[Térkép] Magyarország közigazgatási térképe az 1950-es megyerendezést megelőzően. Tervezte Irmédi-Molnár László és Jäger Károly. Mértéke: 1:750,000. (1947). Budapest, 1947. Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 570x825 mm egy 620x925 mm méretű térképlapon. Színes közigazgatási térképünk a domborzati, vízrajzi, közlekedésföldrajzi és településhálózati részletek mellett a megyebeosztásról ad információkat: országtérképünk közepén Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye óriási területe; Sopron és Győr-Moson megyék, Borsod-Gömör, Abaúj és Zemplén megyék, Szabolcs és Szatmár megyék, Hajdú és Bihar, Csongrád és Csanád megyék egyelőre egyesítetlenek, a polgári hagyományú Balassagyarmat székhelyű Nógrád-Hont vármegye a Börzsöny egészét tartalmazva a Duna-kanyar északi tömbjét birtokolja, Komárom-Esztergom vármegye pedig még az egyházi központ, Esztergom székhellyel szerveződik. Az 1950-es megyerendezés során az agrárius Zala megye elveszíti az ipari körzetnek szánt Veszprém megyével szemben a teljes Balaton-felvidéket, Veszprém megye siófoki nyúlványa pedig végképp Somogyhoz kerül, Somogy pedig átadja szigetvári járását Baranyának. Az utolsó koalíciós évben kiadott dokumentumunk határon túli területein a domborzati névanyag magyar, a települések neve kettős nyelvű. Jelmagyarázat a bal alsó, az egyesítetlen Budapestnek és környékének melléktérképe a jobb alsó sarokban. A dunántúli megyék felületén ismeretlen kéz ismeretlen célú satírozást végzett. Térképlapunk szélein az oldaltükröt nem érintő apró sérülések, felül apró foltosság. Jó állapotú lap, hajtogatva.
A Magyar Fotogrammetriai Társaság Évkönyve az 1932., 1933., 1934., 1935., 1936-37., 1938-39. évre. Összeállította: Rédey István és Csiszár Sándor. (II-IX. évfolyam) [Hat füzetben]. Budapest, 1932-1939. Magyar Királyi Állami Térképészet - Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet [ny.] [4] + 65 + [3] p.; [4] + 94 + [2] p.; [4] + 71 + [1] p.; [4] + 97 + [3] p.; VI + [2] + 127 + [1] p. + 1 melléklet (kihajtható); IV + 147 + [1] p. Évkönyvsorozatunk a légi felvételek geometriai leképezésére alkalmas térképészeti segédtudomány, a fotogrammetria szakfolyóirata. A geometriai ábrákkal, felvételekkel illusztrált szakperiodikában a tanulmányokon kívül egyesületi hírek, egyesületi névsorok olvashatóak, két lapszámában pedig fotogrammetriai szakszótárt találni. Fűzve, egységes, feliratozott, illetve keretdíszes, feliratozott kiadói borítóban. Jó példány.
A háborús világ térképei. Összeállította: Balogh János. (1942). (Budapest), [1942]. Magyar Népművelők Társasága (Forrás Nyomdai Műintézet Rt.) [20] p. Összesen 40 térképet számláló földrajzi atlaszunk a háborúba keveredett országokat 1941. augusztus 1-jei határai szerint ábrázolja. Magyarország ennek megfelelően a két bécsi döntéssel, a kárpátaljai és délvidéki bevonulásokkal megnövekedett területtel bír, közvetlen szomszédjaink Szlovákia, Románia, Horvátország és a volt Jugoszlávia rendezés alatt levő területei. Nem sok jót sejtetően két nagyhatalommal is, a Harmadik Birodalommal és a Szovjetunióval is voltak ez idő szerint közös határaink. Jóllehet az 1941 júniusában megindult Barbarossa-terv nyomán a német hadak térképünk készülte idejére már igen mélyen benyomultak a Szovjetunió területére, atlaszunk térképei a két totalitárius hatalom közti választóvonalat, a német-szovjet határt változatlanul 1939 végi állapota szerint közli, Hollandia, Belgium és Franciaország 1940. évi német megszállását pedig egyáltalán ábrázolja atlaszunk. Háborús atlaszunk célzata ugyanis más: a már kialakult hadszínterek térképein az olvasó törölhető színes ceruzával maga húzhatja be az aktuális frontvonalakat, illetve az utolsó oldalon elhelyezett, körbevágásra váró német, magyar, olasz, finn, angol, szovjet [és amerikai!] seregjelölők segítségével maga is elbábozhatja a hadak éppen aktuális mozgását. Az amerikai seregjelölők jelenléte miatt háborús albumunk kiadási időpontját 1942 közepére tesszük, figyelembe véve az Egyesült Államok és Németország között 1941 decemberében beállt hadiállapotot, illetve a kaukázusi térképnél tett megjegyzést, amely a Kaukázus előterében győzelmes német előretörést jósol a közeljövőben: 1942 nyarán erre reális esély mutatkozott. Fűzve, kétszínnyomású, illusztrált, enyhén sérült kiadói borítóban. Jó példány.
