William Henry Bartlett (1809-1854) - James Charles Armytage (1802-1897): Castle Theban (Dévény vára). Acélmetszet, papír, jelzett a metszeten, kis sarokhiánnyal, lapszéli foltokkal, 13x19 cm
Ludwig Rohbock (1820-1883) - C. Rorich: H. Eszterházy palotája Kismartonban. Acélmetszet, papír, jelzett a metszeten, kissé foltos, paszpartuban, 11,5x16,5 cm
[Látkép] A zsambéki régi góth. modorú egyház romjai. Tónusos kőnyomat Feszl Frigyes (1821-1884) grafikusművész, építész, műemlékvédő rajza után. (1866 körül). Budapest, [1866 körül]. Nyomtatta Walzel A. F. Pesten. Litográfia, mérete: 210x150 mm. Feszl Frigyes (1821-1884) építész, műemlékvédő, a magyar romantikus építészet kiemelkedő mestere, legismertebb műve az 1849 után újjáépített pesti Vigadó (1859-1865) épülete. Számos pesti középület, bérház tervezésén kívül a korszak fontos építészeti és urbanisztikai pályázatán is értékes helyezéseket ért el; műemlékvédelmi tevékenysége is jelentős. Pályája középső szakaszában, 1861-1865 között Párizsban akvarellfestészetet tanult, művészettörténeti vizsgálódásainak gyakori tárgyát, a zsámbéki templomromot vélhetően kiteljesedett akvarellfestészeti ismeretei birtokában örökítette meg, tónusos kőnyomatunk az ő rajza alapján készült. Jó állapotú lap, aranyozott fa keretben, üveglap mögött.
[Látkép] A budai Alagút kauzata. Portal des Tunels zu Ofen. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész részletgazdag acélmetszete a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai műből. Darmstadt, (1856). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 100x160 mm, lemezméret: 125x180 mm, lapméret: 150x230 mm. Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 között utazta be hazánkat, számos vázlatot készítve. Rohbock romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karakterének, a látképek előterében a korabeli városi és népi viseletek eredeti környezetükben tűnnek fel, az előtér emberi jelenetei egyben megörökítik a századközép szokás- és viselkedésrendjét is. Délnyugati irányba tekintő látképünk nagyjából a Fő utca Clark Ádám téri torkolatából nézve örökíti meg a mélyépítészeti műtárgyat. Az Alagút ötlete a Lánchíd eszméjéhez hasonlóan Széchenyi Istvántól származik, a terv kivitelezése azonban csak a Lánchíd 1849. évi befejezése után indult meg. A William Tierney Clark angol mérnök által tervezett Alagutat 1853-1854 között fúrták, néhány évvel később pedig már a kocsiforgalmat is engedélyezték benne. Látképünk központi eleme az Alagút klasszicizáló keleti portálja, felette a Budai Vár látványa, a háttérben, bal oldalt diszkréten meghúzódik a katonai megszállásra emlékeztető Citadella épülete is. Az Alagútból ló vontatta ponyvás szekér gördül ki, vele ellentétes irányban delizsánsz halad (a perspektíva miatt a két jármű közlekedésének bal oldali kitérési irányát nincs módunk megállapítani). A hegy mentén vidéki batyus asszony ballag, a téren még néhány polgár, illetve katonatiszt sétál, utóbbiak a Bach-korszak katonai uniformisában korzóznak. Békebeli, idilli látképünk a Hunfalvy János szövegével megjelent háromkötetes mű első, Pest-Budát részletező kötetében jelent meg, látképünk a kötet 79. oldalához tartozó, éles kontúrú acélmetszet, a lap felső, alsó és bal szélén apró pótlással. Jó állapotú lap.
A kassai dóm. Balogh Rudolf (1879-1944) aranykoszorús fényképészmester felvétele a Felvidék visszatérése alkalmából. (1938). Budapest, [1938]. Vintázs felvétel nyomán készült fénymetszet (heliogravűr), mérete: 182x130 mm. Balogh Rudolf (1879-1944) fényképész, a századfordulótól a Vasárnapi Ujság és az Uj Idők fényképésze, fényképészeti műintézete 1912-től működött. Fotóművészet címmel 1914-ben indította meg szakperiodikáját. A háborús és társadalmi fotográfián túl népi témákkal is foglalkozó fényképész a harmincas évektől a Magyar Filmiroda fotólaboratóriumát vezette. A kassai dómot ábrázoló fotója a Felvidék visszatérésének alkalmából készült, nyomtatásban először a Hungária magazin 1938. decemberi számában jelent meg. Jó állapotú lap, aranyozott fakeretben, üveglap mögött. Szép példány.
