cca XIX. sz. közepe, Szűz Mária a kisdeddel, Johann von Schraudolph (1808-1879) után Peter Lutz (1799-1867) metszése, acélmetszet, papír, jelzett a metszeten, paszpartuban, dekoratív, üvegezett fakeretben, látható: 11x9,5 cm, külső méret: 21x18,5 cm
cca XVIII. sz. második fele, "The Pointers and Hare" (angol vadászjelenet), James Seymour (1702-1752) festménye után Smith metszése, jelzett a metszeten, paszpartuban, üvegezett fakeretben, látható: 23x33,5 cm, külső méret: 42x52 cm
cca XVIII. sz. második fele, "The Setting Dog & Partridges" (angol vadászjelenet), James Seymour (1702-1752) festménye után Smith metszése, jelzett a metszeten, paszpartuban, üvegezett fakeretben, látható: 23x33,5 cm, külső méret: 42x52 cm
cca XVIII. sz. vége-XIX. sz. eleje, Krisztus levétele a keresztről, rézmetszet, papír, paszpartuban, dekoratív, üvegezett fakeretben, a kereten kisebb sérülésekkel, látható: 32,5x42 cm, külső méret: 47,5x57 cm
[A Lipót rend nagykeresztje] Grosskreutz der kaiser. oesterreich. Leopolds Orden. Wien, 1808. T. Fischer. Nagy méretű rézmetszet, selyem előzéklappal. 27,5x39,5 cm / Copper plate engraving.
[Látkép] Huszti vár. Schlossruine Huszt. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész részletgazdag acélmetszete a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai műből. Darmstadt, (1860). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 115x155 mm, lemezméret: 130x170 mm, lapméret: 155x235 mm. Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 között utazta be hazánkat, számos vázlatot készítve. Rohbock romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karakterének, a látképek előterében a korabeli városi és népi viseletek eredeti környezetükben tűnnek fel, az előtér emberi jelenetei egyben megörökítik a századközép szokás- és viselkedésrendjét is. Látképünkön Máramaros egykori erőssége, a középkori Magyarország egyik legjelentősebb erődítménye, Huszt vára, erősen romos állapotban, előterében ruszin népviseletbe öltözött, ülve merengő, kutyája kíséretében ábrázolt pásztor figura. A romvár mögött a Kárpátok hegykoszorúja és folyója tűnik fel. Látképünk középpontjában az erdélyi fejedelmek egykori erőssége, melyet törökök, tatárok, lengyelek és császári seregek egyaránt ostromolták, a vár csupán a Rákóczi-szabadságharc végén, utolsóként került császári kézre. Jóllehet már ekkor is elhatározták lerombolását, a vár végül nem emberi akarat, hanem villámcsapás áldozatául esett, a villámcsapás utáni tűzvész elérte a lőporraktárat, az ekkor támadt robbanás gondoskodott a vár képünkön is látható és azóta is fennálló állapotáról. Paszpartuban
Ludwig Rohbock (1820-1883) - Johann Poppel (1807-1882): Esztergom / Gran. Acélmetszet, papír, jelzett a metszeten. Üvegezett keretben, foltos, 12,5×17,5 cm
Darabanth Auction House
![[A Lipót rend nagykeresztje] Grosskreutz der kaiser. oesterreich. Leopolds Orden. Wien, 1808. T. Fischer. Nagy méretű rézmetszet, selyem előzéklappal. 27,5x39,5 cm / Copper plate engraving.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3435214.jpg)
![[Látkép] Huszti vár. Schlossruine Huszt. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész részletgazdag acélmetszete a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai műből. Darmstadt, (1860). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 115x155 mm, lemezméret: 130x170 mm, lapméret: 155x235 mm. Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 között utazta be hazánkat, számos vázlatot készítve. Rohbock romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karakterének, a látképek előterében a korabeli városi és népi viseletek eredeti környezetükben tűnnek fel, az előtér emberi jelenetei egyben megörökítik a századközép szokás- és viselkedésrendjét is. Látképünkön Máramaros egykori erőssége, a középkori Magyarország egyik legjelentősebb erődítménye, Huszt vára, erősen romos állapotban, előterében ruszin népviseletbe öltözött, ülve merengő, kutyája kíséretében ábrázolt pásztor figura. A romvár mögött a Kárpátok hegykoszorúja és folyója tűnik fel. Látképünk középpontjában az erdélyi fejedelmek egykori erőssége, melyet törökök, tatárok, lengyelek és császári seregek egyaránt ostromolták, a vár csupán a Rákóczi-szabadságharc végén, utolsóként került császári kézre. Jóllehet már ekkor is elhatározták lerombolását, a vár végül nem emberi akarat, hanem villámcsapás áldozatául esett, a villámcsapás utáni tűzvész elérte a lőporraktárat, az ekkor támadt robbanás gondoskodott a vár képünkön is látható és azóta is fennálló állapotáról. Paszpartuban](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3441518.jpg)
