[Folyóirat] Magyar Futár. Politikai hetilap. Szerkeszti: Rajniss Ferenc. II. évfolyam, 41. szám. (1942. október 7.) Budapest, 1942. Stádium Rt. ny. Folio. 22 + [2] p. A Rajniss Ferenc szélsőjobboldali újságíró, közgazdász, szociálpolitikus főszerkesztésével megjelenő képes politikai hetilap 1941. május 29-e és 1944. december 6-a között jelent meg, erősen németbarát szellemben. Jóllehet első lapszámában a lap pártoktól függetlenként, az összmagyar szociális összefogás híveként határozta meg magát, álláspontja igencsak közel esett az éppen ellenzékben levő, szélsőjobboldali (bár nem nyilas irányzatú) Imrédy Béla-féle Magyar Megújulás Pártjához. Felvételekkel és rajzokkal gazdagon illusztrált lapszámunk főként a szovjet frontról közöl képriportokat. A német követelésre gyorsan felszerelt és a Déli Hadseregcsoport részeként kezelt 2. magyar hadsereg 1942 áprilisa és júniusa között érkezett meg doni állomáshelyére. A 200,000 főt számláló 2. magyar hadsereg könnyű páncélosokkal és repülő dandárokkal kiegészítve 1942 júliusában kezdte meg hadműveleteit, melyek célja a doni szovjet hídfőállások bevétele volt. Hadseregünk jelentős véráldozatok árán 1942 szeptemberétől védelemre rendezkedett be. Gondosan megválogatott képanyagú riportjaink nagyszerű győzelmekről adnak hírt: az ellátás akadozásáról, a túlerőről, illetve a rendelkezésre álló páncélosok és repülő egységek elavultságáról természetesen egyetlen szó sem esik. Önálló riport számol be a Kaukázus előterében zajló hadműveletekről, a kaukázusi népek német oldalra állásáról, Anglia utánpótlási zavarairól. Az antiszemita tendenciájú heti politikai hírkommentár a rémhírterjesztők ellen szónokol és nemzeti egységre buzdít. A belív utolsó oldalán művelődéstörténeti rovat, a hátsó borító belső oldalán politikai karikatúrák. Kiadványunk szerepel az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művek jegyzékén. A lapszéleken enyhe töredezettség, néhány oldalon enyhe lapszéli foltosság. Fűzve, kétszínnyomású, illusztrált, sérült, enyhén hiányos kiadói borítóban.
A M. Kir. Kormány 1909./1928./1929. évi működéséről és az ország közállapotairól szóló jelentés és statisztikai évkönyv. Bp., 1910-1930-1931, Athenaeum. Papírkötések, az első kötet sérült borítóval, széteső állapotban, a másik két kötet borítóhiánnyal.
Kosáry Domokos: A Görgey-kérdés és története. Bp., 1936, Kir. M. Egyetemi Nyomda, 328+1 p. Átkötött egészvászon-kötés, kopott, foltos borítóval, néhány kissé foltos lapokkal.
Charles Downer Hazen: Europe since 1815. New York,1923,Henry Holt, XX+1202 p.+15 (színes kétoldalas térképek) t. Angol nyelven. Kiadói félvászon-kötés, ceruzás aláhúzásokkal.
Wenzel Gusztáv: A turíni békekötés 1381. Pest, 1862. Emich Gusztáv ny. [2] + 124 p. Egyetlen kiadás. Wenzel Gusztáv (1812-1891) jogász, történetíró kötete az Anjou-házból való I. (Nagy) Lajos itáliai hadjáratait lezáró 1381. évi torinói béke körülményeit elemzi, illetve a kapcsolódó latin okmányokat adja közre. Az Anjou-dinasztia oldalága által birtokolt nápolyi trón öröklésének kérdésében kialakult konfliktus miatt 1347-ben I. (Nagy) Lajos bekapcsolódott a dél-itáliai konfliktusba. A több szakaszból álló konfliktus 1351-ben és 1358-ban kiújult. A genovai-nápolyi-magyar szövetség és a Velencei Köztársaság közötti háborúságra végül csak 1381-ben került békepecsét, az úgynevezett torinói béke keretében. A békeszerződésben Velence elismerte a magyar korona Dalmácia feletti jogait, Cattaro városát átadta Nagy Lajosnak, illetve némi adófizetésre is kötelezte magát. Kötetünk zömét a terjedelmes békeokmány latin átirata tölti ki, melyet a későbbi békeokmányok szövege követ. A címlapon és a hátsó előzéken régi gyűjteményi bélyegzés, a címlap verzóján régi tulajdonosi bélyegzés. Néhány levél fűzése a gerincnél megerősítve. (Különnyomat a Történelmi Tár XI. kötetéből.) Enyhén sérült korabeli félvászon kötésben, az enyhén kopott első kötéstáblán kézi címfeliratozás, a gerincen címke. Körülvágatlan, jó példány.
