Lipták Gábor - Zákonyi Ferenc - Huba László: Balaton. Útikönyvek. Bp., 1963, Panoráma. Második, átdolgozott kiadás. Fekete-fehér és színes képekkel illusztrált. Kiadói egészvászon-kötés.
cca 1929 Balaton és környéke térkép, 4 lap, 1:75 000, Bp., M. Kir. Térképező Intézet, 2. kiadás, rajta a Balatonhoz vezető vasutak vázlatos térképével is, eredeti kissé sérült szalaggal, jó állapotban, 44x61 cm
cca 1949-1952 Balatoni halászattal kapcsolatos fotó tétel: a siófoki Balatoni Állami Halászat teherautója, halászhajók, csónakok; összesen 21 db fotó, a hátoldalon részben feliratozva, vegyes méretben és állapotban (6,5x9 cm-ig)
[Térkép] A Balaton tágabb környékének térképe. Mértéke: 1:200,000. (1929). [Budapest], 1929. Magyar Királyi Állami Térképészet. Színes térkép, mérete: 415x525 mm egy 475x600 mm méretű térképlapon. Közlekedésföldrajzi, domborzati és vízrajzi részleteket közzé tevő Balaton-térképünk a Balatont tágabb környezetbe helyezi, lapunk négy sarkát Csákberény (ÉK), Ozora (DK), Zalaszabar (DNY) és Celldömölk (ÉNY) települése jelöli ki. Ebben az időben Magyarország legkiemelkedőbb turisztikai régiójának már a Balaton térsége számított, tóparti üdülőhelyeivel, Balaton-felvidéki falvaival, várromjaival és szőlőhegyeivel. Térképünk a térség első-, másod- és harmadrendű útjait vizuálisan is elkülöníti, feltünteti az autóbusz-megállókat, a balatoni hajózás útvonalain kívül a vasúthálózatot is bemutatja. Névanyagában a művelési ágakat is megnevezi (szőlők, erdők, majorok, puszták), a várromokat, kápolnákat, barlangokat és hegycsúcsokat pedig piktogrammal jelöli. A figyelmesebb szemlélő közigazgatási részletekre is lelhet, a megyehatárok tanulmányozása révén feltűnhet, hogy a Balaton-felvidék egésze és a Balaton északi partja Alsóörssel bezárólag Zala megyéhez tartozik, a tó keleti sarkát Balatonalmáditól Siófokig Veszprém megye birtokolja; a Sió-csatornától a Kis-Balatonig húzódó déli part pedig Somogy megyéé. Jelmagyarázat a jobb alsó sarokban. Térképünk alsó lapszélén apró, verzóján nagyobb foltosság, a hajtás mentén, alul kisebb javítás. Jó állapotú térkép, hajtogatva.
Darabanth Auction House
![[Térkép] A Balaton tágabb környékének térképe. Mértéke: 1:200,000. (1929). [Budapest], 1929. Magyar Királyi Állami Térképészet. Színes térkép, mérete: 415x525 mm egy 475x600 mm méretű térképlapon. Közlekedésföldrajzi, domborzati és vízrajzi részleteket közzé tevő Balaton-térképünk a Balatont tágabb környezetbe helyezi, lapunk négy sarkát Csákberény (ÉK), Ozora (DK), Zalaszabar (DNY) és Celldömölk (ÉNY) települése jelöli ki. Ebben az időben Magyarország legkiemelkedőbb turisztikai régiójának már a Balaton térsége számított, tóparti üdülőhelyeivel, Balaton-felvidéki falvaival, várromjaival és szőlőhegyeivel. Térképünk a térség első-, másod- és harmadrendű útjait vizuálisan is elkülöníti, feltünteti az autóbusz-megállókat, a balatoni hajózás útvonalain kívül a vasúthálózatot is bemutatja. Névanyagában a művelési ágakat is megnevezi (szőlők, erdők, majorok, puszták), a várromokat, kápolnákat, barlangokat és hegycsúcsokat pedig piktogrammal jelöli. A figyelmesebb szemlélő közigazgatási részletekre is lelhet, a megyehatárok tanulmányozása révén feltűnhet, hogy a Balaton-felvidék egésze és a Balaton északi partja Alsóörssel bezárólag Zala megyéhez tartozik, a tó keleti sarkát Balatonalmáditól Siófokig Veszprém megye birtokolja; a Sió-csatornától a Kis-Balatonig húzódó déli part pedig Somogy megyéé. Jelmagyarázat a jobb alsó sarokban. Térképünk alsó lapszélén apró, verzóján nagyobb foltosság, a hajtás mentén, alul kisebb javítás. Jó állapotú térkép, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3410199.jpg)
