Bartholomew Historic Series, Cathedrals and Abbeys, Map of the British Isles / Katedrálisok és apátságok a Brit-szigeteken, nagyméretű térkép/ismertető, angol nyelvű, 100x75 cm
1971 Magyarország autótérképe, az ÁFOR üzemanyagtöltő-állomások feltüntetésével, Budapest- és Balaton-térképpel, apró sérülésekkel, 1: 650000, 57x80 cm
cca 1920-1925 Übersichtsblatt zur Generalkarte von Mitteleuropa im Maße 1 : 200.000 / Közép-Európa 1 : 200.000 méretarányú térképének áttekintőlapja, rajta kézi színezéssel és jelölésekkel, kissé viseltes állapotban, lapszéli sérülésekkel, 45x59 cm
[Térkép] A Magyar Népköztársaság megyéi, ipara és közlekedése. Iskolai falitérkép. Mértéke: 1 : 350,000. (1964) Budapest, 1955. Állami Földmérési és Térképeszeti Hivatal Kartográfiai Vállalata. Színes térkép, mérete: 985x1480 mm egy 1130x1635 mm méretű térképlapon. Összesen 4200 példányszámban megjelent, az Oktatásügyi Minisztérium által engedélyezett iskolai falitérkép, lajstromszáma: 748/1963. Az adatok szerkesztése 1963. augusztus 31-én zárult. Közigazgatási, ipari és közlekedési térképük vízrajzi részleteken kívül halványan utal néhány domborzati tényezőre is, de a hegységeket, hegycsúcsokat, tájegységeket értelemszerűen nem nevezi meg, érdeklődése középpontjában ugyanis az ország megyebeosztása, ipari és közlekedési aspektusai állnak. A főbb utakon kívül igen részletes vasúthálózatot láthatunk a térképen, olyan, mára már felszámolt és elfeledett vasútvonalakkal, mint amilyen a baranyai Bátaszék-Pécsvárad-Pécs vasútvonal, Nógrádban a Rétság-Romhány vonal, a Bükköt átszelő Eger-Ózd, vagy a legkülönösebb, a Zemplént átjáró Sátoraljaújhely-Füzérkomlós vonal. E vasútvonalak létét az akkoriban lényegesen kisebb autókészlet, illetve az iparosítás erőltetése indokolta, e kisebb vasútvonalak ugyanis egykor működő bányászati és ipari központokba vezettek; a rendszerváltás után e mellékvonalakat felszámolták. 1964-es kiadású térképünk Borsod megyéjében megtaláljuk Ózdot, Kazincbarcikát a hozzájuk illesztett nehézipari piktogram kíséretében, ugyanakkor Borsod megye harmadik nagy ipari centrumát, Leninvárost hiába is keressük - a Tisza menti iparváros ekkoriban még csak építés alatt állt, erőműve nem létezett, vegyi kombinátját csak az 1970-es évektől fejlesztik nagyra, lenini nevét is csak 1971-ben nyeri el. A Duna menti nagy társadalmi kísérlet, Sztálinváros viszont már nem viseli régi nevét, 1961-től Dunaújváros néven ismerjük. Ipari piktogramokat alkalmazó térképünk jelkódolása ugyanakkor nem korlátozódik a klasszikus nehéziparra, az erőművökön, a kohászaton, a gépgyártáson és a vegyiparon kívül a faipar, a papíripar, a textilipar, a bőripar, az élelmiszeripar és a cukorgyártás egykori nagy központjait is feltünteti térképünk, idegenforgalmi különlegességként pedig a gyógyfürdőket. Az országhatáron kívüli vízrajzi megnevezések magyar, a település-megnevezések kétnyelvűek. Jelmagyarázat a jobb alsó sarokban. Térképünk Komárom megyei részletén néhány kézi megjegyzés, térképünk jobb szélén kisebb gyűröttség, apró hiányok és enyhe foltosság, a térkép hátoldalán illesztések. Jó állapotú térképlap, vászonra kasírozva, alsó és felső térképléccel.
Bibliotheca Világatlasz. Szerk.: Kéz Andor, Takács József. Bp.,é.n.,Bibliotheca, 204 p.+48 (térképek) t. Kiadói egészvászon-kötésben, kopott borítóval, egy-két foltos lappal, kissé laza fűzéssel, egy előzéklap kissé szakadt, volt könyvtári példány.
[Térkép] Europa. (Német nyelvű természetföldrajzi falitérkép, a politikai határok, egyes települések és vasútvonalak feltüntetésével.) Mértéke: 1:3,000,000. (1979) Gotha-Leipzig, 1979. VEB Hermann Haack Geographisch-Kartographische Anstalt. Színes térkép, mérete: 1700x2010 mm egy 1810x2125 mm méretű térképlapon. Német feliratozású iskolai falitérképünk az európai kontinens természetföldrajzát mutatja be. A térkép döntően a kontinens hegy- és vízrajzát ismerteti, melyet az államhatárok, a fontosabb települések, vasutak és csatornák feltüntetése is gazdagít. Térképünk hegységeket, tengereket, öblöket és nagytájakat illető megnevezései német nyelvűek, az államnevek szintén német nyelven szerepelnek, a települések és a folyók neve viszont az adott ország államnyelve szerinti. Térképünk két esetben tér el az általános nevezéktantól: a csehszlovák állam neve cseh nyelven, a Tisza pedig német nyelven szerepel, ennek pontos okát térképünk nem részletezi. A tengerszint feletti magasságok és mélységek színkódolása a térkép alatt., a tanszergyártó vállalat logója a bal felső sarokban. Norvégia partjaitól, illetve Murmanszk városától északra apró sérülés, a térkép jobb szélén apró gyűrődések, apró hiányok, melyek a szövegtükröt nem érintik. A térkép hátoldalán illesztések, illetve halvány lapszéli foltosság. Jó állapotú térképlap, vászonra kasírozva, alsó és felső térképléccel.
