Lóczy Lajos (szerk.): A Magyar Szent Korona országainak földrajzi, társadalomtudományi, közművelődési és közgazdasági leírása. Magyarország, Horvát-Szlavónországok és Bosznia-Hercegovina legjelesebb szakférfiainak közreműködésével szerkesztette lóczi Lóczy Lajos. (I-IX táblával). Budapest, 1918. Magyar Földrajzi Társaság (Hornyánszky Viktor ny.) VI + [2] + 528 p. + 9 térkép (8 kétszínnyomású, ebből 4 kihajtható). Első kiadás. A vallás- és közoktatási miniszter megbízásából készített tanulmánykötet Magyarország, Fiume, Horvát- és Szlavónország, Dalmácia és Bosznia-Hercegovina rendszeres természet- és társadalomföldrajzi leírása, mely az 1910-es évek elejének hazai demográfiai, alkotmányos, gazdasági és közművelődési állapotáról ad pillanatfelvételt. Valamennyi országrész esetében rövid történelmi és néprajzi áttekintés előzi meg az alkotmányos és gazdasági részleteket, melyekhez a közoktatás és a közművelődési intézmények rajza is csatlakozik. A címlapon kisebb pótlás és javítás, valamint gyűjteményi bélyegzések, további gyűjteményi bélyegzés a belív első oldalán; az első előzéken gyűjteményi könyvjegy. Néhány oldalon halvány foltosság, néhány oldalon aláhúzások és magyar nyelvű széljegyzetek. Poss.: Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara könyvtára, Debrecen; Debreceni Mezőgazdasági Kamara könyvtára. BOEH V, 7063. Aranyozott gerincű korabeli félvászon kötésben, az első kötéstáblán egykori katalóguscímkével és apró hiánnyal. Jó példány.
Méhely Lajos: Vér és faj. (Budapest, 1940). Bolyai Akadémia (Bethánia-nyomda). 147 + [1] p. Egyetlen kiadás. Méhely Lajos (1862-1952) zoológus, fajbiológus, zoológiai munkássága a Tanácsköztársaságot követően szociáldarwinista, fajvédő, majd antiszemita irányba fordult. Fajhigiénés szemléletmódú tanulmánykötete radikálisan fajvédő megjegyzésein túl néhány fajbiológiai jellegű falukutatói tanulmányt is tartalmaz. A kötet szerepel az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művel jegyzékén. (Bolyai könyvek.) Feliratozott kiadói egészvászon kötésben (Típus könyvkötőműhely, Budapest), az oldalsó lapszéleken apró foltossággal. Jó példány.
Bánffy Dezső: A magyar nemzetiségi politika. A "Magyar Közélet" kiadványa. Budapest, 1902. Grill Károly (Révai és Salamon könyvnyomdája). 60 p. Egyetlen füzetkiadás. Bánffy Dezső (1843-1911) szabadelvű országgyűlési képviselő, képviselőházi elnök, választási manipulációtól sem visszariadó miniszterelnök (1895-1899). A nemzetiségi kérdést megoldását az intézményesített magyarosításban látó szerző bátran vállalja a soviniszta címkét (mely ekkoriban még nem vált el élesen a hazafiság fogalmától), és úgy gondolja, hogy az iskolaügynek, az egyházügynek és a közigazgatásnak azon kell dolgoznia, hogy az ország nemzetiségi lakosságát magyar érzelművé, magyar nyelvűvé és végső soron magyar tudatúvá tegye. Miniszterelnökként és későbbi politikai pályafutása során a magyarosítási politika szélső értékét képviselte, szabadelvű politikustársai messze nem voltak ennyire radikálisak. A volt miniszterelnök korjellemző érvelésmódja mindenképpen emlékezetes. Fűzve, sérült, enyhén hiányos kiadói borítóban.
