[Térkép] Afrika. Iskolai falitérkép. Mértéke: 1 : 6,000,000. (1955) B...

[Térkép] Afrika. Iskolai falitérkép. Mértéke: 1 : 6,000,000. (1955) Budapest, 1955. Kartográfiai Vállalat (Offset-nyomda). Színes térkép, mérete: 1620x1360 mm egy 1770x1360 mm méretű térképlapon. Összesen 2000 példányszámban megjelent, az Oktatásügyi Minisztérium által engedélyezett iskolai falitérkép, lajstromszáma: 842/853/59-1955/VI. Az adatok szerkesztése 1955. május 31-én zárult. Domborzati, vízrajzi Afrika-térképünk politikai határokat is feltüntet a függetlenedési folyamat kezdetén álló Afrikáról. Térképünk készülte idején Afrika döntő része gyarmat, francia, angol, belga, spanyol és portugál főhatalommal. Függetlennek csupán Egyiptom, Etiópia, Libéria és Dél-Afrika mondható. Észak-Afrikában a spanyol partokkal szembeni részeket leszámítva Párizs igazgatja Francia-Nyugat-Afrikát és Francia-Egyenlítői-Afrikát, tőle délre a belga Kongó, majd a portugál Angola és Mozambik következik, Kelet-Afrikában pedig Szudántól Becsuánaföldig a brit Nemzetközösségbe tartozó, lazábban irányított gyarmatok sorakoznak. Térképünk politikai része kimondottan hamar avult, hiszen 1956-ban Marokkó, Tunézia és Szudán kiáltotta ki függetlenségét (ez jobbára az addigi báb uralkodó elűzésével társult), a további hat évben pedig a francia, a belga területek függetlenedésével Észak-, Közép- és Kelet-Afrika az önállóság - helyenként polgárháborúba torkolló - útjára lépett. Színes térképünkön színkódolt domborzati és vízrajzi részletek, település- és közlekedéshálózati részletek, hajózási útvonalak. A ritkás településhálózat egyben a kontinens népességrobbanás előtti helyzetére is utal. Jelmagyarázat a bal alsó sarokban, a bal felső sarokban a Zöld-foki szigetek azonos mértékű térképe. Térképünk közepén, illetve bal felső sarkában kisebb sérülés, minimális hiánnyal, két oldalt apró sérülések, a térkép hátoldalán illesztések. Jó állapotú térképlap, vászonra kasírozva, alsó és felső térképléccel.