Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium. A Mária-ünnepek és jelesebb napok hazai és közép-európai hagyományvilágából. I-II. kötet. (I. kötet: december 1. - június 30. II. kötet: július 1. - november 30.) [Teljes mű két kötetben.] Budapest, 1977. Szent István Társulat (Pécsi Szikra Nyomda). 527 + [1] p.; 561 + [3] p. Első kiadás. Bálint Sándor (1904-1980) néprajzkutató monográfiája a katolikus népi vallásosság hagyományvilágát ismerteti. A szentek névnapjának sorrendjében összeálló munka valamennyi fejezete a szentlegendán kívül ismerteti a kapcsolódó képzőművészeti feldolgozásokat, valamint a kapcsolódó katolikus népszokásokat és népi énekeket is, egyes legendák fölöttébb változatos helyi változataira is kitérve. Témafeldolgozása bőven túlmerészkedik a határokon, értelemszerűen az erdélyi, délvidéki és felvidéki hagyományokat is feldolgozza. Egységes kiadói egészvászon kötésben, illusztrált kiadói védőborítóban. Jó példány.
Nagy társadalomtudományi, többségében szociológiai könyv tétel német nyelven, közte néhány egyéb témájú kötet, néhány kevés kivételével a Suhrkamp kiadótól, többségében jó állapotban, mindegyik kiadói papírkötésben, össz. 32 db: Wolf Lepenies (szerk.): Geschichte der Soziologie. Band 3. Frankfurt, 1981, Suhrkamp. + Otthein Rammstedt: Deutsche Soziologie 1933-1945. Frankfurt, 1981, Suhrkamp. + Alfred Schütz: Theorie der Lebensformen. Frankfurt, 1981, Suhrkamp. + Helmut Reinalter: Die französische Revolution und Mitteleuropa. Frankfurt, 1988, Suhrkamp. + V. Gordon Childe: Soziale Evolution. Frankfurt, 1975, Suhrkamp + Christian Enzensberger: Literatur und Interesse. Frankfurt, 1981, Suhrkamp. 2. kiadás stb.
N. László Endre: A dunai aranymosás. Aranymosó cigányok a Kárpát-medencében. (Bp., 2001), Argumentum, 385+(3) p.+ 16 (fekete-fehér fotók) t. Kiadói papírkötés.
Marx, [Karl] Károly: Osztályharcok Franciaországban 1848-tól 1850-ig. Friedrich Engels bevezetésével és August Bebel előszavával. Fordította Bresztovszky Ede. Budapest, 1924. A Népszava-könyvkereskedés kiadása ("Világosság" Könyvnyomda Rt.) 152 p. Első magyar kiadás. Az 1848. évi párizsi forradalmakat a helyszínen átélő Karl Marx társadalomelméleti írása az osztályellentétek elmélete alapján kísérli meg értelmezni a forradalom okait, tendenciáit és végkifejletét. A mű eredeti nyelven "Die Klassenkämpfe in Frankreich 1848 bis 1850" címen jelent meg (London, 1850), fordításunk a mű második kiadása alapján készült, melyhez Friedrich Engels és August Bebel írtak előszót. Néhány oldalon aláhúzások. Fűzve, színes, keretdíszes kiadói borítóban. Körülvágatlan, jó példány.
Mikó Imre: Az erdélyi falu és a nemzetiségi kérdés. Bárdi Nándor bevezető tanulmányával. Múltunk könyvek. Csíkszereda, 1998, Pro-Print, 207+(1) p. Kiadói papírkötés. Megjelent 1000 példányban.
Mayr György: A társadalmi élet törvényszerűsége. Statisztikai tanulmányok. Bp., 1881, MTA, XVI+348 p.+ 1 (színes térképek) t. Kiadói aranyozott gerincű egészvászon-kötés, tulajdonosi névbejegyzéssel, ex libris-szel.
