J. J. Rousseau: Les confessions I.-II.. illustrated by Maurice Leloir and others. Belford, 1889. Clarke & Co.,Kiadói , aranyozott félbőr kötésben, minimális kopással. Heliogravür illusztrációkkal
Freud, Sigmund:
Das Unbehagen in der Kultur.
[Bécs] Wien, 1930. Internationaler Psychoanalytischer Verlag (Druck Von Johann N. Vernay). 136 p. Első kiadás.
Sigmund Freud előadása nem kisebb jelenséget, mint a kultúra jelenségét illeszti pszichoanalitikus elmélete csomópontjába. Freud legfontosabb kultúrkritikai műve magyarul a kissé félrevezető ,,Rossz közérzet a kultúrában" névvel jelent meg, holott a dolgozatban a libidó, a szexualitás és az agresszió kultúra általi korlátozásáról van szó, mely szorongást avagy bűntudatot vált ki áldozatában.
Feliratozott, enyhén elszíneződött kiadói egészvászon kötésben. Jó példány.
Nagy gondolkodók.
I. köt.: Görögök és latinok.
1. Platon: A lakoma. Ford. és bevezetéssel ellátta: Telegdi Zsigmond.
Officina Könyvtár 1.
2. Platon: Sokrates védőbeszéde. Ford. és bevezetéssel ellátta: Devecseri Gábor. Officina Könyvtár 59.
3. Epikuros legfontosabb levelei. Kerényi Károly előszavával. Kövendi Dénes és Sárosi Gyula tolmácsolásában. Officina Könyvtár. 84/85.
4. Seneca leveleiből. Ford és bevezetéssel ellátta: Sárosi Gyula. Officina Könyvtár 57/58.
5. Epiktétos kézikönyvecskéje vagyis a sztoikus bölcs breviáriuma. Kerényi Károly előszavával. Fordította: Sárosi Gyula. Kétnyelvű Klasszikusok. A. Szövegek. Harmadik kiadás. Magyar és latin nyelven.;
6. Marcus Aurélius vallomásai. Összeválogatta, ford. és a bevezetést írta: Vajda László.Officina Könyvtár 20.
7. Plotinos: Istenről és a hozzá vezető utakról. Szemelvények Plotnius Enneasaiból. (III. 8., III. 5., IV. 8., IV. 7., és II. 9.) Ford.: Magyary Zoltánné, Techert Margit. Officina Könyvtár 66/67.;
II. köt. Újkor.
1. Morus Tamás: Utópia. Ford. és bev. ellátta: Geréb László. Officina Könyvtár 9.
2. Erasmus: Nyájas beszélgetések. Ford.,bev. és jegyzetekkel ellátta: Trencsényi-Waldapfel Imre. Officina Könyvtár 86/87.
3. Machiavelli és Nagy Frigyes a fejedelemről. Kiválogatta, ford. és a bevezetést írta: Juhász Vilmos. Officina Könyvtár 7/8.
4. Montaigne legszebb lapjai. André Gide válogatásában. Fürd. Kürti Pál. Officina Könyvtár 5.;
5. Descartes: A szabadságról. J. P. Sartre válogatásában és bevezetőjével. Ford.: Détshy Mihály. Officina Könyvtár 101/102.
Bp.,1941-1944, Officina, 4+61+3+60+4+85+3;+125+3+70+6+ 65+3+120+4 p.; 4+80+108+4+127+1+76+4+80 p. Kiadói kissé kopott félvászon-kötésekben.
Milde, Vincenz Eduard:
Lehrbuch der allgemeine Erziehungskunde im Auszuge. Als Leitfaden bey den öffentlichen Vonlesungen von Vincenz Eduard Milde. Neue unveränderte Auflage. Erster-Zweiter Theil. [Teljes, egybekötve.]
[Bécs] Wien, 1843. Bey Schaumburg und Comp. (Gedruckt bey Ferdinand Ullrich). IV + 216 p.; 204 p.
