Luzsénszky Alfonz: A Talmud magyarul. Fordította és kiadja: Luzsénszky Alfonz. Tizedik, bővített kiadás. [Hasonmás kiadás.] Budapest, 2002. Gede Testvérek Bt. 208 + [6] p. Luzsénszky Alfonz szemelvény-gyűjteményének e kiadáshoz felhasznált eredeti, 1940. évi kiadása szerepel az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művek jegyzékén. A szerző kétségtelenül sötét színekben tünteti fel a zsidóságot és hagyományát, a kutatás mai állása szerint a szerző a maga fordításához nem az eredeti szövegeket használta, hanem német szerzők által gondozott, antiszemita tendenciájú Talmud-összeállításokat. Részletek a kötet fülszövegéből: ,,Legelőször Izrael országa teremtetett, azután az egész világ. Izrael országát maga az Úr öntözi, az egész világot egy követe. Izrael országa esővizet iszik, az egész világ pedig a maradékot. Izrael országa iszik először és azután az egész világ, hasonlóképp az olyan emberhez, aki sajtot készít s az élvezhető részt kiválasztja, a hasznavehetetlent meg otthagyja. - Miként a világ szelek nélkül sem állhat fenn, éppúgy nem tudna zsidók nélkül fennállni. [...] Ha egy nem-zsidó egy izraelitát megüt, méltó a halálra; ha valaki egy izraelitát arcul üt, az éppen annyit tesz, mintha az istenséget ütötte volna arcul. [...] Vannak parancsok, amelyeknek áthágása miatt egy nem-zsidó halált érdemel, míg a zsidónak megengedett dolog. [...] Miért piszkosak a nem-zsidók? Mert ők nem állnak a Sinaj hegyen. - A nem-zsidók nem hitvestársai az asszonyoknak, hanem csak paráználkodásban élnek; mint a mi szamaraink és barmaink. úgy vannak a nem-zsidók az izraeliták között. - A férfi bármit tehet a feleségével, ami neki tetszik; ez éppen úgy van, mint mikor az ember a mészárostól egy darab húst hoz és azt csinál vele, amit akar, vagy egy hallal, amit a halásztól hoz. - Ha egy pap az ünnep beállta után egy pattanást kap, akkor egy társa nyomja ki neki a fogaival; de csakis a fogaival, s nem valami eszközzel, még akkor is, ha a pattanás a hasán van. - Chanina rabbi mondja: Mérges csípés ellen igyék az ember negyvennapos vizeletet, mások szerint lábvizet. [...] A kötetben még több száz hasonló mély bölcsesség és hasznos tanács található zsidók részére, és egyben okulásul a szamaraknak, barmoknak és gójimoknak, ha az uraik a zsidók megengedik nekik.'' Fűzve, színes, Dobszay Károly által illusztrált kiadói borítóban, szép példány.
Bánóczi József (szerk.)
Az Izraelita Magyar Irodalmi Társaság Évkönyve 1914.
Budapest, 1914. Izraelita Magyar Irodalmi Társaság (Franklin-Társulat ny.) 415 + [1] p. + 1 t. (kihajtható táblázaton a Nyitra megyei Szenicze község zsidóságának összeírása).
Judaikai témájú írások. A tartalomból: Jánosi Engel Róbert: Báró Eötvös József és a magyar zsidóság emancipációja. - Heller Bernát: Régibb és újabb zsidó középiskolák. - Patai Edith: Zsidó művészet, zsidó művészek. - Sebestyén Károly: Heine és a zsidóság. - Kohlbach Bertalan: Sütemények a zsidó szertartásban. - Richtmann Mózes: A császárváros zsidósága. - Szilágyi Géza: Saul király Endorban. (Költemény.) -Mandl Bernát: A szeniczei zsidók történetéhez. - Ujvári Péter: Szezonkeresztények. (Novella.) - Blau Lajos: Ókori papyrusleletek.
A 329. oldaltól társulati közlemények, köztük a Társaság alapító és támogatói tagjainak lajstromával. A címoldalon és a sorozatcímoldal verzóján régi gyűjteményi bélyegzés, az első előzéken régi adományozási bejegyzés.
(Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat kiadványai, XXXIII. szám.)
Poss.: A Pesti Izraelita Hitközség Vallásoktatási Testülete könyvtára.
Aranyozott kiadói félvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel.
Bereczky Albert:
A magyar protestanizmus a zsidóüldözés ellen. (Hasonmás kiadás.)
(Budapest, 1984). (Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya.) [2] + 44 + [2] p.
