Tschudi, Clara: Napoleons Mutter. Lätitia Ramolino-Buonaparte. + Napoleons Sohn. König von Rom. - Gefangener in Wien. [Egybekötve]. Ford.: Heinrich von Lenk. Leipzig, é.n. (cca 1900), Philipp Reclam jun., 7 t.+ 243+(1) p.; 1 sztl. lev.+ 6 t.+ 302+(2) p. Német nyelven. Modern félbőr-kötésben, túlnyomórészt jó állapotban.
Carlo Ginzburg: A sajt és a kukacok. Egy XVI. századi molnár világképe. Ford.: Galamb György János. A versbetéteket ford.: Barna Imre. A bevezetést ford.. Gál Judit. Klaniczay Gábor utószavával. Bp., 2011, Európa. Kiadói kartonált papírkötés, a borítón címkenyomokkal.
The Bull in the Mediterranean World. 2003,Hellenic Ministry of Culture - Hellenic Ministry of Culture SA. Angol nyelven. Gazdag képanyaggal illusztrált. Kiadói papírkötés.
Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701-1800-ig. Bp., 1970,Akadémiai Kiadó, 622 p. Kiadói egészvászon-kötés, kiadói papír védőborítóban.
Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Gazdasági változások és katonai konfliktusok 1500-2000. Ford.: Bojár Péter, Csillag Gábor, Varga Zsuzsanna. Bp., 1992, Akadémiai Kiadó. Kiadói kartonált papírkötés.
Bocsor István: Magyarország történelme, különös tekintettel a jogfejlésre. Főtanodai, s magányhasználatul. Első-negyedik füzet. [Egybekötve.] Pápán, 1861-1864. A református Főiskola betüivel Magda L. által. 890 p. Első kiadás. Bocsor István (1807-1885) a pápai református jogakadémia jog- és történelemtanára. Jogtörténeti munkája a XIX. századi tematikus történetírás jelentős darabja, több későbbi monográfia hivatkozza. Enyhén protestáns szemléletű, ám felekezeti elfogultságokon jobbára felülemelkedő történetírása Magyarország legfényesebb időszakait Mátyás királyhoz és Bethlen Gáborhoz köti, de értékeket tulajdonít olyan, a protestáns történetírásban általában ellenszenvvel kezelt uralkodóknak is, mint I. Ferdinánd vagy I. Lipót. Ízes nyelven fogalmazott történeti monográfiája elsősorban a közigazgatás-történetre, a jogtörténetre, illetve a pártviszályokra, civódásokra, azaz a belpolitikára koncentrál, de a vallás- és művelődéstörténettel kapcsolatban is emlékezetes részleteket oszt meg. A szerző az uralkodók jellemének nagy szerepet tulajdonít, a társadalmi küzdelmeket is inkább a nagy személyiségek befolyásából eredezteti, amelyet csak színeznek a gazdasági és kulturális érdek-ellentétek, ennek megfelelően történetírása sokkal inkább a carlyle-i, mint a marxi hagyományba tartozik. Jellemző fejezetcímek: István utáni küzdelmek Salamon és Gejza alatt. A lefolyt 39 év jelleme -- A kül-nagyság tetőpontja Nagy Lajos alatt -- Nagy Lajos törvényei, jelleme, s a bel-életre hatása -- Pártviszályok, s törökökkeli küzdelmek I. Ulászló alatt -- Mátyás jelleme, törvényei, s a bel-élet emelésére hatása. Stílusmutatvány: Árulás, csüggedés, készületlenség ágyúit, poggyászát, szekereit, felső vidéki várait Ferdinánd kezébe juttaták. Ugyanekkor jobb keze, Frangepán is megveretett, megöletett, s elestével Horvátországot Ferdinánd hatalmába ejtette. Ferdinánd szerencséje s [Szapolyai] János erélytelensége megfordíttatá az átpártolókkal a köpönyeget. Batthyány, Moré, Perényi, Török Bálint, Podmaniczky, Bakics és megszökött szerbjei, Kassa polgárai rendre hódoltak Ferdinándnak. Ferdinánd e sükertől felbátorítva Budára országgyűlést hirdetett, magát s nejét Fehérvárott megkoronáztatta, s a gyűlésnek végzéseit - mellyek Zápolyát és Werbőczit honárulóknak nyilvánították - megerősítvén, Esztergomba vitte udvarát. Seregei Zápolyát üldözőbe vették, a Tiszánál megverték, s Erdélyből Homonnára, innen Lengyelországba menekülni kényszerítették. Így folyt le a két magyar király első összeütközése. A külföldi Esztergomban ülte diadalát; a nemzeti, mint földönfutó, Tarnówban húzta meg magát. A két párt mint őrült ember gyilkolta saját fiait. A munka hét füzetben teljes, négy füzetből álló példányunk az őstörténettől 1711-ig tekinti át az ország történetét. Az oldalakon halvány foxing. Aranyozott gerincű korabeli félvászon kötésben. Jó példány.
Gvadányi József: A világnak közönséges históriája. A' mellyet magyar hazájához viseltető szeretettül ösztönöztetvén, és néhány jeles, és hiteles Authorokból ki-szedegetvén ugyan ezen Hazájának élő nyelvén bátorkodik nékie (...) bé-mutatni -- Magyar Lovas generális. Első darab, melly ki-terjed Világ Teremtésétől fogva második Albert Austriai Házból való Császárig. Az idő rendi szerérnt Világ teremtésétől fogva a' Krisztus születése után 1438-dik esztendőig. Pozsonban, 1796. Wéber Simon. 375p + (14). Címkép és borító nélkül. Korhű félbőr kötésben
Tooth István: A rómaiak történetei ifjak használatára. Első kiadás. Pest, 1844. Heckenast XIV+197p. + (3). Korabeli aranyozott gerincű, sérült félbőr kötésben. Tooth István (1817-1855) a debreceni jogakadémia helyettes tanára volt mikor kolerában meghalt. Ritka!