Wenzel Gusztáv: A turíni békekötés 1381. Pest, 1862. Emich Gusztáv ny. [2] + 124 p. Egyetlen kiadás. Wenzel Gusztáv (1812-1891) jogász, történetíró kötete az Anjou-házból való I. (Nagy) Lajos itáliai hadjáratait lezáró 1381. évi torinói béke körülményeit elemzi, illetve a kapcsolódó latin okmányokat adja közre. Az Anjou-dinasztia oldalága által birtokolt nápolyi trón öröklésének kérdésében kialakult konfliktus miatt 1347-ben I. (Nagy) Lajos bekapcsolódott a dél-itáliai konfliktusba. A több szakaszból álló konfliktus 1351-ben és 1358-ban kiújult. A genovai-nápolyi-magyar szövetség és a Velencei Köztársaság közötti háborúságra végül csak 1381-ben került békepecsét, az úgynevezett torinói béke keretében. A békeszerződésben Velence elismerte a magyar korona Dalmácia feletti jogait, Cattaro városát átadta Nagy Lajosnak, illetve némi adófizetésre is kötelezte magát. Kötetünk zömét a terjedelmes békeokmány latin átirata tölti ki, melyet a későbbi békeokmányok szövege követ. A címlapon és a hátsó előzéken régi gyűjteményi bélyegzés, a címlap verzóján régi tulajdonosi bélyegzés. Néhány levél fűzése a gerincnél megerősítve. (Különnyomat a Történelmi Tár XI. kötetéből.) Enyhén sérült korabeli félvászon kötésben, az enyhén kopott első kötéstáblán kézi címfeliratozás, a gerincen címke. Körülvágatlan, jó példány.
Claire von Glümer: Mythologie der Deutschen. Leipzig, 1858, Otto Wigan, 256 p. Német nyelven. 2. kiadás. Átkötött félvászon-kötésben, kopott borítóval, szakadt címlappal, régi intézményi bélyegzésekkel, (névbejegyzéssel a címlapon?) Rezsőfy György szárazbélyegzőjével és - - könyveiből bejegyzéssel. [?Rezsőfy György (1843-1908) Csorna-premontrei kanonok, tanár, régiségtári őr.?]
[Mészöly Endre]: Bogárdi Mészöly nemzetség élő tagjainak névjegyzéke ágak és al-ágak szerint. Függelékül: Nem bogárdi Mészölyök. Magyarosított nevű és egyéb Mészölyök. Közbe ékelve: Az ismert nő-ági leszármazók. Szerencs, 1941, Farkas Elemér-ny., 64 p.+ 1 (színes címerrajz) t.+ 4 (fekete-fehér képek) t. Átkötött egészvászon-kötésben, az eredeti papírborító bekötve (a hátsó papírborító szakadt, ragasztott), tulajdonosi névbejegyzéssel. Ritka!
Vaszary Kolos: A várnai csata. Pest, 1864. Szent-István-Társulat - Nyomatott Emich Gusztávnál. 83 + [1] p. Első kiadás. Vaszary Kolos (1832-1915) bencés szerzetes, főgimnáziumi tanár, történész, esztergomi érsek korai történeti munkájában az 1444. évi várnai csata eseményét, előzményeit vizsgálja, függelékében pedig a kapcsolódó okmányokat közli. A címlapon régi latin nyelvű ajándékozási bejegyzés és gyűjteményi bélyegzés. A címlapon és a belív néhány oldalán halvány rozsdafoltosság. Poss.: Székesfehévári Szent Ferenc-rendi zárda. Aranyozott korabeli félvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel. Jó példány.
Geőcze Sarolta: Az ezeréves ország. Budapest, 1920. Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája (Franklin-Társulat ny.) 100 p. Egyetlen kiadás. Geőcze Sarolta (1862-1928) szociológus, tanítónőképezdei főigazgató térképvázlatokkal illusztrált munkája szenvedélyes hangon érvelő irat a trianoni béke igazságtalansága ellen. A munka számos statisztikát vonultat fel annak a közkeletű (és az utódállami hírszolgálatok által széleskörűen propagált) nézetnek a cáfolatául, miszerint Magyarország elnyomta volna nemzetiségeit. A szerző éppen arra hoz példákat, hogy a nemzetiségi nyelv használata az egyházi életben és a közoktatásban minden korlátozástól mentesen zajlott, a magyar adminisztráció pedig igen jelentős szociálpolitikai áldozatokat hozott a nemzetiségi vidékek kulturális felzárkóztatására. A kendőzetlen véleményét szociológiai adatsorokkal alátámasztó szerző tanulmánya kedvezőtlen képet fest a Tanácsköztársaságról, így munkája rákerült az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művek jegyzékére. A címlapon kereskedői könyvjegy. Fűzve, illusztrált kiadói borítóban. Jó példány.
