Rumänische Siedlungen des XIII. und XIV. Jahrhunderts in Siebenbürgen und in den übrigen teilen Ostungarns / Román települések Erdélyben és Kelet-Magyarországon a XIII. és XIV. században, reprint térkép, lapszéli szakadással, 57,5x50 cm
3 db történelmi Európa-térkép, rajzolta: Kogutowicz Manó, 1 : 20.000.000, Bp., Magyar Földrajzi Intézet R.T., kissé viseltes állapotban, 29x34 cm körül
1975 Österreich-Ungarn / Az Osztrák-Magyar Monarchia térképe, 1914-es térkép reprintje, a hajtások mentén szakadt, a sarkain ragasztásnyomokkal, Wien, Freytag - Berndt, 72x107 cm
1922 "Harta Judeţului Odorheiu, Intocmitáde de E. Reiber", Udvarhely megye térképe, Összeállította E. Reiber, 1:200.000, Cluj/Kolozsvár, Minerva S.A.,(Lit. Baga), román nyelven, hajtott, szakadt, 41x43 cm
cca 1900-1910 Csongrád megye térképe, 1 : 500.000, Szeged, Traub B. és Társa kiadása, kisebb sérülésekkel, kissé foltos, ragasztott, 29,5x22,5 cm + 1941 Békés vármegye térképe, 1 : 420.000, M. Kir. Honv. Térképészeti Intézet, kis lapszéli sérüléssel, kis foltokkal, 35x25 cm
[Térkép] Budapest és környékének térképe. Tervezte: Stoits György. Mértéke: 1:25 000. (1938). Budapest, [1938]. Gergely Rezső könyvkereskedése - Közlekedési Nyomda Kft. Színes térkép, mérete: 900x1195 mm egy 950x1215 mm méretű térképlapon. Térképünk a XIV kerületre osztott Budapest teljes területét ábrázolja a környező településekkel (Kerepes, Rákoscsaba, Ecser, Vecsés, Gyál, Soroksár, Csepel, Nagytétény, Érd, Törökbálint, Budakeszi, Nagykovácsi, Solymár, Békásmegyer, Újpest). A vasútvonalak, a villamos- és autóbusz-hálózat; a beépített és beépítetlen, az erdős és parkosított területek, a jelentősebb középületek feltüntetésével (Parlament, Bazilika, Zsinagóga, Nemzeti Múzeum, Operaház, Millenniumi Emlékmű, Közlekedési Múzeum, OTI-székház, Központi Vágóhíd). 1938-ban keletkezett lapunk már Mussolini térként nevezi meg az Oktogont (1936), Horthy Miklós hídként hivatkozik a frissen elkészült nagykörúti hídra (1937). A Körönd egyelőre őrzi még politikamentes nevét, 1938-ban kapja csak meg Hitler Adolf nevét. A város határán kívül szőlőtelepek és menedékházak tűnnek fel. A hajtások mentén apró sérülések. Fabó-Holló 2509. Jó állapotú lap, vászonra vonva, hajtogatásnyomokkal.
[Térkép] Brassó megye közigazgatási térképe. Hivatalos adatok alapján rajzolta Hátsek Ignác. Mértéke: 1:500 000. (1880/1886). Budapest, [1886]. Lampel Róbert (Wodianer F.) kiadása - Ullmann J. ny. Színes kőnyomat, mérete: 280x195 mm egy 350x260 mm méretű térképlapon. Az 1876. évi vármegyerendezés után szükségessé vált új, a közigazgatásban is haszonnal forgatható megyetérképeket készíteni. A térképgyűjtemények egyikét Hatsek Ignác (1828-1902) kartográfus készítette el, atlasza 1880-ban jelent meg, "A magyar szent korona országainak megyei térképei" címmel. Atlaszában térképei még csupán határszínezettek voltak, a térképek későbbi kiadásai viszont már színesek, és a közlekedési hálózat változásait is feltüntették. 1886-ból származó, III. kiadásból való megyetérképünkön példányunk a szász székből felállított dél-erdélyi Brassó megye területe tanulmányozható. Színes térképünk a hegy- és vízrajzi részleteken kívül feltünteti a megye járási beosztását, vasút- és közúthálózatát, rendezett tanácsú városát (Brassót), mezővárosait, falvait és pusztáit; romjait és fürdőhelyeit. Egyes települések mellett az elérhető postai és távírdai szolgálatok is szerepelnek. Térképünkön jól tanulmányozható a megye vasúti infrastruktúrájának fejlődése, a vasút ez idő szerint észak-déli irányban szeli át a megyét, az Olt völgyéből Brassóba kapaszkodva, majd a Kárpátok hágóján át román területre lépve. A megye területe domborzati szempontból satírozva, egyes csúcsok magasságának feltüntetésével, a szomszéd megyék vízrajzi, közlekedési és településhálózati részletei csupán jelzésszerűek. A térkép felirata a bal alsó sarokban, mellette jelmagyarázat. Térképünk szélén, a szedéstükrön kívül apró pótlás és javítás. Jó állapotú térképlap, hajtásnyommal, hátoldalán illesztéssel és javítással.