Vincenz Eduard Milde (1777-1853) bécsi udvari káplán, pedagógiai író, egyetemi tanár, 1832-től Bécs konzervatív érseke. Általános feltűnést keltő pedagógiai ismerettára a neveléstan minden területére kiterjed, pontokba szedett ismerettára egyben reformjavaslat is: az elsők egyikeként ismeri el a testmozgás fontosságát a növendékek nevelése során. A fontos pedagógiai munka először 1811-1813-ban jelent meg, két részben. A címoldalon régi tulajdonosi bejegyzés, példányunk repülő előzékei hiányoznak.
Aranyozott, enyhén sérült gerincű kiadói félvászon kötésben, pávamintás festésű lapszélekkel.
Scheller, Immanuel Johann Gerhard:
Imman. Joh. Gerhard Schellers ausführliches und möglichst vollständiges Deutsch-lateinisches Lexicon oder Wörterbuch zur Übung in der lateinischen Sprache. Zweyte sehr vermehrte und verbesserte Auflage.
[Lipcse] Leipzig, 1789. Bey Caspar Fritsch. XXXX p. + 2840 hasáb + [2] p.
Immanuel Johann Gerhard Scheller (1735-1803) német klasszika-filológus és lexikográfus, szótárszerkesztő, előbb a brandenburgi Lübben líceumának rektora, majd a sziléziai Brieg város királyi gimnáziumának professzora és igazgatója. Jelentős, iskolai használatra szánt német-latin szótárát először 1783-ban adta ki, példányunk az 1789. évi második, javított, bővített kiadásból származik. Kéthasábos szövegoldalakkal. Néhány oldalon apró, halvány foltosság.
Öt bordára fűzött, aranyozott gerincű korabeli bőrkötésben, kézzel festett előzékekkel, vörös festésű lapszélekkel. A gerincen a címfelirat sárga címkén, a kötéstáblákon apró kopások. Szép példány.
Reviczky Antal: Elementa Philosophiae Naturalis Pars Prima, seu Physica Generalis in usum auditorum conscripta. Hozzákötve: Elementa Philosophiae Naturalis Par Altera, seu Physica Generalis, in usum auditorum conscripta. Tyrnaviae [Nagyszombat], 1757-1758., Typis Academicis Societatis Jesu, 323+5;+ 228+4 p. Latin nyelven. Kartonált papírkötés, kopott borítóval, foltos gerinccel, a 2xV kihajtható tábla hiányzik, foltos lapokkal, lapok egy részén szúette lyukakkal.
Scheller, Immanuel Johann Gerhard:
Imm. Joh. Gerh. Schellers Lateinisch-deutsches und deutsch-lateinisches Handlexicon, vornehmlich für Schulen. Von neuem durchgesehen, verbessert und vermehrt durch G. H. Lünemann. Zweyter oder deutsch-lateinischer Theil.
[Bécs] Wien, (1807). Bey B. Ph. Bauer und Anton Strauss. XII + 940 p.
Immanuel Johann Gerhard Scheller (1735-1803) német klasszika-filológus és lexikográfus, szótárszerkesztő, előbb a brandenburgi Lübben líceumának rektora, majd a sziléziai Brieg város királyi gimnáziumának professzora és igazgatója. 1783-tól jelentek meg monumentális német-latin szótárai, az újabb kiadásokban egyre nagyobb terjedelemben, 1792-ben pedig kiadta tömörebb, német-latin és latin-német szótárát. Halála után a göttingeni klasszika-filológus Georg Heinrich Lünemann (1780-1830) átdolgozta szótárait, példányunk az 1807. évi kiadásból származik, a két irányú szótárnak magában is megálló, német-latin kötete. Kéthasábos szövegoldalakkal. A címlapon régi tulajdonosi bejegyzés, néhány oldalon apró, halvány lapszéli foltosság, az utolsó levél sarkán kisebb pótlás.