Thóldt József Kristóf: Fehéregyház (Ecclesia Alba) és Árpád sírja. A magyar állam alkotmányos fennállásának ezredik évéhez. Minden igaz honfinak ajánlva. Budapest, 1883. Fanda József ny. 41 + [1] p. Egyetlen kiadás. Thóldt József Kristóf szerző 31 évnyi állhatatos, kitartó kutatását összegzi rövid dolgozatában. Anonymus, Béla király névtelen jegyzőjének egy fontos utalása nyomán a szerző éveken át vizsgálódott Óbuda környékén; dolgozatában úgy gondolja, hogy Árpád fejedelem temetkezési helye nem lehetett Székesfehérvárott, nem is a temették a mai kiscelli kastély környékére, a fejedelmi sír voltaképpen az óbudai Victoria téglagyár területén, lappang, hová is a kegyeletes emlékezetnek illő volna pompás műemléket emelnie. A rövid dolgozat végén rövid sajtóvisszhang. Fűzve, keretdíszes, enyhén sérült, kissé hiányos kiadói borítóban. Jó példány, nagyon ritka könyv.
Szabó Károly: Kun László 1272-1290. Budapest, 1886. Méhner Vilmos (Franklin-Társulat könyvnyomdája.) 192 p. + 4 t. + 2 melléklet (oklevél-hasonmások). Első kiadás. Szabó Károly (1824-1890) történész, műfordító, bibliográfus, nagykőrösi gimnáziumi, majd kolozsvári egyetemi tanár. Fő kutatási területe az Árpád-kor és az Erdélyi Fejedelemség története, témáiban fontos forráskiadással is foglalkozott. Oldalszámozáson belül gazdag szövegközti és egész oldalas illusztrációs anyaggal kísért királymonográfiája elsősorban a politikai eseménytörténetre koncentrál, grafikáit többek között Dörre Tivadar grafikusművész készítette. (Magyar történeti életrajzok.) Aranyozott gerincű, enyhén kopott korabeli félbőr kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel. Jó példány.
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![Lóczy Lajos (szerk.): A Magyar Szent Korona országainak földrajzi, társadalomtudományi, közművelődési és közgazdasági leírása. Magyarország, Horvát-Szlavónországok és Bosznia-Hercegovina legjelesebb szakférfiainak közreműködésével szerkesztette lóczi Lóczy Lajos. (I-IX táblával). Budapest, 1918. Magyar Földrajzi Társaság (Hornyánszky Viktor ny.) VI + [2] + 528 p. + 9 térkép (8 kétszínnyomású, ebből 4 kihajtható). Első kiadás. A vallás- és közoktatási miniszter megbízásából készített tanulmánykötet Magyarország, Fiume, Horvát- és Szlavónország, Dalmácia és Bosznia-Hercegovina rendszeres természet- és társadalomföldrajzi leírása, mely az 1910-es évek elejének hazai demográfiai, alkotmányos, gazdasági és közművelődési állapotáról ad pillanatfelvételt. Valamennyi országrész esetében rövid történelmi és néprajzi áttekintés előzi meg az alkotmányos és gazdasági részleteket, melyekhez a közoktatás és a közművelődési intézmények rajza is csatlakozik. A címlapon kisebb pótlás és javítás, valamint gyűjteményi bélyegzések, további gyűjteményi bélyegzés a belív első oldalán; az első előzéken gyűjteményi könyvjegy. Néhány oldalon halvány foltosság, néhány oldalon aláhúzások és magyar nyelvű széljegyzetek. Poss.: Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara könyvtára, Debrecen; Debreceni Mezőgazdasági Kamara könyvtára. BOEH V, 7063. Aranyozott gerincű korabeli félvászon kötésben, az első kötéstáblán egykori katalóguscímkével és apró hiánnyal. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3357927.jpg)
![Méhely Lajos: Vér és faj. (Budapest, 1940). Bolyai Akadémia (Bethánia-nyomda). 147 + [1] p. Egyetlen kiadás. Méhely Lajos (1862-1952) zoológus, fajbiológus, zoológiai munkássága a Tanácsköztársaságot követően szociáldarwinista, fajvédő, majd antiszemita irányba fordult. Fajhigiénés szemléletmódú tanulmánykötete radikálisan fajvédő megjegyzésein túl néhány fajbiológiai jellegű falukutatói tanulmányt is tartalmaz. A kötet szerepel az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művel jegyzékén. (Bolyai könyvek.) Feliratozott kiadói egészvászon kötésben (Típus könyvkötőműhely, Budapest), az oldalsó lapszéleken apró foltossággal. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3357937.jpg)