A Magyar Királyi Országos Levéltár Diplomatikai Osztályában őrzött pecsétek mutatója. 12 fénynyomatú táblával. Budapest, 1889. Országos Levéltár - Athenaeum Rt. ny. 38 p. + 12 t. Egyetlen kiadás. A címlapon, a belív néhány oldalán és néhány táblán régi gyűjteményi bélyegzés. Példányunk fűzése enyhén meglazult. Könyvtári duplum. Poss.: M. Kir. Igazságügyi Ministerium könyvtára; Pesterzsébeti Múzeum gyűjteménye. Kissé sérült gerincű korabeli félvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel, a gerincen és az első kötéstáblán egykori katalóguscímkékkel.
Thóldt József Kristóf: Fehéregyház (Ecclesia Alba) és Árpád sírja. A magyar állam alkotmányos fennállásának ezredik évéhez. Minden igaz honfinak ajánlva. Budapest, 1883. Fanda József ny. 41 + [1] p. Egyetlen kiadás. Thóldt József Kristóf szerző 31 évnyi állhatatos, kitartó kutatását összegzi rövid dolgozatában. Anonymus, Béla király névtelen jegyzőjének egy fontos utalása nyomán a szerző éveken át vizsgálódott Óbuda környékén; dolgozatában úgy gondolja, hogy Árpád fejedelem temetkezési helye nem lehetett Székesfehérvárott, nem is a temették a mai kiscelli kastély környékére, a fejedelmi sír voltaképpen az óbudai Victoria téglagyár területén, lappang, hová is a kegyeletes emlékezetnek illő volna pompás műemléket emelnie. A rövid dolgozat végén rövid sajtóvisszhang. Fűzve, keretdíszes, enyhén sérült, kissé hiányos kiadói borítóban. Jó példány, nagyon ritka könyv.
Don Whithead: Die FBI-Story: Das US-Bundeskriminalamt öffnet die Akten. Berlin - Darmstadt - Wien,1961,Deutsche Buch-Gemeinschaft, 357+1 p. Német nyelven. Kiadói félvászon-kötés.