XX. század második feléből származó, álbordázott, vaknyomásos félbőr kötésben, színes festésű lapszélekkel. A címfelirat a gerincen vörös címkén. Jó példány.
Weininger, Otto:
Geschlecht und Charakter. Eine prinzipielle Untersuchung. Mit einem Bildnisse des Verfassers.
[Bécs-Lipcse] Wien und Leipzig, 1917. Wilhelm Braumüller Verlagsbuchhandlung (Druck von Friedrich Jasper in Wien). 1 t. (hártyapapírral védett címképen a szerző portréja) + XXII + [2] + 608 p.
Otto Weininger (1880-1903) bécsi filozófus. A jómódú zsidó műkereskedő családba született, számos nyelven beszélő filozófus fő műve először 1903-ban jelent meg. A Geschlecht und Charakter (Nem és jellem) című írás saját doktori disszertációjának kibővített változata, a munka iránt pedig a szerző szenzációszámba menő körülmények között elkövetett, korai öngyilkossága miatt hatalmas érdeklődés mutatkozott: a szerző temetésén sokak között szintén részt vevő Ludwig Wittgenstein bécsi filozófus meghatározó olvasmányaként hivatkozik a ,,Geschlecht und Charakter"-re. Otto Weininger munkája a fogalmak tisztázása szándékénak kinyilvánításával kezdődik, érvelése szerint ugyanis véglegesen elnőiedesett kora a hamis fogalmak használata miatt hamis látszatok között él. A fogalmak és karakterjegyek elkülönítése érdekében Weininger két lelki ideáltípust különít el, a logikus, morális és produktív férfit és a szexualitásban élő, amorális, reproduktív nőt; állítása szerint biológiai és más okokból a karaktertípusok minden egyedben keverednek: az abszolút férfi és abszolút nő karakterfogalmai voltaképpen a tisztánlátás érdekében felállítandó skála végpontjai. Hasonlóan negatív véleményt fogalmaz meg a zsidóságról, melyet nem köt néphez vagy felekezethez, hanem egyfajta lelki típusként határozza meg, olyan beállítódásként, amely végképpen elszakad a magasabb elvektől. Fontos kiemelni, hogy Weininger munkájában a nő és a zsidó kategóriája nem fajelméleti célokat használ, nem az individuumok elítélését, hanem olyan lelki beállítódásokat, amelyek tömeges jelentkezése látszatkultúrához vezet, olyasfajta kultúrához, amely a bécsi századfordulón meghatározónak tűnt, és amelyet a szerző keresetlen szavakkal egyenesen koitusz-kultúrának nevez. Weininger művének egyes szakaszait a náci fajelmélet később - eredeti közegéből kiragadva - előszeretettel használta fel. Példányunk a mű tizenhatodik kiadásból való.
Feliratozott, vaknyomásos kiadói kartonkötésben. Jó példány.
Bergson, Henri: Bevezetés a metafizikába. Ford.: Fogarasi Béla. Modern Könyvtár 9. Bp., 1910, Politzer Zsigmond, 40+8 p. Átkötött kartonált papírkötés, kissé kopott borítóval,
Borbiró/ Bierbauer Virgil (1893-1956) építész, építészettörténész, építészetelméleti író ex libris-szével.
Türck, Hermann:
The Man of Genius. (Translated by George J. Tamson.)
Berlin, 1914. Wilhelm Borngräber Verlag (Printed by Spamer, Leipzig). [12] + 483 + [1] p. Első angol kiadás.
Hermann Türck (1856-1933) német esszéíró, irodalomtörténész filozófiai igényű elemzései az emberi géniusz mibenlétéről, neves írók, drámaírók művei (Shakespeare Hamletje, Goethe Faustja, Byron Manfrédja), hadvezérek, filozófusok, gondolkodók, vallásalapítók életútjának elemzése alapján (Nagy Sándor, Julius Caesar, Napóleon; Spinoza és Schopenhauer; Buddha és Krisztus; Darwin és Lombroso; Sterner, Nietzsche és Ibsen életpéldájának analízise útján). Az angol fordítás a hatodik német kiadás alapján készült. Az első előzéken régi tulajdonosi szárazbélyegzés, a címlap előtt régi tulajdonosi bejegyzés.
