1708 Ipolykövesd, II. Rákóczi Ferenc fejedelem levele Bező (Bezovce, SK) helyiségben található legelők használatáról gróf Bethlen Mihályné marhái számára, Rákóczi Ferenc autográf aláírásával, valamint Labsánszky János szenátor, és Rákóczi titkára Aszalay Ferenc (1674-1729) aláírásával. 1708 Ipolykövesd, letter from Prince Ferenc II Rákóczi regarding the use of pastures in the Bező (Bezovce, SK) area for the cattle of Count Mihály Bethlen, with the autograph signature of Ferenc Rákóczi, as well as the signatures of Senator János Labsánszky and Rákóczi's secretary Ferenc Aszalay (1674-1729).
ca 1918 Bíró Mihály: [Magyarországi Építőmunkások Szakszervezetének grafikus, illusztrált kiadványa.] Uniunea Sindicală Generală a Muncitoriloa Constructori din Ungaria. (Budapest): Világosság-Nyomda Rt. (ca. 1918-19). Magyarországi Szociáldemokrata Párt. 12p. Ebből 11 oldalon Bíró Mihály (1886-1948) jelzett litográfiái, az őszirózsás forradalom és a tanácsköztársaság emblematikus plakátjait tervező grafikus munkáséletet és küldelemket bemutató darabjai. 24x18 cm Román nyelvű kísérő szöveggel, a Budapesten román származású munkásság megnyerésére. Rendkívül ritka, aukción eddig még nem szerepelt, szakirodalomban nem ismert kiadvány.
Istvánffy Miklós (1538-1615) nádori helytartó, humanista történetíró saját kezű aláírásával ellátott, latin nyelvű oklevele Homonnai Drugeth István Zemplán vármegyei főispánja, előtte tett bevallásáról.
Homonnai Drugeth István enyingi Török Fruzsinát vette feleségül. A menyasszony el?kel? rokonsággal és hatalmas hozománnyal bírt anyai öröksége révén. Édesanyja guthy Országh Borbála örökölte férfiágon kihalt családja birtokainak nagy részét, köztük a diósgy?ri uradalmat (Miskolc városával), apai ági örökségként a debreceni uradalmat vitte a házasságba .Drugeth István, Zemplén vármegye f?ispánja, számos csata résztvevője, hosszas betegség után a család homonnai várkastélyában 1599-ben hunyt el.
Papír oklevél, papírfelzetes viaszpecséttel, üvegezett keretben. 32x41 cm
Róth Miksa (1865-1944): Hotel Pannónia szálloda üvegablak tervek ca 1885 (Bp., Rákóczi út 5-7). Akvarell, tus, karton, jelezve 33x49 cm Róth Miksa (1865-1944) kiváló magyar üvegfestő és mozaikművész, aki a magyar szecessziós üvegfestészet és mozaikművészet megteremtőjeként ismert. Művészetét 1885-ben alapított intézetében fejlesztette, és az általa készített üvegablakok és mozaikok számos budapesti és hazai köz- és magánépületben maradtak fenn. Munkásságáért nemzetközi elismerést szerzett, többek között Párizsban és Saint Louis-ban díjazták
Jaschik Álmos (1885-1950): Apponyi Albert - Berzeviczy Albert-...stb.: Igazságot Magyarországnak! c. kiadott revíziós album megvalósult borítóterve. Vegyes technika, karton 30x24 cm
1672. szept. 19., Ungvár, ma [Uzshorod], Ukrajna Csigay Szabó János az ungvári városi tanács előtt hatalmaskodással vádolja felesége, Margit asszony első házasságából született lányát, Asztalosné Csizmadia Katát. A vádak szerint leverte a lakatot kertjének kapujáról és kárt okozott a fáiban is. Továbbá valamikor 18 tallért átadott feleségének, aki elrejtete előle a pénzt, és most biztos benne, hogy az is mostohalánya kezén van. A dokumentum hátulján a városi tanács nyomozott a 18 tallér ügyében, és tanút is talált: Károli Istvánné Szalay Kata asszonyt, aki az alperestől, Asztalosné Csizmadi Katától magától hallotta, hogy van 16 tallérja végszükség esetére, de nem tudja megmondani hol tarthatta. Másik levélben 1672. okt. 17., Asztalosné Csizmadia Kata válasza ügyvéde Pataki János által az őt perelő mostohaapja, Csigay Szabó János hatalmaskodási vádjaira. A kert haszonélvezetének fele édesanyja után maradt örökség, így az őt is megilleti, tehát nem hatalmaskodott, hiszen Csigay lakatot se tarthatott volna a kapun. Asztalosné visszautasítja a fával való károkozást is, és Csigayt a fiatal fák korai kivágásával vádolja. A 18 tallért érintő vádakat elutasítja, kész megesküdni, hogy sose látta a pénzt. A városi tanács tagjai: Kállay Mihály, Széchy János, Ötvös István, Dengy Pál, és a városi ülnökök úgy döntöttek, hogy nem történt hatalmaskodás, illetve rendelkeztek az anya halála utáni javak elosztásáról egyenlő arányban. Három beírt oldal magyar, kisebb részt latin nyelven.