Darabanth Auction House
![[Folyóirat] Magyar Futár. Politikai hetilap. Szerkeszti: Rajniss Ferenc. II. évfolyam, 41. szám. (1942. október 7.) Budapest, 1942. Stádium Rt. ny. Folio. 22 + [2] p. A Rajniss Ferenc szélsőjobboldali újságíró, közgazdász, szociálpolitikus főszerkesztésével megjelenő képes politikai hetilap 1941. május 29-e és 1944. december 6-a között jelent meg, erősen németbarát szellemben. Jóllehet első lapszámában a lap pártoktól függetlenként, az összmagyar szociális összefogás híveként határozta meg magát, álláspontja igencsak közel esett az éppen ellenzékben levő, szélsőjobboldali (bár nem nyilas irányzatú) Imrédy Béla-féle Magyar Megújulás Pártjához. Felvételekkel és rajzokkal gazdagon illusztrált lapszámunk főként a szovjet frontról közöl képriportokat. A német követelésre gyorsan felszerelt és a Déli Hadseregcsoport részeként kezelt 2. magyar hadsereg 1942 áprilisa és júniusa között érkezett meg doni állomáshelyére. A 200,000 főt számláló 2. magyar hadsereg könnyű páncélosokkal és repülő dandárokkal kiegészítve 1942 júliusában kezdte meg hadműveleteit, melyek célja a doni szovjet hídfőállások bevétele volt. Hadseregünk jelentős véráldozatok árán 1942 szeptemberétől védelemre rendezkedett be. Gondosan megválogatott képanyagú riportjaink nagyszerű győzelmekről adnak hírt: az ellátás akadozásáról, a túlerőről, illetve a rendelkezésre álló páncélosok és repülő egységek elavultságáról természetesen egyetlen szó sem esik. Önálló riport számol be a Kaukázus előterében zajló hadműveletekről, a kaukázusi népek német oldalra állásáról, Anglia utánpótlási zavarairól. Az antiszemita tendenciájú heti politikai hírkommentár a rémhírterjesztők ellen szónokol és nemzeti egységre buzdít. A belív utolsó oldalán művelődéstörténeti rovat, a hátsó borító belső oldalán politikai karikatúrák. Kiadványunk szerepel az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művek jegyzékén. A lapszéleken enyhe töredezettség, néhány oldalon enyhe lapszéli foltosság. Fűzve, kétszínnyomású, illusztrált, sérült, enyhén hiányos kiadói borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3425154.jpg)
![Wenzel Gusztáv: A turíni békekötés 1381. Pest, 1862. Emich Gusztáv ny. [2] + 124 p. Egyetlen kiadás. Wenzel Gusztáv (1812-1891) jogász, történetíró kötete az Anjou-házból való I. (Nagy) Lajos itáliai hadjáratait lezáró 1381. évi torinói béke körülményeit elemzi, illetve a kapcsolódó latin okmányokat adja közre. Az Anjou-dinasztia oldalága által birtokolt nápolyi trón öröklésének kérdésében kialakult konfliktus miatt 1347-ben I. (Nagy) Lajos bekapcsolódott a dél-itáliai konfliktusba. A több szakaszból álló konfliktus 1351-ben és 1358-ban kiújult. A genovai-nápolyi-magyar szövetség és a Velencei Köztársaság közötti háborúságra végül csak 1381-ben került békepecsét, az úgynevezett torinói béke keretében. A békeszerződésben Velence elismerte a magyar korona Dalmácia feletti jogait, Cattaro városát átadta Nagy Lajosnak, illetve némi adófizetésre is kötelezte magát. Kötetünk zömét a terjedelmes békeokmány latin átirata tölti ki, melyet a későbbi békeokmányok szövege követ. A címlapon és a hátsó előzéken régi gyűjteményi bélyegzés, a címlap verzóján régi tulajdonosi bélyegzés. Néhány levél fűzése a gerincnél megerősítve. (Különnyomat a Történelmi Tár XI. kötetéből.) Enyhén sérült korabeli félvászon kötésben, az enyhén kopott első kötéstáblán kézi címfeliratozás, a gerincen címke. Körülvágatlan, jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3352914.jpg)
![Thóldt József Kristóf: Fehéregyház (Ecclesia Alba) és Árpád sírja. A magyar állam alkotmányos fennállásának ezredik évéhez. Minden igaz honfinak ajánlva. Budapest, 1883. Fanda József ny. 41 + [1] p. Egyetlen kiadás. Thóldt József Kristóf szerző 31 évnyi állhatatos, kitartó kutatását összegzi rövid dolgozatában. Anonymus, Béla király névtelen jegyzőjének egy fontos utalása nyomán a szerző éveken át vizsgálódott Óbuda környékén; dolgozatában úgy gondolja, hogy Árpád fejedelem temetkezési helye nem lehetett Székesfehérvárott, nem is a temették a mai kiscelli kastély környékére, a fejedelmi sír voltaképpen az óbudai Victoria téglagyár területén, lappang, hová is a kegyeletes emlékezetnek illő volna pompás műemléket emelnie. A rövid dolgozat végén rövid sajtóvisszhang. Fűzve, keretdíszes, enyhén sérült, kissé hiányos kiadói borítóban. Jó példány, nagyon ritka könyv.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3357874.jpg)