Lenin, [Vlagyimir Iljics]: Állam és forradalom. A marxizmus tanítása az államról és a proletariátus feladatairól a forradalomban. [Budapest, 1945]. "Szikra" Könyvkiadó (Szabadság Pécsi Nyomda Kft.) 126 p. Vlagyimir Iljics Lenin (1870-1924) bolsevik forradalmár, ideológus, politikus társadalom- és forradalomelméleti értekezése 1917-ben keletkezett, az 1917-es februári orosz forradalom, illetve a szovjetrendszert megalapító októberi bolsevik puccs között. Értekezésében a háborúba keveredett kapitalista államot, mint az imperializmus szörnyetegét mutatja be, mely szétzúzatásra ítéltetett, hiszen elsődleges feladata az osztályharcot folytató munkásosztály ellehetetlenítése és nyomorban tartása. Az értekezés az 1848-as és 1870-es párizsi forradalmak marxi és engelsi kommentárjaiból indul ki, számos szenvedélyes hangú kirohanást intéz az imperialista típusúnak nevezett kapitalista állam ellen, megjövendöli annak elhalálozását, illetve a kommunizmus eljövetelének fázisokra bontott folyamatát. A szöveg az 1905-ös és 1917-es orosz forradalmak tanulságait is elemezni próbálja, ám a kézirat a Leninre, mint a bolsevik hatalomátvétel vezetőjére váró feladatok miatt megszakad; e tényre a mű utószava utal is. A nagyívű értekezés első magyar kiadása Rudas László fordításában jelent meg magyarul, 1919-ben, a második edíciót a világháború idején adják ki Moszkvában (1943), illetve Kolozsváron (1945). Példányunk a kolozsvári kiadást csekély lemaradással követő budapesti kiadásból való. Számos oldalon kiemelések, aláhúzások, néhány oldalon ismeretlen szerzőtől származó széljegyzetek. Fűzve, enyhén sérült kiadói borítóban.
Lenin, [Vlagyimir Iljics]: Az imperializmus, mint a kapitalizmus legfelsőbb foka. (Népszerű vázlat.) Moszkva, 1945. Idegennyelvű Irodalmi Kiadó (Tyipografija "Iszkra Revoljucii") 1 t. (címlapon a szerző portréja) + 100 + [4] p. Első magyar nyelvű kiadás. Vlagyimir Iljics Lenin (1870-1924) bolsevik forradalmár, ideológus, politikus társadalomelméleti írása 1916-ban, zürichi emigrációja idején keletkezett. Az osztályharc elméletéből kiinduló társadalomelméleti írás az 1917. februári szentpétervári forradalom utáni hónapokban látott napvilágot. Lenin ebben a művében amellett érvel, hogy a tőkés világgazdaság monopóliumra törekvő összefonódásai, valamint a finánctőke érdekei szükségszerűen vezettek az első világháború kirobbanásához. A marxista-leninista imperializmus-elmélet alapművének első, magyar nyelvű, moszkvai kiadását a következő évek során magyar lakta területeken mindenhol újabb és újabb kiadások követték: az elméleti mű pár év leforgása alatt megjelent Kolozsváron, Budapesten, Újvidéken, Pozsonyban és Ungváron is. Fűzve, enyhén sérült gerincű kiadói borítóban, jó példány.
Dr. Agárdi Tamás - Dr. Szidnai László: A grafológia kézikönyve. Bp., 1998, Grafológiai Intézet. Ajándékozási sorokkal. Kiadói kartonált kötés, jó állapotban.
Világkönyvtár sorozat 2 kötete: Spencer, [Herbert]: A haladás. Ford.: Szabó László.; Nietzsche, [Friedrich]: Korszerűtlen elmélkedések. Ford.: Miklós Jenő és Wildner Ödön. Bp., 1919-1921, Révai, 234+(6) p.; 348+(4) p. Átkötött egészvászon-kötésben, néhány kissé sérült lappal. Mindkét kötetben Dr. Lehoczky Győző (1904-2003) orvos, az Országos Onkológiai Intézet osztályvezető főorvosa autográf névbejegyzésével és ex libris-szével.
Dr. Balassi Iván: Magyar néprajz a mezőgazdasági középiskolák III. osztálya számára. Bp., 1947, Egyetemi Nyomda. Kiadói papírkötés, kopottas állapotban.