Az 1944. év májusi első zsidódeportálásra való megemlékezésként a Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya ismételten megjelentette Bereczky Albert (1893-1966) református lelkész, későbbi református püspök emlékiratait. A történeti összefoglaló a református egyház vészkorszakbeli állásfoglalásait, nyílt leveleit, tiltakozásait teszi közzé. Az oldalak alsó sarkán halvány, a szövegtükröt nem érintő foltosság.
Fűzve, enyhén sérült, foltos kiadói borítóban.
Szilárd Gyula:
,,...Sodrában a szörnyű malomnak". Dokumentumregény. (Dedikált.)
[Budapest], (1991). Magánkiadás [ny. n.] 243 + [1] p. Egyetlen kiadás.
A címoldalon rajzos dedikáció: ,,Gömöri Gézának, mauthauseni sorstársamnak szeretettel Szilárd Gyula. Bp. 993. I. 27". A dedikáció feletti Gömöri Géza portréja, feltehetően a képzőművész Szilárd Gyula rajza.
Prov.: Gömöri Géza. [Gömöri (Grünbaum) Géza szabósegéd, később vegyipari hivatalnok és könyvvizsgáló, a Fővárosi Gázművek egyik vezetője az 1960-as évektől.]
Fűzve, Szilárd Gyula által illusztrált kiadói borítóban. Jó példány.
Vihar Béla:
Szovjet-jiddis költészet. Gergely Sándor, a Magyar Írók Szövetsége elnökének előszavával.
(Budapest), [1948]. Cserépfalvi (Független-nyomda). 45 + [3] p. Egyetlen kiadás.
Gergely Sándor bevezető tanulmánya a jiddis irodalom méltatása közben titkos utakat talál a szovjet rendszer emberarcúságának és népszeretetének kifejtésére. A magyarul elsőként megjelenő szerzők (Mojse Broderzon, Dávid Gofstejn, Icig Fefer, Lejb Kvitko) költeményeit gyakorta szakítják meg további, a szovjet rendszer egyéb erényeit megvilágító tanulmányrészletek.
Fűzve, sérült gerincű kiadói védőborítóban. Ritka.
Rebecca Schacht: Fények az ösvényen. Zsidó folklór minden korosztálynak. Jacqui Morgan illusztrációival. Bp., 2001, JLX Kiadó. Kiadói kartonált papírkötés.
Dombi Gábor: Osztályellenségek. Az 1951-es budapesti kitelepítés zsidó áldozatai. DEDIKÁLT! Bp., 2020, Nemzeti Emlékezet Bizottsága. Kiadói papírkötés.
Darabanth Auction House
![Luzsénszky Alfonz: A Talmud magyarul. Fordította és kiadja: Luzsénszky Alfonz. Tizedik, bővített kiadás. [Hasonmás kiadás.] Budapest, 2002. Gede Testvérek Bt. 208 + [6] p. Luzsénszky Alfonz szemelvény-gyűjteményének e kiadáshoz felhasznált eredeti, 1940. évi kiadása szerepel az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művek jegyzékén. A szerző kétségtelenül sötét színekben tünteti fel a zsidóságot és hagyományát, a kutatás mai állása szerint a szerző a maga fordításához nem az eredeti szövegeket használta, hanem német szerzők által gondozott, antiszemita tendenciájú Talmud-összeállításokat. Részletek a kötet fülszövegéből: ,,Legelőször Izrael országa teremtetett, azután az egész világ. Izrael országát maga az Úr öntözi, az egész világot egy követe. Izrael országa esővizet iszik, az egész világ pedig a maradékot. Izrael országa iszik először és azután az egész világ, hasonlóképp az olyan emberhez, aki sajtot készít s az élvezhető részt kiválasztja, a hasznavehetetlent meg otthagyja. - Miként a világ szelek nélkül sem állhat fenn, éppúgy nem tudna zsidók nélkül fennállni. [...] Ha egy nem-zsidó egy izraelitát megüt, méltó a halálra; ha valaki egy izraelitát arcul üt, az éppen annyit tesz, mintha az istenséget ütötte volna arcul. [...] Vannak parancsok, amelyeknek áthágása miatt egy nem-zsidó halált érdemel, míg a zsidónak megengedett dolog. [...] Miért piszkosak a nem-zsidók? Mert ők nem állnak a Sinaj hegyen. - A nem-zsidók nem hitvestársai az asszonyoknak, hanem csak paráználkodásban élnek; mint a mi szamaraink és barmaink. úgy vannak a nem-zsidók az izraeliták között. - A férfi bármit tehet a feleségével, ami neki tetszik; ez éppen úgy van, mint mikor az ember a mészárostól egy darab húst hoz és azt csinál vele, amit akar, vagy egy hallal, amit a halásztól hoz. - Ha egy pap az ünnep beállta után egy pattanást kap, akkor egy társa nyomja ki neki a fogaival; de csakis a fogaival, s nem valami eszközzel, még akkor is, ha a pattanás a hasán van. - Chanina rabbi mondja: Mérges csípés ellen igyék az ember negyvennapos vizeletet, mások szerint lábvizet. [...] A kötetben még több száz hasonló mély bölcsesség és hasznos tanács található zsidók részére, és egyben okulásul a szamaraknak, barmoknak és gójimoknak, ha az uraik a zsidók megengedik nekik. Fűzve, színes, Dobszay Károly által illusztrált kiadói borítóban, szép példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3118471.jpg)