Darabanth Auction House
![[Térkép] A Magyar Népköztársaság megyéi, ipara és közlekedése. Iskolai falitérkép. Mértéke: 1 : 350,000. (1964) Budapest, 1955. Állami Földmérési és Térképeszeti Hivatal Kartográfiai Vállalata. Színes térkép, mérete: 985x1480 mm egy 1130x1635 mm méretű térképlapon. Összesen 4200 példányszámban megjelent, az Oktatásügyi Minisztérium által engedélyezett iskolai falitérkép, lajstromszáma: 748/1963. Az adatok szerkesztése 1963. augusztus 31-én zárult. Közigazgatási, ipari és közlekedési térképük vízrajzi részleteken kívül halványan utal néhány domborzati tényezőre is, de a hegységeket, hegycsúcsokat, tájegységeket értelemszerűen nem nevezi meg, érdeklődése középpontjában ugyanis az ország megyebeosztása, ipari és közlekedési aspektusai állnak. A főbb utakon kívül igen részletes vasúthálózatot láthatunk a térképen, olyan, mára már felszámolt és elfeledett vasútvonalakkal, mint amilyen a baranyai Bátaszék-Pécsvárad-Pécs vasútvonal, Nógrádban a Rétság-Romhány vonal, a Bükköt átszelő Eger-Ózd, vagy a legkülönösebb, a Zemplént átjáró Sátoraljaújhely-Füzérkomlós vonal. E vasútvonalak létét az akkoriban lényegesen kisebb autókészlet, illetve az iparosítás erőltetése indokolta, e kisebb vasútvonalak ugyanis egykor működő bányászati és ipari központokba vezettek; a rendszerváltás után e mellékvonalakat felszámolták. 1964-es kiadású térképünk Borsod megyéjében megtaláljuk Ózdot, Kazincbarcikát a hozzájuk illesztett nehézipari piktogram kíséretében, ugyanakkor Borsod megye harmadik nagy ipari centrumát, Leninvárost hiába is keressük - a Tisza menti iparváros ekkoriban még csak építés alatt állt, erőműve nem létezett, vegyi kombinátját csak az 1970-es évektől fejlesztik nagyra, lenini nevét is csak 1971-ben nyeri el. A Duna menti nagy társadalmi kísérlet, Sztálinváros viszont már nem viseli régi nevét, 1961-től Dunaújváros néven ismerjük. Ipari piktogramokat alkalmazó térképünk jelkódolása ugyanakkor nem korlátozódik a klasszikus nehéziparra, az erőművökön, a kohászaton, a gépgyártáson és a vegyiparon kívül a faipar, a papíripar, a textilipar, a bőripar, az élelmiszeripar és a cukorgyártás egykori nagy központjait is feltünteti térképünk, idegenforgalmi különlegességként pedig a gyógyfürdőket. Az országhatáron kívüli vízrajzi megnevezések magyar, a település-megnevezések kétnyelvűek. Jelmagyarázat a jobb alsó sarokban. Térképünk Komárom megyei részletén néhány kézi megjegyzés, térképünk jobb szélén kisebb gyűröttség, apró hiányok és enyhe foltosság, a térkép hátoldalán illesztések. Jó állapotú térképlap, vászonra kasírozva, alsó és felső térképléccel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3312647.jpg)
![[Térkép] Europa. (Német nyelvű természetföldrajzi falitérkép, a politikai határok, egyes települések és vasútvonalak feltüntetésével.) Mértéke: 1:3,000,000. (1979) Gotha-Leipzig, 1979. VEB Hermann Haack Geographisch-Kartographische Anstalt. Színes térkép, mérete: 1700x2010 mm egy 1810x2125 mm méretű térképlapon. Német feliratozású iskolai falitérképünk az európai kontinens természetföldrajzát mutatja be. A térkép döntően a kontinens hegy- és vízrajzát ismerteti, melyet az államhatárok, a fontosabb települések, vasutak és csatornák feltüntetése is gazdagít. Térképünk hegységeket, tengereket, öblöket és nagytájakat illető megnevezései német nyelvűek, az államnevek szintén német nyelven szerepelnek, a települések és a folyók neve viszont az adott ország államnyelve szerinti. Térképünk két esetben tér el az általános nevezéktantól: a csehszlovák állam neve cseh nyelven, a Tisza pedig német nyelven szerepel, ennek pontos okát térképünk nem részletezi. A tengerszint feletti magasságok és mélységek színkódolása a térkép alatt., a tanszergyártó vállalat logója a bal felső sarokban. Norvégia partjaitól, illetve Murmanszk városától északra apró sérülés, a térkép jobb szélén apró gyűrődések, apró hiányok, melyek a szövegtükröt nem érintik. A térkép hátoldalán illesztések, illetve halvány lapszéli foltosság. Jó állapotú térképlap, vászonra kasírozva, alsó és felső térképléccel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3313538.jpg)