Darabanth Auction House
![Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium. A Mária-ünnepek és jelesebb napok hazai és közép-európai hagyományvilágából. I-II. kötet. (I. kötet: december 1. - június 30. II. kötet: július 1. - november 30.) [Teljes mű két kötetben.] Budapest, 1977. Szent István Társulat (Pécsi Szikra Nyomda). 527 + [1] p.; 561 + [3] p. Első kiadás. Bálint Sándor (1904-1980) néprajzkutató monográfiája a katolikus népi vallásosság hagyományvilágát ismerteti. A szentek névnapjának sorrendjében összeálló munka valamennyi fejezete a szentlegendán kívül ismerteti a kapcsolódó képzőművészeti feldolgozásokat, valamint a kapcsolódó katolikus népszokásokat és népi énekeket is, egyes legendák fölöttébb változatos helyi változataira is kitérve. Témafeldolgozása bőven túlmerészkedik a határokon, értelemszerűen az erdélyi, délvidéki és felvidéki hagyományokat is feldolgozza. Egységes kiadói egészvászon kötésben, illusztrált kiadói védőborítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3406313.jpg)
![Marx, [Karl] Károly: Osztályharcok Franciaországban 1848-tól 1850-ig. Friedrich Engels bevezetésével és August Bebel előszavával. Fordította Bresztovszky Ede. Budapest, 1924. A Népszava-könyvkereskedés kiadása ("Világosság" Könyvnyomda Rt.) 152 p. Első magyar kiadás. Az 1848. évi párizsi forradalmakat a helyszínen átélő Karl Marx társadalomelméleti írása az osztályellentétek elmélete alapján kísérli meg értelmezni a forradalom okait, tendenciáit és végkifejletét. A mű eredeti nyelven "Die Klassenkämpfe in Frankreich 1848 bis 1850" címen jelent meg (London, 1850), fordításunk a mű második kiadása alapján készült, melyhez Friedrich Engels és August Bebel írtak előszót. Néhány oldalon aláhúzások. Fűzve, színes, keretdíszes kiadói borítóban. Körülvágatlan, jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3421974.jpg)
![Lenin, [Vlagyimir Iljics]: Állam és forradalom. A marxizmus tanítása az államról és a proletariátus feladatairól a forradalomban. [Budapest, 1945]. "Szikra" Könyvkiadó (Szabadság Pécsi Nyomda Kft.) 126 p. Vlagyimir Iljics Lenin (1870-1924) bolsevik forradalmár, ideológus, politikus társadalom- és forradalomelméleti értekezése 1917-ben keletkezett, az 1917-es februári orosz forradalom, illetve a szovjetrendszert megalapító októberi bolsevik puccs között. Értekezésében a háborúba keveredett kapitalista államot, mint az imperializmus szörnyetegét mutatja be, mely szétzúzatásra ítéltetett, hiszen elsődleges feladata az osztályharcot folytató munkásosztály ellehetetlenítése és nyomorban tartása. Az értekezés az 1848-as és 1870-es párizsi forradalmak marxi és engelsi kommentárjaiból indul ki, számos szenvedélyes hangú kirohanást intéz az imperialista típusúnak nevezett kapitalista állam ellen, megjövendöli annak elhalálozását, illetve a kommunizmus eljövetelének fázisokra bontott folyamatát. A szöveg az 1905-ös és 1917-es orosz forradalmak tanulságait is elemezni próbálja, ám a kézirat a Leninre, mint a bolsevik hatalomátvétel vezetőjére váró feladatok miatt megszakad; e tényre a mű utószava utal is. A nagyívű értekezés első magyar kiadása Rudas László fordításában jelent meg magyarul, 1919-ben, a második edíciót a világháború idején adják ki Moszkvában (1943), illetve Kolozsváron (1945). Példányunk a kolozsvári kiadást csekély lemaradással követő budapesti kiadásból való. Számos oldalon kiemelések, aláhúzások, néhány oldalon ismeretlen szerzőtől származó széljegyzetek. Fűzve, enyhén sérült kiadói borítóban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3421975.jpg)
![Lenin, [Vlagyimir Iljics]: Az imperializmus, mint a kapitalizmus legfelsőbb foka. (Népszerű vázlat.) Moszkva, 1945. Idegennyelvű Irodalmi Kiadó (Tyipografija "Iszkra Revoljucii") 1 t. (címlapon a szerző portréja) + 100 + [4] p. Első magyar nyelvű kiadás. Vlagyimir Iljics Lenin (1870-1924) bolsevik forradalmár, ideológus, politikus társadalomelméleti írása 1916-ban, zürichi emigrációja idején keletkezett. Az osztályharc elméletéből kiinduló társadalomelméleti írás az 1917. februári szentpétervári forradalom utáni hónapokban látott napvilágot. Lenin ebben a művében amellett érvel, hogy a tőkés világgazdaság monopóliumra törekvő összefonódásai, valamint a finánctőke érdekei szükségszerűen vezettek az első világháború kirobbanásához. A marxista-leninista imperializmus-elmélet alapművének első, magyar nyelvű, moszkvai kiadását a következő évek során magyar lakta területeken mindenhol újabb és újabb kiadások követték: az elméleti mű pár év leforgása alatt megjelent Kolozsváron, Budapesten, Újvidéken, Pozsonyban és Ungváron is. Fűzve, enyhén sérült gerincű kiadói borítóban, jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3421976.jpg)
![Világkönyvtár sorozat 2 kötete: Spencer, [Herbert]: A haladás. Ford.: Szabó László.; Nietzsche, [Friedrich]: Korszerűtlen elmélkedések. Ford.: Miklós Jenő és Wildner Ödön. Bp., 1919-1921, Révai, 234+(6) p.; 348+(4) p. Átkötött egészvászon-kötésben, néhány kissé sérült lappal. Mindkét kötetben Dr. Lehoczky Győző (1904-2003) orvos, az Országos Onkológiai Intézet osztályvezető főorvosa autográf névbejegyzésével és ex libris-szével.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3421817.jpg)
