[Térkép] Háromszék megye térképe. Tervezte: Gönczy Pál. Rajzolta: Kogutowicz Manó. Mértéke: 1:300 000. (1887). Budapest, 1887. Posner Károly Lajos és Fia Térképészeti Intézete. Színes kőnyomat, mérete: 410x310 mm egy 530x345 mm méretű térképlapon. Az 1876. évi vármegyerendezés után szükségessé vált új, a közoktatásban is haszonnal forgatható megyetérképeket készíteni. A feladatra Gönczy Pál közoktatásügyi államtitkár Kogutowicz Manó (1851-1908) térképészt kérte fel, a magyar kartográfia korszakos egyéniségét, aki 1884-1890 között 30 vármegye nagy felbontású térképét készítette el. E térképkiadás mellékterméke a közigazgatási áttekintő térképek sora, melyből példányunk a székely Háromszék megye területét ábrázolja, az ország délkeleti határán. Színes térképünk a hegy- és vízrajzi részleteken kívül feltünteti a megye járási beosztását, vasút- és közúthálózatát, rendezett tanácsú városait (Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Bereck), mezővárosait, falvait és pusztáit; romjait, fürdőit és barlangjait. Egyes települések mellett az elérhető takarékpénztári, postai és távírdai szolgálatok is szerepelnek. A térképen jól tanulmányozható a megye vasúti infrastruktúrájának fejlődése, a vasút ez idő szerint csupán az Olt másik oldalán, Brassó megyében követi Háromszék határát, Háromszékben csupán a baróti akna bányáját éri el, az Olt és a Feketeügy völgyeiben meg sem közelíti Sepsiszentgyörgyöt és Kézdivásárhelyt. A megye területe domborzati szempontból színezve, a szomszéd megyék vízrajzi, közlekedési és településhálózati részletei csupán jelzésszerűek. A térkép felirata a bal felső sarokban, felette az egyesített megye címere lebeg; jelmagyarázat a jobb alsó sarokban. A bal alsó sarokban Sepsiszentgyörgy és környékének kétszínnyomású, 1:75 000 mértékű térképe. Jó állapotú lap, hajtásnyomokkal, hátoldalán illesztésekkel, illetve kézi feliratozással.
[Térkép] Szolnok-Doboka megye közigazgatási térképe. Hivatalos adatok alapján rajzolta Hátsek Ignác térképész. Mértéke: 1:500 000. (1880/1886). Budapest, [1886]. Lampel Róbert (Wodianer F.) kiadása - Ullmann J. ny. Színes kőnyomat, mérete: 280x195 mm egy 350x260 mm méretű térképlapon. Az 1876. évi vármegyerendezés után szükségessé vált új, a közigazgatásban is haszonnal forgatható megyetérképeket készíteni. A térképgyűjtemények egyikét Hatsek Ignác (1828-1902) kartográfus készítette el, atlasza 1880-ban jelent meg, "A magyar szent korona országainak megyei térképei" címmel. Atlaszában térképei még csupán határszínezettek voltak, a térképek későbbi kiadásai viszont már színesek, és a közlekedési hálózat változásait is feltüntették. 1886-ból származó, III. kiadásból való megyetérképünkön példányunk a Belső-Szolnok és Doboka megyéből, valamint Kővárvidékből kialakított, észak-erdélyi Szolnok-Doboka megye területe tanulmányozható. Színes térképünk a hegy- és vízrajzi részleteken kívül feltünteti a megye járási beosztását, vasút- és közúthálózatát, rendezett tanácsú városait (Dést és Szamosújvárt), mezővárosait, falvait és pusztáit; romjait, fürdőhelyeit és csatatereit. Térképünk jelzi az 1884-ben bekövetkezett visszaminősítést is: a néprajzi szempontból kiemelt fontosságú, magyarok lakta Szék anyagi problémák miatt lemondott rendezett tanácsú városi rangjáról, térképünkön már mezővárosként szerepel. Egyes települések mellett az elérhető postai és távírdai szolgálatok is szerepelnek. Térképünkön jól tanulmányozható a megye vasúti infrastruktúrájának fejlődése, a megyében ez idő szerint egyetlen vasútvonal húzódik, a Kolozsvárról Szamosújváron át Désig futó vasútpálya a Szamos mentén. A döntően hegyek uralta megye területe domborzati szempontból satírozva, egyes csúcsok magasságának feltüntetésével, a szomszéd megyék vízrajzi, közlekedési és településhálózati részletei csupán jelzésszerűek. A térkép felirata a bal alsó sarokban, mellette jelmagyarázat. A lap oldalsó szélén, a szedéstükrön kívül apró pótlás. Jó állapotú térképlap, hajtásnyommal, hátoldalán illesztéssel és javítással.