MARTINOVICS Ignácz: Franczia Catechesis ? Fraknói Vilmos közlése után. Nagyvárad, 1907. Ny.: Sonnenfeld A. 16 p. Kiadói papírborítóban.. Fraknói, Martinovics című. munkájának függeléke. A jakobinus mozgalom kátéja. Ritka.
Tóth Gyula: A magyar krónikák és a kitalált középkor. Főnix Könyvek 51. Debrecen, 2003., Főnix Könyvműhely - "Multat s Jövendőt" Közművelődési Egyesület. Kiadói papírkötés.
Hunfalvy János: Magyarország és Erdély eredeti képekben. I-III. köt. Ludwig Rohbock illusztrációival. Bp., 1987, Európa. Reprint kiadás, kísérőfüzettel. Kiadói aranyozott műbőr-kötés, kiadói papírtokban, a tokon kisebb sérülésekkel, jó állapotban.
Darabanth Kft. a weboldalán cookie-kat használ annak érdekében, hogy a weboldal a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Amennyiben Ön folytatja a böngészést a weboldalunkon, azt úgy tekintjük, hogy nincs kifogása a tőlünk érkező cookie-k fogadása ellen.
Darabanth Aukciósház
![Tschudi, Clara: Napoleons Mutter. Lätitia Ramolino-Buonaparte. + Napoleons Sohn. König von Rom. - Gefangener in Wien. [Egybekötve]. Ford.: Heinrich von Lenk. Leipzig, é.n. (cca 1900), Philipp Reclam jun., 7 t.+ 243+(1) p.; 1 sztl. lev.+ 6 t.+ 302+(2) p. Német nyelven. Modern félbőr-kötésben, túlnyomórészt jó állapotban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3328947.jpg)
![Bocsor István: Magyarország történelme, különös tekintettel a jogfejlésre. Főtanodai, s magányhasználatul. Első-negyedik füzet. [Egybekötve.] Pápán, 1861-1864. A református Főiskola betüivel Magda L. által. 890 p. Első kiadás. Bocsor István (1807-1885) a pápai református jogakadémia jog- és történelemtanára. Jogtörténeti munkája a XIX. századi tematikus történetírás jelentős darabja, több későbbi monográfia hivatkozza. Enyhén protestáns szemléletű, ám felekezeti elfogultságokon jobbára felülemelkedő történetírása Magyarország legfényesebb időszakait Mátyás királyhoz és Bethlen Gáborhoz köti, de értékeket tulajdonít olyan, a protestáns történetírásban általában ellenszenvvel kezelt uralkodóknak is, mint I. Ferdinánd vagy I. Lipót. Ízes nyelven fogalmazott történeti monográfiája elsősorban a közigazgatás-történetre, a jogtörténetre, illetve a pártviszályokra, civódásokra, azaz a belpolitikára koncentrál, de a vallás- és művelődéstörténettel kapcsolatban is emlékezetes részleteket oszt meg. A szerző az uralkodók jellemének nagy szerepet tulajdonít, a társadalmi küzdelmeket is inkább a nagy személyiségek befolyásából eredezteti, amelyet csak színeznek a gazdasági és kulturális érdek-ellentétek, ennek megfelelően történetírása sokkal inkább a carlyle-i, mint a marxi hagyományba tartozik. Jellemző fejezetcímek: István utáni küzdelmek Salamon és Gejza alatt. A lefolyt 39 év jelleme -- A kül-nagyság tetőpontja Nagy Lajos alatt -- Nagy Lajos törvényei, jelleme, s a bel-életre hatása -- Pártviszályok, s törökökkeli küzdelmek I. Ulászló alatt -- Mátyás jelleme, törvényei, s a bel-élet emelésére hatása. Stílusmutatvány: Árulás, csüggedés, készületlenség ágyúit, poggyászát, szekereit, felső vidéki várait Ferdinánd kezébe juttaták. Ugyanekkor jobb keze, Frangepán is megveretett, megöletett, s elestével Horvátországot Ferdinánd hatalmába ejtette. Ferdinánd szerencséje s [Szapolyai] János erélytelensége megfordíttatá az átpártolókkal a köpönyeget. Batthyány, Moré, Perényi, Török Bálint, Podmaniczky, Bakics és megszökött szerbjei, Kassa polgárai rendre hódoltak Ferdinándnak. Ferdinánd e sükertől felbátorítva Budára országgyűlést hirdetett, magát s nejét Fehérvárott megkoronáztatta, s a gyűlésnek végzéseit - mellyek Zápolyát és Werbőczit honárulóknak nyilvánították - megerősítvén, Esztergomba vitte udvarát. Seregei Zápolyát üldözőbe vették, a Tiszánál megverték, s Erdélyből Homonnára, innen Lengyelországba menekülni kényszerítették. Így folyt le a két magyar király első összeütközése. A külföldi Esztergomban ülte diadalát; a nemzeti, mint földönfutó, Tarnówban húzta meg magát. A két párt mint őrült ember gyilkolta saját fiait. A munka hét füzetben teljes, négy füzetből álló példányunk az őstörténettől 1711-ig tekinti át az ország történetét. Az oldalakon halvány foxing. Aranyozott gerincű korabeli félvászon kötésben. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3325968.jpg)