Aranyozott, enyhén foltos kiadói egészvászon kötésben, felül aranyozott festésű lapszélekkel. Körülvágatlan, jó példány.
Óvári Papp Zoltán: A külföldi kölcsönök határa az adós ország gazdasági helyzetére. A szerző, Óvári Papp Zoltán által DEDIKÁLT példány! Bp., 1934, Gergely R.,(Pécs, Dunántúl Pécsi Egyetemi-ny.), XV+1+231+1 p.
Reich, Wilhelm:
Charakteranalyse. Technik und Grundlagen für studierende und praktizierende Analytiker.
[Bécs] (Wien), 1933. Selbstverlag (Manzsche Buchdruckerei, Wien). 288 p.
Wilhelm Reich (1897-1957) osztrák pszichoanalitikus, Sigmund Freud tanainak követője, a fiatalkori szexualitás, a fogamzásgátlás, az abortusz, a válás gyakorlatának lelkes támogatója, valamint ellentmondásos megítélésű pszichoanalitikus terápiák kidolgozója. A marxizmust és a freudizmust ötvözni igyekvő társadalmi forradalmár műveit egyaránt betiltották a nemzetiszocialista Németországban, illetve későbbi hazájában, az Egyesült Államokban. Charkteranalyse című munkája a freudi koncepciók erős elsajátításáról árulkodik.
Fűzve, sérült, hiányos gerincű kiadói borítóban. Körülvágatlan példány.
Darabanth Auction House
![Freud, Sigmund: Das Unbehagen in der Kultur. [Bécs] Wien, 1930. Internationaler Psychoanalytischer Verlag (Druck Von Johann N. Vernay). 136 p. Első kiadás. Sigmund Freud előadása nem kisebb jelenséget, mint a kultúra jelenségét illeszti pszichoanalitikus elmélete csomópontjába. Freud legfontosabb kultúrkritikai műve magyarul a kissé félrevezető ,,Rossz közérzet a kultúrában" névvel jelent meg, holott a dolgozatban a libidó, a szexualitás és az agresszió kultúra általi korlátozásáról van szó, mely szorongást avagy bűntudatot vált ki áldozatában. Feliratozott, enyhén elszíneződött kiadói egészvászon kötésben. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3167660.jpg)
![Milde, Vincenz Eduard: Lehrbuch der allgemeine Erziehungskunde im Auszuge. Als Leitfaden bey den öffentlichen Vonlesungen von Vincenz Eduard Milde. Neue unveränderte Auflage. Erster-Zweiter Theil. [Teljes, egybekötve.] [Bécs] Wien, 1843. Bey Schaumburg und Comp. (Gedruckt bey Ferdinand Ullrich). IV + 216 p.; 204 p. Vincenz Eduard Milde (1777-1853) bécsi udvari káplán, pedagógiai író, egyetemi tanár, 1832-től Bécs konzervatív érseke. Általános feltűnést keltő pedagógiai ismerettára a neveléstan minden területére kiterjed, pontokba szedett ismerettára egyben reformjavaslat is: az elsők egyikeként ismeri el a testmozgás fontosságát a növendékek nevelése során. A fontos pedagógiai munka először 1811-1813-ban jelent meg, két részben. A címoldalon régi tulajdonosi bejegyzés, példányunk repülő előzékei hiányoznak. Aranyozott, enyhén sérült gerincű kiadói félvászon kötésben, pávamintás festésű lapszélekkel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3112685.jpg)