ca 1710-1790 19 darabos okmány gyűjtemény, nagyrészt kárpátaljai vonatkozású, sok nemes család megemlítésével, szerződések, nyugták, végrendeletek, egyikben Batthyány család említésével.
1762 Ugocsa megyei települések háziállat helyiségenként és gazdánkénti külön felsorolással, beírt oldalon, Keresztúr, Hidas Újlak, Verbőcz, Szöllős, Komját, települések 10 beírt oldalon
1785. nov. 16. Nagyszőllös, (ma Vinohragyiv, Ukrajna) Ugocsa vármegyei törvényszéke előtt nemesség igazolása az almási Nagy Mihály és Ferenc esetében. A kincstárat Morvay József képviselte. A dokumentum felsorol minden oklevelet, ami nemesi származásukat bizonyítja, így ezek szerint V. István adományozta nemességüket és gödényházi és tornateleki birtokukat, és ezt később Mátyáés Rudolf király is megerősítette. Ezután következik a családfa bemutatása. Az ügyet vagy felfüggesztették, vagy épp az ítélet előtt álltak, mert nincs ítélet a dokumentum végén. Latin nyelvű másolat, kilenc beírt oldal.
Darabanth Auction House
![ca 1918 Bíró Mihály: [Magyarországi Építőmunkások Szakszervezetének grafikus, illusztrált kiadványa.] Uniunea Sindicală Generală a Muncitoriloa Constructori din Ungaria. (Budapest): Világosság-Nyomda Rt. (ca. 1918-19). Magyarországi Szociáldemokrata Párt. 12p. Ebből 11 oldalon Bíró Mihály (1886-1948) jelzett litográfiái, az őszirózsás forradalom és a tanácsköztársaság emblematikus plakátjait tervező grafikus munkáséletet és küldelemket bemutató darabjai. 24x18 cm Román nyelvű kísérő szöveggel, a Budapesten román származású munkásság megnyerésére. Rendkívül ritka, aukción eddig még nem szerepelt, szakirodalomban nem ismert kiadvány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3477659.jpg)
![1672. szept. 19., Ungvár, ma [Uzshorod], Ukrajna Csigay Szabó János az ungvári városi tanács előtt hatalmaskodással vádolja felesége, Margit asszony első házasságából született lányát, Asztalosné Csizmadia Katát. A vádak szerint leverte a lakatot kertjének kapujáról és kárt okozott a fáiban is. Továbbá valamikor 18 tallért átadott feleségének, aki elrejtete előle a pénzt, és most biztos benne, hogy az is mostohalánya kezén van. A dokumentum hátulján a városi tanács nyomozott a 18 tallér ügyében, és tanút is talált: Károli Istvánné Szalay Kata asszonyt, aki az alperestől, Asztalosné Csizmadi Katától magától hallotta, hogy van 16 tallérja végszükség esetére, de nem tudja megmondani hol tarthatta. Másik levélben 1672. okt. 17., Asztalosné Csizmadia Kata válasza ügyvéde Pataki János által az őt perelő mostohaapja, Csigay Szabó János hatalmaskodási vádjaira. A kert haszonélvezetének fele édesanyja után maradt örökség, így az őt is megilleti, tehát nem hatalmaskodott, hiszen Csigay lakatot se tarthatott volna a kapun. Asztalosné visszautasítja a fával való károkozást is, és Csigayt a fiatal fák korai kivágásával vádolja. A 18 tallért érintő vádakat elutasítja, kész megesküdni, hogy sose látta a pénzt. A városi tanács tagjai: Kállay Mihály, Széchy János, Ötvös István, Dengy Pál, és a városi ülnökök úgy döntöttek, hogy nem történt hatalmaskodás, illetve rendelkeztek az anya halála utáni javak elosztásáról egyenlő arányban. Három beírt oldal magyar, kisebb részt latin nyelven.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3367576.jpg)