[Térkép] Udvarhely megye közigazgatási térképe. Hivatalos adatok alapján rajzolta Hátsek Ignác térképész. Mértéke: 1:500 000. (1880/1886). Budapest, [1886]. Lampel Róbert (Wodianer F.) kiadása - Ullmann J. ny. Színes kőnyomat, mérete: 280x195 mm egy 350x260 mm méretű térképlapon. Az 1876. évi vármegyerendezés után szükségessé vált új, a közigazgatásban is haszonnal forgatható megyetérképeket készíteni. A térképgyűjtemények egyikét Hatsek Ignác (1828-1902) kartográfus készítette el, atlasza 1880-ban jelent meg, "A magyar szent korona országainak megyei térképei" címmel. Atlaszában térképei még csupán határszínezettek voltak, a térképek későbbi kiadásai viszont már színesek, és a közlekedési hálózat változásait is feltüntették. 1886-ból származó, III. kiadásból való megyetérképünkön példányunk a székely székből felállított Udvarhely megye területe tanulmányozható. Színes térképünk a hegy- és vízrajzi részleteken kívül feltünteti a megye járási beosztását, vasút- és közúthálózatát, rendezett tanácsú városát (Székelyudvarhelyt), mezővárosait, falvait és pusztáit; romjait, barlangjait és fürdőhelyeit. Egyes települések mellett az elérhető postai és távírdai szolgálatok is szerepelnek. Térképünkön jól tanulmányozható a megye vasúti infrastruktúrájának fejlődése, a megyét ez idő szerint délnyugati sarkán érinti a brassói vasút, a megyeszékelyre, illetve a Hargita hágóin át Csíkba és Gyergyóba csupán közút vezet. A megye területe domborzati szempontból satírozva, egyes csúcsok magasságának feltüntetésével, a szomszéd megyék vízrajzi, közlekedési és településhálózati részletei csupán jelzésszerűek. A térkép felirata a bal alsó sarokban, mellette jelmagyarázat. A lap a szedéstükrön kívül apró pótlás és javítás. Jó állapotú térképlap, hajtásnyommal, korabeli kartonlapra vonva.
Darabanth Auction House
![[Térkép] Budapest és környékének térképe. Tervezte: Stoits György. Mértéke: 1:25 000. (1938). Budapest, [1938]. Gergely Rezső könyvkereskedése - Közlekedési Nyomda Kft. Színes térkép, mérete: 900x1195 mm egy 950x1215 mm méretű térképlapon. Térképünk a XIV kerületre osztott Budapest teljes területét ábrázolja a környező településekkel (Kerepes, Rákoscsaba, Ecser, Vecsés, Gyál, Soroksár, Csepel, Nagytétény, Érd, Törökbálint, Budakeszi, Nagykovácsi, Solymár, Békásmegyer, Újpest). A vasútvonalak, a villamos- és autóbusz-hálózat; a beépített és beépítetlen, az erdős és parkosított területek, a jelentősebb középületek feltüntetésével (Parlament, Bazilika, Zsinagóga, Nemzeti Múzeum, Operaház, Millenniumi Emlékmű, Közlekedési Múzeum, OTI-székház, Központi Vágóhíd). 1938-ban keletkezett lapunk már Mussolini térként nevezi meg az Oktogont (1936), Horthy Miklós hídként hivatkozik a frissen elkészült nagykörúti hídra (1937). A Körönd egyelőre őrzi még politikamentes nevét, 1938-ban kapja csak meg Hitler Adolf nevét. A város határán kívül szőlőtelepek és menedékházak tűnnek fel. A hajtások mentén apró sérülések. Fabó-Holló 2509. Jó állapotú lap, vászonra vonva, hajtogatásnyomokkal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3400895.jpg)