![Scheller, Immanuel Johann Gerhard: Imman. Joh. Gerhard Schellers ausführliches und möglichst vollständiges Deutsch-lateinisches Lexicon oder Wörterbuch zur Übung in der lateinischen Sprache. Zweyte sehr vermehrte und verbesserte Auflage. [Lipcse] Leipzig, 1789. Bey Caspar Fritsch. XXXX p. + 2840 hasáb + [2] p. Immanuel Johann Gerhard Scheller (1735-1803) német klasszika-filológus és lexikográfus, szótárszerkesztő, előbb a brandenburgi Lübben líceumának rektora, majd a sziléziai Brieg város királyi gimnáziumának professzora és igazgatója. Jelentős, iskolai használatra szánt német-latin szótárát először 1783-ban adta ki, példányunk az 1789. évi második, javított, bővített kiadásból származik. Kéthasábos szövegoldalakkal. Néhány oldalon apró, halvány foltosság. Öt bordára fűzött, aranyozott gerincű korabeli bőrkötésben, kézzel festett előzékekkel, vörös festésű lapszélekkel. A gerincen a címfelirat sárga címkén, a kötéstáblákon apró kopások. Szép példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3175644.jpg)
![Reviczky Antal: Elementa Philosophiae Naturalis Pars Prima, seu Physica Generalis in usum auditorum conscripta. Hozzákötve: Elementa Philosophiae Naturalis Par Altera, seu Physica Generalis, in usum auditorum conscripta. Tyrnaviae [Nagyszombat], 1757-1758., Typis Academicis Societatis Jesu, 323+5;+ 228+4 p. Latin nyelven. Kartonált papírkötés, kopott borítóval, foltos gerinccel, a 2xV kihajtható tábla hiányzik, foltos lapokkal, lapok egy részén szúette lyukakkal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3176149.jpg)
![Scheller, Immanuel Johann Gerhard: Imm. Joh. Gerh. Schellers Lateinisch-deutsches und deutsch-lateinisches Handlexicon, vornehmlich für Schulen. Von neuem durchgesehen, verbessert und vermehrt durch G. H. Lünemann. Zweyter oder deutsch-lateinischer Theil. [Bécs] Wien, (1807). Bey B. Ph. Bauer und Anton Strauss. XII + 940 p. Immanuel Johann Gerhard Scheller (1735-1803) német klasszika-filológus és lexikográfus, szótárszerkesztő, előbb a brandenburgi Lübben líceumának rektora, majd a sziléziai Brieg város királyi gimnáziumának professzora és igazgatója. 1783-tól jelentek meg monumentális német-latin szótárai, az újabb kiadásokban egyre nagyobb terjedelemben, 1792-ben pedig kiadta tömörebb, német-latin és latin-német szótárát. Halála után a göttingeni klasszika-filológus Georg Heinrich Lünemann (1780-1830) átdolgozta szótárait, példányunk az 1807. évi kiadásból származik, a két irányú szótárnak magában is megálló, német-latin kötete. Kéthasábos szövegoldalakkal. A címlapon régi tulajdonosi bejegyzés, néhány oldalon apró, halvány lapszéli foltosság, az utolsó levél sarkán kisebb pótlás. XX. század második feléből származó, álbordázott, vaknyomásos félbőr kötésben, színes festésű lapszélekkel. A címfelirat a gerincen vörös címkén. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3175645.jpg)
![Weininger, Otto: Geschlecht und Charakter. Eine prinzipielle Untersuchung. Mit einem Bildnisse des Verfassers. [Bécs-Lipcse] Wien und Leipzig, 1917. Wilhelm Braumüller Verlagsbuchhandlung (Druck von Friedrich Jasper in Wien). 1 t. (hártyapapírral védett címképen a szerző portréja) + XXII + [2] + 608 p. Otto Weininger (1880-1903) bécsi filozófus. A jómódú zsidó műkereskedő családba született, számos nyelven beszélő filozófus fő műve először 1903-ban jelent meg. A Geschlecht und Charakter (Nem és jellem) című írás saját doktori disszertációjának kibővített változata, a munka iránt pedig a szerző szenzációszámba menő körülmények között elkövetett, korai öngyilkossága miatt hatalmas érdeklődés mutatkozott: a szerző temetésén sokak között szintén részt vevő Ludwig Wittgenstein bécsi filozófus meghatározó olvasmányaként hivatkozik a ,,Geschlecht und