![Wenzel Gusztáv: A turíni békekötés 1381. Pest, 1862. Emich Gusztáv ny. [2] + 124 p. Egyetlen kiadás. Wenzel Gusztáv (1812-1891) jogász, történetíró kötete az Anjou-házból való I. (Nagy) Lajos itáliai hadjáratait lezáró 1381. évi torinói béke körülményeit elemzi, illetve a kapcsolódó latin okmányokat adja közre. Az Anjou-dinasztia oldalága által birtokolt nápolyi trón öröklésének kérdésében kialakult konfliktus miatt 1347-ben I. (Nagy) Lajos bekapcsolódott a dél-itáliai konfliktusba. A több szakaszból álló konfliktus 1351-ben és 1358-ban kiújult. A genovai-nápolyi-magyar szövetség és a Velencei Köztársaság közötti háborúságra végül csak 1381-ben került békepecsét, az úgynevezett torinói béke keretében. A békeszerződésben Velence elismerte a magyar korona Dalmácia feletti jogait, Cattaro városát átadta Nagy Lajosnak, illetve némi adófizetésre is kötelezte magát. Kötetünk zömét a terjedelmes békeokmány latin átirata tölti ki, melyet a későbbi békeokmányok szövege követ. A címlapon és a hátsó előzéken régi gyűjteményi bélyegzés, a címlap verzóján régi tulajdonosi bélyegzés. Néhány levél fűzése a gerincnél megerősítve. (Különnyomat a Történelmi Tár XI. kötetéből.) Enyhén sérült korabeli félvászon kötésben, az enyhén kopott első kötéstáblán kézi címfeliratozás, a gerincen címke. Körülvágatlan, jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3352914.jpg)
![Horváth Jenő: Erdély története. Bp.,[1939], Szent István-Társulat, 173 p. Kiadói papírkötés, szakadt borítóval, aláhúzásokkal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3357743.jpg)
![Claire von Glümer: Mythologie der Deutschen. Leipzig, 1858, Otto Wigan, 256 p. Német nyelven. 2. kiadás. Átkötött félvászon-kötésben, kopott borítóval, szakadt címlappal, régi intézményi bélyegzésekkel, (névbejegyzéssel a címlapon?) Rezsőfy György szárazbélyegzőjével és - - könyveiből bejegyzéssel. [?Rezsőfy György (1843-1908) Csorna-premontrei kanonok, tanár, régiségtári őr.?]](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3256568.jpg)
![[Mészöly Endre]: Bogárdi Mészöly nemzetség élő tagjainak névjegyzéke ágak és al-ágak szerint. Függelékül: Nem bogárdi Mészölyök. Magyarosított nevű és egyéb Mészölyök. Közbe ékelve: Az ismert nő-ági leszármazók. Szerencs, 1941, Farkas Elemér-ny., 64 p.+ 1 (színes címerrajz) t.+ 4 (fekete-fehér képek) t. Átkötött egészvászon-kötésben, az eredeti papírborító bekötve (a hátsó papírborító szakadt, ragasztott), tulajdonosi névbejegyzéssel. Ritka!](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3182306.jpg)
![Vaszary Kolos: A várnai csata. Pest, 1864. Szent-István-Társulat - Nyomatott Emich Gusztávnál. 83 + [1] p. Első kiadás. Vaszary Kolos (1832-1915) bencés szerzetes, főgimnáziumi tanár, történész, esztergomi érsek korai történeti munkájában az 1444. évi várnai csata eseményét, előzményeit vizsgálja, függelékében pedig a kapcsolódó okmányokat közli. A címlapon régi latin nyelvű ajándékozási bejegyzés és gyűjteményi bélyegzés. A címlapon és a belív néhány oldalán halvány rozsdafoltosság. Poss.: Székesfehévári Szent Ferenc-rendi zárda. Aranyozott korabeli félvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3354075.jpg)
![Thóldt József Kristóf: Fehéregyház (Ecclesia Alba) és Árpád sírja. A magyar állam alkotmányos fennállásának ezredik évéhez. Minden igaz honfinak ajánlva. Budapest, 1883. Fanda József ny. 41 + [1] p. Egyetlen kiadás. Thóldt József Kristóf szerző 31 évnyi állhatatos, kitartó kutatását összegzi rövid dolgozatában. Anonymus, Béla király névtelen jegyzőjének egy fontos utalása nyomán a szerző éveken át vizsgálódott Óbuda környékén; dolgozatában úgy gondolja, hogy Árpád fejedelem temetkezési helye nem lehetett Székesfehérvárott, nem is a temették a mai kiscelli kastély környékére, a fejedelmi sír voltaképpen az óbudai Victoria téglagyár területén, lappang, hová is a kegyeletes emlékezetnek illő volna pompás műemléket emelnie. A rövid dolgozat végén rövid sajtóvisszhang. Fűzve, keretdíszes, enyhén sérült, kissé hiányos kiadói borítóban. Jó példány, nagyon ritka könyv.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3357874.jpg)
