oklevelek formai, dátumozási, helyesírási, rövidítési és szövegezési követelményeire. A címlapon rézmetszetű vignetta, függelékében válogatás a magyar történelem nevezetes okleveleiből, a rézmetszetű kihajtható táblákon oklevél-hasonmások. Példányunk címlapján és az azt követő levélen apró hiány, néhány levél fűzése meglazult, néhány oldalon apró, halvány foltosság. Enyhén hiányos gerincű, enyhén kopott korabeli kartonkötésben. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3354069.jpg)
![Tschudi, Clara: Napoleons Mutter. Lätitia Ramolino-Buonaparte. + Napoleons Sohn. König von Rom. - Gefangener in Wien. [Egybekötve]. Ford.: Heinrich von Lenk. Leipzig, é.n. (cca 1900), Philipp Reclam jun., 7 t.+ 243+(1) p.; 1 sztl. lev.+ 6 t.+ 302+(2) p. Német nyelven. Modern félbőr-kötésben, túlnyomórészt jó állapotban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3328947.jpg)
![[Palma Károly Ferenc (1735-1787)] Carolus Franciscus Palma: Notitia rerum hungaricarum. I. köt. Pest-Buda-Kassa, 1785, I. M. Weigand - I. G. Koepf, 1 (rézmetszetű címkép) t.+ 3 sztl. lev.+ 1 (kihajtható) t.+ 783+(12) p. Harmadik kiadás. Latin nyelven. Korabeli aranyozott, bordázott gerincű egészbőr-kötésben, festett lapélekkel, kissé viseltes borítóval és gerinccel, kis szúrágta lyukakkal, a címlapon folttal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3357384.jpg)