![Bánóczi József (szerk.) Az Izraelita Magyar Irodalmi Társaság Évkönyve 1914. Budapest, 1914. Izraelita Magyar Irodalmi Társaság (Franklin-Társulat ny.) 415 + [1] p. + 1 t. (kihajtható táblázaton a Nyitra megyei Szenicze község zsidóságának összeírása). Judaikai témájú írások. A tartalomból: Jánosi Engel Róbert: Báró Eötvös József és a magyar zsidóság emancipációja. - Heller Bernát: Régibb és újabb zsidó középiskolák. - Patai Edith: Zsidó művészet, zsidó művészek. - Sebestyén Károly: Heine és a zsidóság. - Kohlbach Bertalan: Sütemények a zsidó szertartásban. - Richtmann Mózes: A császárváros zsidósága. - Szilágyi Géza: Saul király Endorban. (Költemény.) -Mandl Bernát: A szeniczei zsidók történetéhez. - Ujvári Péter: Szezonkeresztények. (Novella.) - Blau Lajos: Ókori papyrusleletek. A 329. oldaltól társulati közlemények, köztük a Társaság alapító és támogatói tagjainak lajstromával. A címoldalon és a sorozatcímoldal verzóján régi gyűjteményi bélyegzés, az első előzéken régi adományozási bejegyzés. (Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat kiadványai, XXXIII. szám.) Poss.: A Pesti Izraelita Hitközség Vallásoktatási Testülete könyvtára. Aranyozott kiadói félvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3129893.jpg)
![Bereczky Albert: A magyar protestanizmus a zsidóüldözés ellen. (Hasonmás kiadás.) (Budapest, 1984). (Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya.) [2] + 44 + [2] p. Az 1944. év májusi első zsidódeportálásra való megemlékezésként a Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya ismételten megjelentette Bereczky Albert (1893-1966) református lelkész, későbbi református püspök emlékiratait. A történeti összefoglaló a református egyház vészkorszakbeli állásfoglalásait, nyílt leveleit, tiltakozásait teszi közzé. Az oldalak alsó sarkán halvány, a szövegtükröt nem érintő foltosság. Fűzve, enyhén sérült, foltos kiadói borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3134429.jpg)
![Szilárd Gyula: ,,...Sodrában a szörnyű malomnak. Dokumentumregény. (Dedikált.) [Budapest], (1991). Magánkiadás [ny. n.] 243 + [1] p. Egyetlen kiadás. A címoldalon rajzos dedikáció: ,,Gömöri Gézának, mauthauseni sorstársamnak szeretettel Szilárd Gyula. Bp. 993. I. 27. A dedikáció feletti Gömöri Géza portréja, feltehetően a képzőművész Szilárd Gyula rajza. Prov.: Gömöri Géza. [Gömöri (Grünbaum) Géza szabósegéd, később vegyipari hivatalnok és könyvvizsgáló, a Fővárosi Gázművek egyik vezetője az 1960-as évektől.] Fűzve, Szilárd Gyula által illusztrált kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3130393.jpg)
![Lévai Endre: Vidám apróságok nagy zsidó művészekről. (Budapest, 1941). (Szerző - Hungária Rt. - Terézvárosi Nyomda.) 47 + [1] p. Egyetlen kiadás. Fűzve, sérült, javított kiadói borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3134246.jpg)
![Vihar Béla: Szovjet-jiddis költészet. Gergely Sándor, a Magyar Írók Szövetsége elnökének előszavával. (Budapest), [1948]. Cserépfalvi (Független-nyomda). 45 + [3] p. Egyetlen kiadás. Gergely Sándor bevezető tanulmánya a jiddis irodalom méltatása közben titkos utakat talál a szovjet rendszer emberarcúságának és népszeretetének kifejtésére. A magyarul elsőként megjelenő szerzők (Mojse Broderzon, Dávid Gofstejn, Icig Fefer, Lejb Kvitko) költeményeit gyakorta szakítják meg további, a szovjet rendszer egyéb erényeit megvilágító tanulmányrészletek. Fűzve, sérült gerincű kiadói védőborítóban. Ritka.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3133616.jpg)