Charakter"-re. Otto Weininger munkája a fogalmak tisztázása szándékénak kinyilvánításával kezdődik, érvelése szerint ugyanis véglegesen elnőiedesett kora a hamis fogalmak használata miatt hamis látszatok között él. A fogalmak és karakterjegyek elkülönítése érdekében Weininger két lelki ideáltípust különít el, a logikus, morális és produktív férfit és a szexualitásban élő, amorális, reproduktív nőt; állítása szerint biológiai és más okokból a karaktertípusok minden egyedben keverednek: az abszolút férfi és abszolút nő karakterfogalmai voltaképpen a tisztánlátás érdekében felállítandó skála végpontjai. Hasonlóan negatív véleményt fogalmaz meg a zsidóságról, melyet nem köt néphez vagy felekezethez, hanem egyfajta lelki típusként határozza meg, olyan beállítódásként, amely végképpen elszakad a magasabb elvektől. Fontos kiemelni, hogy Weininger munkájában a nő és a zsidó kategóriája nem fajelméleti célokat használ, nem az individuumok elítélését, hanem olyan lelki beállítódásokat, amelyek tömeges jelentkezése látszatkultúrához vezet, olyasfajta kultúrához, amely a bécsi századfordulón meghatározónak tűnt, és amelyet a szerző keresetlen szavakkal egyenesen koitusz-kultúrának nevez. Weininger művének egyes szakaszait a náci fajelmélet később - eredeti közegéből kiragadva - előszeretettel használta fel. Példányunk a mű tizenhatodik kiadásból való. Feliratozott, vaknyomásos kiadói kartonkötésben. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3169081.jpg)
![Türck, Hermann: The Man of Genius. (Translated by George J. Tamson.) Berlin, 1914. Wilhelm Borngräber Verlag (Printed by Spamer, Leipzig). [12] + 483 + [1] p. Első angol kiadás. Hermann Türck (1856-1933) német esszéíró, irodalomtörténész filozófiai igényű elemzései az emberi géniusz mibenlétéről, neves írók, drámaírók művei (Shakespeare Hamletje, Goethe Faustja, Byron Manfrédja), hadvezérek, filozófusok, gondolkodók, vallásalapítók életútjának elemzése alapján (Nagy Sándor, Julius Caesar, Napóleon; Spinoza és Schopenhauer; Buddha és Krisztus; Darwin és Lombroso; Sterner, Nietzsche és Ibsen életpéldájának analízise útján). Az angol fordítás a hatodik német kiadás alapján készült. Az első előzéken régi tulajdonosi szárazbélyegzés, a címlap előtt régi tulajdonosi bejegyzés. Aranyozott, enyhén foltos kiadói egészvászon kötésben, felül aranyozott festésű lapszélekkel. Körülvágatlan, jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3172544.jpg)
![Reich, Wilhelm: Charakteranalyse. Technik und Grundlagen für studierende und praktizierende Analytiker. [Bécs] (Wien), 1933. Selbstverlag (Manzsche Buchdruckerei, Wien). 288 p. Wilhelm Reich (1897-1957) osztrák pszichoanalitikus, Sigmund Freud tanainak követője, a fiatalkori szexualitás, a fogamzásgátlás, az abortusz, a válás gyakorlatának lelkes támogatója, valamint ellentmondásos megítélésű pszichoanalitikus terápiák kidolgozója. A marxizmust és a freudizmust ötvözni igyekvő társadalmi forradalmár műveit egyaránt betiltották a nemzetiszocialista Németországban, illetve későbbi hazájában, az Egyesült Államokban. Charkteranalyse című munkája a freudi koncepciók erős elsajátításáról árulkodik. Fűzve, sérült, hiányos gerincű kiadói borítóban. Körülvágatlan példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3168669.jpg)