Darabanth Auction House
![[Látkép] A zsambéki régi góth. modorú egyház romjai. Tónusos kőnyomat Feszl Frigyes (1821-1884) grafikusművész, építész, műemlékvédő rajza után. (1866 körül). Budapest, [1866 körül]. Nyomtatta Walzel A. F. Pesten. Litográfia, mérete: 210x150 mm. Feszl Frigyes (1821-1884) építész, műemlékvédő, a magyar romantikus építészet kiemelkedő mestere, legismertebb műve az 1849 után újjáépített pesti Vigadó (1859-1865) épülete. Számos pesti középület, bérház tervezésén kívül a korszak fontos építészeti és urbanisztikai pályázatán is értékes helyezéseket ért el; műemlékvédelmi tevékenysége is jelentős. Pályája középső szakaszában, 1861-1865 között Párizsban akvarellfestészetet tanult, művészettörténeti vizsgálódásainak gyakori tárgyát, a zsámbéki templomromot vélhetően kiteljesedett akvarellfestészeti ismeretei birtokában örökítette meg, tónusos kőnyomatunk az ő rajza alapján készült. Jó állapotú lap, aranyozott fa keretben, üveglap mögött.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3389183.jpg)
![[Látkép] A budai Alagút kauzata. Portal des Tunels zu Ofen. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész részletgazdag acélmetszete a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai műből. Darmstadt, (1856). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 100x160 mm, lemezméret: 125x180 mm, lapméret: 150x230 mm. Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 között utazta be hazánkat, számos vázlatot készítve. Rohbock romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karakterének, a látképek előterében a korabeli városi és népi viseletek eredeti környezetükben tűnnek fel, az előtér emberi jelenetei egyben megörökítik a századközép szokás- és viselkedésrendjét is. Délnyugati irányba tekintő látképünk nagyjából a Fő utca Clark Ádám téri torkolatából nézve örökíti meg a mélyépítészeti műtárgyat. Az Alagút ötlete a Lánchíd eszméjéhez hasonlóan Széchenyi Istvántól származik, a terv kivitelezése azonban csak a Lánchíd 1849. évi befejezése után indult meg. A William Tierney Clark angol mérnök által tervezett Alagutat 1853-1854 között fúrták, néhány évvel később pedig már a kocsiforgalmat is engedélyezték benne. Látképünk központi eleme az Alagút klasszicizáló keleti portálja, felette a Budai Vár látványa, a háttérben, bal oldalt diszkréten meghúzódik a katonai megszállásra emlékeztető Citadella épülete is. Az Alagútból ló vontatta ponyvás szekér gördül ki, vele ellentétes irányban delizsánsz halad (a perspektíva miatt a két jármű közlekedésének bal oldali kitérési irányát nincs módunk megállapítani). A hegy mentén vidéki batyus asszony ballag, a téren még néhány polgár, illetve katonatiszt sétál, utóbbiak a Bach-korszak katonai uniformisában korzóznak. Békebeli, idilli látképünk a Hunfalvy János szövegével megjelent háromkötetes mű első, Pest-Budát részletező kötetében jelent meg, látképünk a kötet 79. oldalához tartozó, éles kontúrú acélmetszet, a lap felső, alsó és bal szélén apró pótlással. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3389159.jpg)
![A kassai dóm. Balogh Rudolf (1879-1944) aranykoszorús fényképészmester felvétele a Felvidék visszatérése alkalmából. (1938). Budapest, [1938]. Vintázs felvétel nyomán készült fénymetszet (heliogravűr), mérete: 182x130 mm. Balogh Rudolf (1879-1944) fényképész, a századfordulótól a Vasárnapi Ujság és az Uj Idők fényképésze, fényképészeti műintézete 1912-től működött. Fotóművészet címmel 1914-ben indította meg szakperiodikáját. A háborús és társadalmi fotográfián túl népi témákkal is foglalkozó fényképész a harmincas évektől a Magyar Filmiroda fotólaboratóriumát vezette. A kassai dómot ábrázoló fotója a Felvidék visszatérésének alkalmából készült, nyomtatásban először a Hungária magazin 1938. decemberi számában jelent meg. Jó állapotú lap, aranyozott fakeretben, üveglap mögött. Szép példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3391519.jpg)