4 db magyar történelmi térkép (A trianoni Magyarország, Magyarország a Bach-korszakban, 1848-as forradalom), az egyiken 1935-ös feljegyzéssel, 18x25 cm körüli méretben
Darabanth Auction House
![[Térkép] Magyarország közigazgatási térképe az 1950-es megyerendezést megelőzően. Tervezte Irmédi-Molnár László és Jäger Károly. Mértéke: 1:750,000. (1947). Budapest, 1947. Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 570x825 mm egy 620x925 mm méretű térképlapon. Színes közigazgatási térképünk a domborzati, vízrajzi, közlekedésföldrajzi és településhálózati részletek mellett a megyebeosztásról ad információkat: országtérképünk közepén Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye óriási területe; Sopron és Győr-Moson megyék, Borsod-Gömör, Abaúj és Zemplén megyék, Szabolcs és Szatmár megyék, Hajdú és Bihar, Csongrád és Csanád megyék egyelőre egyesítetlenek, a polgári hagyományú Balassagyarmat székhelyű Nógrád-Hont vármegye a Börzsöny egészét tartalmazva a Duna-kanyar északi tömbjét birtokolja, Komárom-Esztergom vármegye pedig még az egyházi központ, Esztergom székhellyel szerveződik. Az 1950-es megyerendezés során az agrárius Zala megye elveszíti az ipari körzetnek szánt Veszprém megyével szemben a teljes Balaton-felvidéket, Veszprém megye siófoki nyúlványa pedig végképp Somogyhoz kerül, Somogy pedig átadja szigetvári járását Baranyának. Az utolsó koalíciós évben kiadott dokumentumunk határon túli területein a domborzati névanyag magyar, a települések neve kettős nyelvű. Jelmagyarázat a bal alsó, az egyesítetlen Budapestnek és környékének melléktérképe a jobb alsó sarokban. A dunántúli megyék felületén ismeretlen kéz ismeretlen célú satírozást végzett. Térképlapunk szélein az oldaltükröt nem érintő apró sérülések, felül apró foltosság. Jó állapotú lap, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3432328.jpg)
![A Magyar Fotogrammetriai Társaság Évkönyve az 1932., 1933., 1934., 1935., 1936-37., 1938-39. évre. Összeállította: Rédey István és Csiszár Sándor. (II-IX. évfolyam) [Hat füzetben]. Budapest, 1932-1939. Magyar Királyi Állami Térképészet - Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet [ny.] [4] + 65 + [3] p.; [4] + 94 + [2] p.; [4] + 71 + [1] p.; [4] + 97 + [3] p.; VI + [2] + 127 + [1] p. + 1 melléklet (kihajtható); IV + 147 + [1] p. Évkönyvsorozatunk a légi felvételek geometriai leképezésére alkalmas térképészeti segédtudomány, a fotogrammetria szakfolyóirata. A geometriai ábrákkal, felvételekkel illusztrált szakperiodikában a tanulmányokon kívül egyesületi hírek, egyesületi névsorok olvashatóak, két lapszámában pedig fotogrammetriai szakszótárt találni. Fűzve, egységes, feliratozott, illetve keretdíszes, feliratozott kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3438305.jpg)
![A háborús világ térképei. Összeállította: Balogh János. (1942). (Budapest), [1942]. Magyar Népművelők Társasága (Forrás Nyomdai Műintézet Rt.) [20] p. Összesen 40 térképet számláló földrajzi atlaszunk a háborúba keveredett országokat 1941. augusztus 1-jei határai szerint ábrázolja. Magyarország ennek megfelelően a két bécsi döntéssel, a kárpátaljai és délvidéki bevonulásokkal megnövekedett területtel bír, közvetlen szomszédjaink Szlovákia, Románia, Horvátország és a volt Jugoszlávia rendezés alatt levő területei. Nem sok jót sejtetően két nagyhatalommal is, a Harmadik Birodalommal és a Szovjetunióval is voltak ez idő szerint közös határaink. Jóllehet az 1941 júniusában megindult Barbarossa-terv nyomán a német hadak térképünk készülte idejére már igen mélyen benyomultak a Szovjetunió területére, atlaszunk térképei a két totalitárius hatalom közti választóvonalat, a német-szovjet határt változatlanul 1939 végi állapota szerint közli, Hollandia, Belgium és Franciaország 1940. évi német megszállását pedig egyáltalán ábrázolja atlaszunk. Háborús atlaszunk célzata ugyanis más: a már kialakult hadszínterek térképein az olvasó törölhető színes ceruzával maga húzhatja be az aktuális frontvonalakat, illetve az utolsó oldalon elhelyezett, körbevágásra váró német, magyar, olasz, finn, angol, szovjet [és amerikai!] seregjelölők segítségével maga is elbábozhatja a hadak éppen aktuális mozgását. Az amerikai seregjelölők jelenléte miatt háborús albumunk kiadási időpontját 1942 közepére tesszük, figyelembe véve az Egyesült Államok és Németország között 1941 decemberében beállt hadiállapotot, illetve a kaukázusi térképnél tett megjegyzést, amely a Kaukázus előterében győzelmes német előretörést jósol a közeljövőben: 1942 nyarán erre reális esély mutatkozott. Fűzve, kétszínnyomású, illusztrált, enyhén sérült kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3439267.jpg)