![[Térkép] Brassó megye közigazgatási térképe. Hivatalos adatok alapján rajzolta Hátsek Ignác. Mértéke: 1:500 000. (1880/1886). Budapest, [1886]. Lampel Róbert (Wodianer F.) kiadása - Ullmann J. ny. Színes kőnyomat, mérete: 280x195 mm egy 350x260 mm méretű térképlapon. Az 1876. évi vármegyerendezés után szükségessé vált új, a közigazgatásban is haszonnal forgatható megyetérképeket készíteni. A térképgyűjtemények egyikét Hatsek Ignác (1828-1902) kartográfus készítette el, atlasza 1880-ban jelent meg, "A magyar szent korona országainak megyei térképei" címmel. Atlaszában térképei még csupán határszínezettek voltak, a térképek későbbi kiadásai viszont már színesek, és a közlekedési hálózat változásait is feltüntették. 1886-ból származó, III. kiadásból való megyetérképünkön példányunk a szász székből felállított dél-erdélyi Brassó megye területe tanulmányozható. Színes térképünk a hegy- és vízrajzi részleteken kívül feltünteti a megye járási beosztását, vasút- és közúthálózatát, rendezett tanácsú városát (Brassót), mezővárosait, falvait és pusztáit; romjait és fürdőhelyeit. Egyes települések mellett az elérhető postai és távírdai szolgálatok is szerepelnek. Térképünkön jól tanulmányozható a megye vasúti infrastruktúrájának fejlődése, a vasút ez idő szerint észak-déli irányban szeli át a megyét, az Olt völgyéből Brassóba kapaszkodva, majd a Kárpátok hágóján át román területre lépve. A megye területe domborzati szempontból satírozva, egyes csúcsok magasságának feltüntetésével, a szomszéd megyék vízrajzi, közlekedési és településhálózati részletei csupán jelzésszerűek. A térkép felirata a bal alsó sarokban, mellette jelmagyarázat. Térképünk szélén, a szedéstükrön kívül apró pótlás és javítás. Jó állapotú térképlap, hajtásnyommal, hátoldalán illesztéssel és javítással.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3400897.jpg)
![[Térkép] Udvarhely megye közigazgatási térképe. Hivatalos adatok alapján rajzolta Hátsek Ignác térképész. Mértéke: 1:500 000. (1880/1886). Budapest, [1886]. Lampel Róbert (Wodianer F.) kiadása - Ullmann J. ny. Színes kőnyomat, mérete: 280x195 mm egy 350x260 mm méretű térképlapon. Az 1876. évi vármegyerendezés után szükségessé vált új, a közigazgatásban is haszonnal forgatható megyetérképeket készíteni. A térképgyűjtemények egyikét Hatsek Ignác (1828-1902) kartográfus készítette el, atlasza 1880-ban jelent meg, "A magyar szent korona országainak megyei térképei" címmel. Atlaszában térképei még csupán határszínezettek voltak, a térképek későbbi kiadásai viszont már színesek, és a közlekedési hálózat változásait is feltüntették. 1886-ból származó, III. kiadásból való megyetérképünkön példányunk a székely székből felállított Udvarhely megye területe tanulmányozható. Színes térképünk a hegy- és vízrajzi részleteken kívül feltünteti a megye járási beosztását, vasút- és közúthálózatát, rendezett tanácsú városát (Székelyudvarhelyt), mezővárosait, falvait és pusztáit; romjait, barlangjait és fürdőhelyeit. Egyes települések mellett az elérhető postai és távírdai szolgálatok is szerepelnek. Térképünkön jól tanulmányozható a megye vasúti infrastruktúrájának fejlődése, a megyét ez idő szerint délnyugati sarkán érinti a brassói vasút, a megyeszékelyre, illetve a Hargita hágóin át Csíkba és Gyergyóba csupán közút vezet. A megye területe domborzati szempontból satírozva, egyes csúcsok magasságának feltüntetésével, a szomszéd megyék vízrajzi, közlekedési és településhálózati részletei csupán jelzésszerűek. A térkép felirata a bal alsó sarokban, mellette jelmagyarázat. A lap a szedéstükrön kívül apró pótlás és javítás. Jó állapotú térképlap, hajtásnyommal, korabeli kartonlapra vonva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3400898.jpg)
