Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és...

Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben. I-III. kötet. Genfben, 1865., Puky Miklós, XIX +1+615+1 p.; XI+1+616 p.; XI +1+605+3 p. 1. kiadás.
Horváth Mihály (1809-1878) történész, az MTA tagja, katolikus címzetes püspök, a függetlenségi nyilatkozat után vallás- és közoktatásügyi miniszterhelyettes. 1849 után emigrálni kényszerült, a fennálló rendszer ellenségének tekintette. 1867-ben Erzsébet királyné és a Magyar Tudományos Akadémia segítségével térhetett vissza az országba, amelynek egyik legbefolyásosabb történésze lett. Függetlenségi és szabadelvű szemléletű szabadságharc-története 1848-1849 egyik legbecsesebb feldolgozása. A háromkötetes mű a szabadságharc bel- és társadalompolitikájára, diplomáciájára, nemzetiségi és hadi konfliktusaira egyaránt kitér.
I. köt.: 1848 márciusától 1848 októberéig (az Országos Honvédelmi Bizottmány, mint legfőbb kormányszerv felállásának idejéig) tárgyalja a forradalom és szabadságharc eseményeit.
II. köt.: 1848 októbertől 1849 májusáig, Buda bevételéig tárgyalja a forradalom és szabadságharc eseményeit.
III. köt.: Az orosz intervenció okaira való tekintettel szokatlanul nagyívű geopolitikai-diplomáciai áttekintéssel nyit, majd 1849 áprilisától 1849 októberéig tekinti át a szabadságharcot vívó ország belpolitikáját, társadalom- és hadpolitikáját: politikai és hadi eseményeit.
A címlapon szentkirályszabadjai Karsa Ferenc (1827-1915) 1848-as honvéd hadnagy, Görgey Artúr parancsőrtisztje, árvaszéki elnök névbejegyzésével.
Korabeli átkötött, bordázott, aranyozott gerincű félbőr-kötések, kopott borítókkal, sérült gerincekkel, foltos lapokkal.