[Térkép] A budai és pilisi hegyek. A Magyar Turista-Egyesület térképe. Mértéke: 1: 40 000. Tervezte Cholnoky Jenő, rajzolta Stoits György. Budapest, [1931]. Aczél Testvérek (Magyar Földrajzi Intézet Rt. ny.) Színes térkép, mérete: 1130x790 mm egy 1160x800 mm méretű térképlapon. A Budai-hegység, a Pilis és a Visegrádi-hegység egyesített térképe az Esztergomtól Budafokig terjedő vízi út keretezésében található hegyvidéket ábrázolja, az autóval járható utak és a színkódolt turista utak, a domborzati, vízrajzi és településföldrajzi részletek feltüntetésével. Térképünk sarkaiban Esztergom, Vác, Pestszenterzsébet és Bia helységei. A jobb alsó sarokban Budapest, vízi útjaival és hídjaival, a beépített és beépítetlen területek, parkok és temetők, templomok és pályaudvarok, a vasúthálózat, a csavargőzös állomások feltüntetésével. A lap turistáskodás által érintett központi részein a vidéki sodronypályák (felvonók), a menedékházak és az elérhető orvosok jelölésével. A jelmagyarázat szerint egy gyufaszálnyi úthossz a turistautakon kényelmes fél órai időt igényel, az autóutakon pedig színkódolás szerint elkülönülnek a jól járható, kényelmesen széles utak, illetve az automobilozás számára kihívást jelentő szakaszok. (A Magyar Turista-Egyesület térképei. 1.) Jó állapotú térképlap, vászonra vonva, hátoldalán kisebb, halvány foltokkal, feliratozott, kissé foltos, alul megerősített kiadói mappában.
1928 Miskolc thjf. város térképe. Tervezték: Szűcs Sándor és Dr. Vigyázó János, készítette: Tóvári János. 1 : 10.000. Bp., Turistaság és Alpinizmus kiadása (M. kir. állami ny.), jó állapotban 73x45 cm
1866 A porosz-osztrák-olasz háború térképe. Litográfia szakadásokkal 62x59 cm / Map of the Prussian-Italian-Austrian war with tears. Allgemeine Übersichts Karte der Kriegsshauplatze - zum Werke: Österreichs Kämpfe im Jahre 1866.
cca 1880 Magyarország s melléktartományai 1301-től 1526-ig + Francziaország 1360-1610 és Olaszország 1300-1500-ig (Jausz tört. Atlas 8. és 9. sz.), 2 db térkép, Bécs, Hölzel E. kiadása, kisebb lapszéli sérülésekkel, az egyiken ceruzás jelölésekkel, 26,5x33 cm
Darabanth Auction House
![[Térkép] Háromszék megye térképe. Tervezte: Gönczy Pál. Rajzolta: Kogutowicz Manó. Mértéke: 1:300 000. (1887). Budapest, 1887. Posner Károly Lajos és Fia Térképészeti Intézete. Színes kőnyomat, mérete: 410x310 mm egy 530x345 mm méretű térképlapon. Az 1876. évi vármegyerendezés után szükségessé vált új, a közoktatásban is haszonnal forgatható megyetérképeket készíteni. A feladatra Gönczy Pál közoktatásügyi államtitkár Kogutowicz Manó (1851-1908) térképészt kérte fel, a magyar kartográfia korszakos egyéniségét, aki 1884-1890 között 30 vármegye nagy felbontású térképét készítette el. E térképkiadás mellékterméke a közigazgatási áttekintő térképek sora, melyből példányunk a székely Háromszék megye területét ábrázolja, az ország délkeleti határán. Színes térképünk a hegy- és vízrajzi részleteken kívül feltünteti a megye járási beosztását, vasút- és közúthálózatát, rendezett tanácsú városait (Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Bereck), mezővárosait, falvait és pusztáit; romjait, fürdőit és barlangjait. Egyes települések mellett az elérhető takarékpénztári, postai és távírdai szolgálatok is szerepelnek. A térképen jól tanulmányozható a megye vasúti infrastruktúrájának fejlődése, a vasút ez idő szerint csupán az Olt másik oldalán, Brassó megyében követi Háromszék határát, Háromszékben csupán a baróti akna bányáját éri el, az Olt és a Feketeügy völgyeiben meg sem közelíti Sepsiszentgyörgyöt és Kézdivásárhelyt. A megye területe domborzati szempontból színezve, a szomszéd megyék vízrajzi, közlekedési és településhálózati részletei csupán jelzésszerűek. A térkép felirata a bal felső sarokban, felette az egyesített megye címere lebeg; jelmagyarázat a jobb alsó sarokban. A bal alsó sarokban Sepsiszentgyörgy és környékének kétszínnyomású, 1:75 000 mértékű térképe. Jó állapotú lap, hajtásnyomokkal, hátoldalán illesztésekkel, illetve kézi feliratozással.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3400896.jpg)
