Tauril-atlasz. Az Osztrák-Magyar Monarchia automobil-térképe. Mérték: 1:600,000. 1. kötet [Unicus, több nem jelent meg.] Budapest, [1910 körül]. Tauril-Pneumatik Rt. (Hölzel Ed., Bécs). [4] + 6 + [8] p. + 51 térkép (színes, dupla oldalas térképek átnézeti térképpel és I-L-ig számozva). Egyetlen kiadás. 1910 körül kiadott térképünk az annektált Boszniával kiegészített Osztrák-Magyar Monarchia teljes területének közúti viszonyaira koncentrál. Közlekedési atlaszunk számos meglepetéssel szolgál. A rang szerint is kódolt elsőrendű, másodrendű és alsóbbrendű, valamint az automobilos közlekedés számára tiltott utak feltüntetésén kívül tanulmányozhatjuk a birodalmi vasúthálózat 1910 körüli fejlettségét, a településhálózatot, a birodalom vízrajzát és hegyrajzát, ez utóbbit színkódolás nélkül, a hegységnevek és az útszakaszok emelkedési szögének feltüntetése segítségével. Térképünk a Monarchia tartományainak általános közlekedési rendjét is feltünteti. Míg a szomszédos államok (Svájc, Németország, Oroszország, Románia és Olaszország) egységesen jobb oldali közlekedési rend mellett döntöttek, a Monarchia tartományainak többségében bal oldali közlekedési rend volt érvényben (Csehország, Alsó- és Felső-Ausztria, Salzburg, Stájerország, Bukovina és Galícia, Magyarország, Horvátország, Dalmácia, Bosznia, Hercegovina), de a délnyugati tartományokban (Tirol, Karintia, Görz, Isztria) jobb oldali közlekedési rendet tartottak. Egy Graz-Dubrovnik-autóút esetén tehát az osztrák úrvezető kétszer kényszerült oldalváltásra; a magyar korona országaiban a rendszer egységesebb volt. Atlaszunk színkódolással kiemeli az automobilok számára különösen veszélyes útszakaszokat. Budapest környékén az elsőrendű utak rendszere jelentősen eltér a maitól: Székesfehérvár felé Bicskén és Lovasberényen vezet az út, Bécs felé az út a Dorogi-árkon át húzódik (nem Bánréve-Tata felé), és míg Hatvan-Gyöngyös-Debrecen irányába egyértelmű a főutak rendszere, a Szolnok felé vezető főút Vecsés határában elakad, az ország déli vidékeire vivő utak pedig (az 5-ös és 6-os utak) a Duna vonalát követik, szorosan. A címlapon és néhány térkép verzóján régi tulajdonosi bélyegzés, illetve bejegyzés. Példányunk fűzése meglazult, számos térkép kijár. Feliratozott, enyhén sérült gerincű kiadói egészvászon kötésben.
1894-1896 Torda-Aranyos vármegye és Csík vármegye térképe (2 db), tervezte: Gönczy Pál, Bp., Posner Károly Lajos és Fia, a Pallas Nagy Lexikona mellékletei, az egyik kissé foltos, 30,5x24 cm
cca 1910-1920 Kogutowicz: Budapest kis közlekedési térképe a legujabb villamos jelzésekkel. Bp., Magyar Földrajzi Intézet Rt., kisebb sérülésekkel, ragasztással javított, 49x35 cm
1934 Kogutowicz Károly: Térkép Budapest székesfővárosi elemi iskolák III. osztálya számára. Bp., M. Kir. Állami Térképészet, sérülésekkel, foltos, 40,5x54 cm
cca 1920-1930 Magyarország közlekedési térképe. Rajzolta: Dedinszky Wladimir. Kiadja: a M. Kir. Irányítópostahivatal Budapest 72. Nagyméretű térkép (teljes Nagy-Magyarország ábrázolással, azonban az elcsatolt települések idegen nevei is feltüntetve), sérülésekkel, foltokkal, 62,5x89 cm (Ritka!)
cca 1910 Umgebungskarte von Budapest / Budapest és környékének térképe, 1 : 75.000, K.u.k. Militärgeograpisches Institut, viseltes állapotban, 58x58 cm
Übersichts Karte des Gedellőer Haupt-Objectes / Gödöllő (Gedellő) város és környékének áttekintő térképe, nagyméretű, kézzel rajzolt és színezett térkép, viaszpapíron (régi térkép későbbi másolata?), néhány kis sérüléssel, folttal, 79x91 cm
Brandes' Karte für den Europäischen Krieg 1914. / Európa térképe az I. világháború idején, 1 : 5.000.000, Wien, 1914, Moritz Perles, sarkain apró lyukakkal, a borítón ,,Harsányi Gyula" névbejegyzéssel, 69x89 cm
Darabanth Auction House
![Tauril-atlasz. Az Osztrák-Magyar Monarchia automobil-térképe. Mérték: 1:600,000. 1. kötet [Unicus, több nem jelent meg.] Budapest, [1910 körül]. Tauril-Pneumatik Rt. (Hölzel Ed., Bécs). [4] + 6 + [8] p. + 51 térkép (színes, dupla oldalas térképek átnézeti térképpel és I-L-ig számozva). Egyetlen kiadás. 1910 körül kiadott térképünk az annektált Boszniával kiegészített Osztrák-Magyar Monarchia teljes területének közúti viszonyaira koncentrál. Közlekedési atlaszunk számos meglepetéssel szolgál. A rang szerint is kódolt elsőrendű, másodrendű és alsóbbrendű, valamint az automobilos közlekedés számára tiltott utak feltüntetésén kívül tanulmányozhatjuk a birodalmi vasúthálózat 1910 körüli fejlettségét, a településhálózatot, a birodalom vízrajzát és hegyrajzát, ez utóbbit színkódolás nélkül, a hegységnevek és az útszakaszok emelkedési szögének feltüntetése segítségével. Térképünk a Monarchia tartományainak általános közlekedési rendjét is feltünteti. Míg a szomszédos államok (Svájc, Németország, Oroszország, Románia és Olaszország) egységesen jobb oldali közlekedési rend mellett döntöttek, a Monarchia tartományainak többségében bal oldali közlekedési rend volt érvényben (Csehország, Alsó- és Felső-Ausztria, Salzburg, Stájerország, Bukovina és Galícia, Magyarország, Horvátország, Dalmácia, Bosznia, Hercegovina), de a délnyugati tartományokban (Tirol, Karintia, Görz, Isztria) jobb oldali közlekedési rendet tartottak. Egy Graz-Dubrovnik-autóút esetén tehát az osztrák úrvezető kétszer kényszerült oldalváltásra; a magyar korona országaiban a rendszer egységesebb volt. Atlaszunk színkódolással kiemeli az automobilok számára különösen veszélyes útszakaszokat. Budapest környékén az elsőrendű utak rendszere jelentősen eltér a maitól: Székesfehérvár felé Bicskén és Lovasberényen vezet az út, Bécs felé az út a Dorogi-árkon át húzódik (nem Bánréve-Tata felé), és míg Hatvan-Gyöngyös-Debrecen irányába egyértelmű a főutak rendszere, a Szolnok felé vezető főút Vecsés határában elakad, az ország déli vidékeire vivő utak pedig (az 5-ös és 6-os utak) a Duna vonalát követik, szorosan. A címlapon és néhány térkép verzóján régi tulajdonosi bélyegzés, illetve bejegyzés. Példányunk fűzése meglazult, számos térkép kijár. Feliratozott, enyhén sérült gerincű kiadói egészvászon kötésben.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3319894.jpg)
