Bocsor István: Magyarország történelme, különös tekintettel a jogfejlé...

Bocsor István: Magyarország történelme, különös tekintettel a jogfejlésre. Főtanodai, s magányhasználatul. Első-negyedik füzet. [Egybekötve.] Pápán, 1861-1864. A református Főiskola betüivel Magda L. által. 890 p. Első kiadás. Bocsor István (1807-1885) a pápai református jogakadémia jog- és történelemtanára. Jogtörténeti munkája a XIX. századi tematikus történetírás jelentős darabja, több későbbi monográfia hivatkozza. Enyhén protestáns szemléletű, ám felekezeti elfogultságokon jobbára felülemelkedő történetírása Magyarország legfényesebb időszakait Mátyás királyhoz és Bethlen Gáborhoz köti, de értékeket tulajdonít olyan, a protestáns történetírásban általában ellenszenvvel kezelt uralkodóknak is, mint I. Ferdinánd vagy I. Lipót. Ízes nyelven fogalmazott történeti monográfiája elsősorban a közigazgatás-történetre, a jogtörténetre, illetve a pártviszályokra, civódásokra, azaz a belpolitikára koncentrál, de a vallás- és művelődéstörténettel kapcsolatban is emlékezetes részleteket oszt meg. A szerző az uralkodók jellemének nagy szerepet tulajdonít, a társadalmi küzdelmeket is inkább a nagy személyiségek befolyásából eredezteti, amelyet csak színeznek a gazdasági és kulturális érdek-ellentétek, ennek megfelelően történetírása sokkal inkább a carlyle-i, mint a marxi hagyományba tartozik. Jellemző fejezetcímek: István utáni küzdelmek Salamon és Gejza alatt. A lefolyt 39 év jelleme -- A kül-nagyság tetőpontja Nagy Lajos alatt -- Nagy Lajos törvényei, jelleme, s a bel-életre hatása -- Pártviszályok, s törökökkeli küzdelmek I. Ulászló alatt -- Mátyás jelleme, törvényei, s a bel-élet emelésére hatása. Stílusmutatvány: Árulás, csüggedés, készületlenség ágyúit, poggyászát, szekereit, felső vidéki várait Ferdinánd kezébe juttaták. Ugyanekkor jobb keze, Frangepán is megveretett, megöletett, s elestével Horvátországot Ferdinánd hatalmába ejtette. Ferdinánd szerencséje s [Szapolyai] János erélytelensége megfordíttatá az átpártolókkal a köpönyeget. Batthyány, Moré, Perényi, Török Bálint, Podmaniczky, Bakics és megszökött szerbjei, Kassa polgárai rendre hódoltak Ferdinándnak. Ferdinánd e sükertől felbátorítva Budára országgyűlést hirdetett, magát s nejét Fehérvárott megkoronáztatta, s a gyűlésnek végzéseit - mellyek Zápolyát és Werbőczit honárulóknak nyilvánították - megerősítvén, Esztergomba vitte udvarát. Seregei Zápolyát üldözőbe vették, a Tiszánál megverték, s Erdélyből Homonnára, innen Lengyelországba menekülni kényszerítették. Így folyt le a két magyar király első összeütközése. A külföldi Esztergomban ülte diadalát; a nemzeti, mint földönfutó, Tarnówban húzta meg magát. A két párt mint őrült ember gyilkolta saját fiait. A munka hét füzetben teljes, négy füzetből álló példányunk az őstörténettől 1711-ig tekinti át az ország történetét. Az oldalakon halvány foxing. Aranyozott gerincű korabeli félvászon kötésben. Jó példány.