![[Térkép] Szolnok-Doboka megye közigazgatási térképe. Hivatalos adatok alapján rajzolta Hátsek Ignác térképész. Mértéke: 1:500 000. (1880/1886). Budapest, [1886]. Lampel Róbert (Wodianer F.) kiadása - Ullmann J. ny. Színes kőnyomat, mérete: 280x195 mm egy 350x260 mm méretű térképlapon. Az 1876. évi vármegyerendezés után szükségessé vált új, a közigazgatásban is haszonnal forgatható megyetérképeket készíteni. A térképgyűjtemények egyikét Hatsek Ignác (1828-1902) kartográfus készítette el, atlasza 1880-ban jelent meg, "A magyar szent korona országainak megyei térképei" címmel. Atlaszában térképei még csupán határszínezettek voltak, a térképek későbbi kiadásai viszont már színesek, és a közlekedési hálózat változásait is feltüntették. 1886-ból származó, III. kiadásból való megyetérképünkön példányunk a Belső-Szolnok és Doboka megyéből, valamint Kővárvidékből kialakított, észak-erdélyi Szolnok-Doboka megye területe tanulmányozható. Színes térképünk a hegy- és vízrajzi részleteken kívül feltünteti a megye járási beosztását, vasút- és közúthálózatát, rendezett tanácsú városait (Dést és Szamosújvárt), mezővárosait, falvait és pusztáit; romjait, fürdőhelyeit és csatatereit. Térképünk jelzi az 1884-ben bekövetkezett visszaminősítést is: a néprajzi szempontból kiemelt fontosságú, magyarok lakta Szék anyagi problémák miatt lemondott rendezett tanácsú városi rangjáról, térképünkön már mezővárosként szerepel. Egyes települések mellett az elérhető postai és távírdai szolgálatok is szerepelnek. Térképünkön jól tanulmányozható a megye vasúti infrastruktúrájának fejlődése, a megyében ez idő szerint egyetlen vasútvonal húzódik, a Kolozsvárról Szamosújváron át Désig futó vasútpálya a Szamos mentén. A döntően hegyek uralta megye területe domborzati szempontból satírozva, egyes csúcsok magasságának feltüntetésével, a szomszéd megyék vízrajzi, közlekedési és településhálózati részletei csupán jelzésszerűek. A térkép felirata a bal alsó sarokban, mellette jelmagyarázat. A lap oldalsó szélén, a szedéstükrön kívül apró pótlás. Jó állapotú térképlap, hajtásnyommal, hátoldalán illesztéssel és javítással.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3400899.jpg)
![[Térkép] A budai és pilisi hegyek. A Magyar Turista-Egyesület térképe. Mértéke: 1: 40 000. Tervezte Cholnoky Jenő, rajzolta Stoits György. Budapest, [1931]. Aczél Testvérek (Magyar Földrajzi Intézet Rt. ny.) Színes térkép, mérete: 1130x790 mm egy 1160x800 mm méretű térképlapon. A Budai-hegység, a Pilis és a Visegrádi-hegység egyesített térképe az Esztergomtól Budafokig terjedő vízi út keretezésében található hegyvidéket ábrázolja, az autóval járható utak és a színkódolt turista utak, a domborzati, vízrajzi és településföldrajzi részletek feltüntetésével. Térképünk sarkaiban Esztergom, Vác, Pestszenterzsébet és Bia helységei. A jobb alsó sarokban Budapest, vízi útjaival és hídjaival, a beépített és beépítetlen területek, parkok és temetők, templomok és pályaudvarok, a vasúthálózat, a csavargőzös állomások feltüntetésével. A lap turistáskodás által érintett központi részein a vidéki sodronypályák (felvonók), a menedékházak és az elérhető orvosok jelölésével. A jelmagyarázat szerint egy gyufaszálnyi úthossz a turistautakon kényelmes fél órai időt igényel, az autóutakon pedig színkódolás szerint elkülönülnek a jól járható, kényelmesen széles utak, illetve az automobilozás számára kihívást jelentő szakaszok. (A Magyar Turista-Egyesület térképei. 1.) Jó állapotú térképlap, vászonra vonva, hátoldalán kisebb, halvány foltokkal, feliratozott, kissé foltos, alul megerősített kiadói mappában.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3398375.jpg)
