Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben: Magyarország VII. kötet...

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben: Magyarország VII. kötete: Erdély és a szomszédos hegyvidékek.
Budapest, 1901. Magyar Királyi Államnyomda. XIV + 604 p. + 1 t. (színes). Első kiadás.
Kötetünk a XIX. századi magyar könyvkiadás egyik legnagyobb vállalkozásának, az Osztrák-Magyar Monarchia valamennyi tartományát bemutató, reprezentatív, gazdagon illusztrált földrajzi-néprajzi monográfiasorozatnak önmagában is megálló darabja. A Rudolf trónörökös kezdeményezésére kiadott sorozat 1886-1901 között huszonegy kötetben jelent meg, főszerkesztésére Jókai Mórt kérték fel. A magyarul és németül egyaránt megjelenő sorozat kötetei az éppen méltatott tartomány történelmének és építőművészetének, néprajzi örökségének, mezőgazdasági és kézműipari karakterének megrajzolására törekedett, a népélet és a vidékenként igen eltérő népszokások, szokásrendek és ősfoglalkozások igen gazdag rajzával. A huszonegy kötetes sorozat bizonyos kötetei elegendőnek bizonyultak egy-egy (osztrák) tartomány karakterének megörökítésére: Bécs és Alsó-Ausztria, Dalmácia, Karintia vagy éppen Galícia tárgyalása egyetlen kötetben is teljes. Tartománymérete miatt azonban Csehország két, Magyarország pedig egyenesen nyolc kötetnyi tárgyalást igényelt. A magyar történelmet és népkaraktert, valamint az országos gazdasági áttekintést tárgyaló Magyarország I. után a Magyarország II. kötet a legmagyarabbnak tekintett vidékkel, az Alfölddel foglalkozott, majd következett a fővárost és Fiumét tárgyaló kötet. Példányunk az alsorozat sorozat VII., Erdélyt ismertető része, mely gazdag képanyag kíséretében Erdély művelődésének, természeti és épített örökségének, néprajzi és gazdasági karakterének megrajzolására törekszik. A földrajzi, őstörténeti, régészeti, politika- és alkotmánytörténeti áttekintés után kötetünk Szilágy megyétől indítja régiós áttekintését, elidőz a Bihar-hegységen, Kolozs megyén, majd a románok lakta Mezőség fejezetében jó néhány oldalt szentel a románság életkörülményeinek. A Székelyföld természeti, kulturális, néprajzi karakterének leírásakor ugyanakkor nem feledkezik meg a térség falvainak takaros, városainak urbánus jellegéről sem, ugyanez elmondható a szászok lakta Barcaság és Királyföld területéről is, majd Dél-Erdély román lakta vidékéről szólva a románság balkáni eredetéről, illetve kulturális nívójáról értekezik. A szilágysági, kalotaszegi és kolozsvári magyar karakter, a székelyföldi, a szász, az örmény és a román népkarakter leírása után a vándorló cigányság néprajzi karaktere is kap egy rövid fejezetet. A kötetet az erdélyi nemesfémbányászat, illetve a szigorú értelembe véve már nem Erdélyhez tartozó Krassó-Szörény megyei hegyvidék leírása zárja.
A tartalomból:
Ballagi Aladár, Lóczy Lajos, Márki Sándor: Délkeleti Magyarország. Erdély és a szomszédos hegyvidékek -- Téglás Gábor: Őskori, római és népvándorlás kori emlékek -- Pasteiner Gyula: Építészeti emlékek a magyar királyság megalakulása óta -- Károlyi Árpád: Erdély szerepe Magyarország történetében -- Szádeczky Lajos: A régi Erdély alkotmányos szervezete -- Kincs Gyula: Szilágy megye -- Több szerző: Kolozsvár és Kolozs megye -- Bedőházi János: A Mezőség -- Molnár Antal: Szamos-Újvár és az örmények -- Kozma Ferenc, Benedek Elek: A székelyek -- Bedőházi János: Maros-Torda megye -- Hankó Vilmos: Csík megye -- Benedek Elek: Udvarhely megye -- Jancsó Benedek: Háromszék megye -- Jekel Frigyes: Brassó megye -- Herrmann Antal: A hétfalusi csángók -- Váró Ferenc: Fogaras megye -- Moldován Gergely: A románok -- Schullerus Adolf: Szeben megye -- Teutsch Traugor: A szászok -- Lukács Béla: Az erdélyi aranybányászat -- Téglás Gábor: Hunyad megye -- József főherceg: A cigányok -- Jancsó Benedek: Arad- és Temes megyék hegyes részei s Krassó-Szörény megye.
(Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. XX. kötet.)
Az első előzéken régi tulajdonosi bejegyzés. Egyes oldalakon enyhe rozsdafoltosság, néhány oldalon apró foltosság.
Aranyozott, festett, vaknyomásos, enyhén kopott piros kiadói egészvászon kötésben (Gottermayer Nándor, Budapest), márványmintás festésű lapszélekkel. Jó példány.