Galerie berühmter Scheizer Landschaften. Vues Suisses Célébres. Celebrated Views of Schwitzerland. Zürich,én.,J. A. Preuss, 30 sztl. lev. + 136 t. Német, francia és angol nyelven. Nagyon gazdag, 136 fénynyomattal illusztrált. Kiadói aranyozott, festett egészvászon-kötés, aranyozott lapélekkel, kopott borítóval, foltos lapokkal, 27x18x5 cm
Bodor János: Utam a csernátoni mesteri parókiától a zágoni papi parókiáig. 1-2. kötet. (Dedikált, egybekötve.) [Kolozsvár] (Cluj), [1936]. Kiadja a Székely Mikó- és Bethlen-Kollégium Elöljárósága (Grafica könyvnyomda). 1 t. (címképen a csernátoni parókia látképe) + 560 p. + 3 t. (kétoldalas). Első kiadás. Dedikált: "[Bodor] Imrének szeretettel: János bácsi. Szászváros, 1936. okt." Bodor János (1861-1949) író, emlékíró, református lelkész. Néprajzi elemekben bővelkedő visszaemlékezésében az 1860-as, 1870-es évek erdélyi oktatási intézményeinek mindennapjairól, szokásairól, tanrendjéről, diákcsínyeiről és diákszabadságáról ad igen érzékletes beszámolót, a szerző ezekben az években a csernátoni elemi iskola, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium, végül a nagyenyedi Bethlen Kollégium diákja volt. Az erdélyi magyar pedagógiatörténet igazán emlékezetes darabja. Az illusztrációkon az egykori iskolaépületek alaprajza, keresztmetszeti rajza, illetve homlokzatfelvétele. Példányunk fűzése enyhén meglazult. Monoki 667. Fűzve, kissé sérült gerincű, enyhén foltos kiadói borítóban, ritka könyv.
Lóczy Lajos: A Mennyei Birodalom története. 58 képpel és 7 történeti térképpel. Budapest, [1902]. Lampel Róbert - Wodianer F. és Fiai. [4] + 288 p. + 7 térkép (színes). Első kiadás. Lóczy Lajos (1849-1920) geológus és geográfus többedmagával részt vett Széchenyi Béla nevezetes, 1877-1880 közötti kelet-ázsiai felfedezőútján. Az expedíció eredményeit a szaktudósok hosszú évekig dolgozták fel, e publikációk tették világhírűvé a szerzőt. Az expedíció után két évtizeddel közzétette a kelet-ázsiai témához szorosan kapcsolódó kínai történeti összefoglalóját is, ez volt egyben az általa alapított és szerkesztett, A Magyar Földrajzi Társaság könyvtára című földrajzi ismeretterjesztő sorozat első önálló magyar műve. (A Magyar Földrajzi Társaság könyvtára, II. kötet.) Aranyozott gerincű, vaknyomásos, színes kiadói egészvászon kötésben (Gottermayer Nándor, Budapest), az első kötéstáblán színes, kőnyomatú címképpel, márványmintás festésű lapszélekkel, jó példány.
Deutsche Kolonien. Herausgegeben vom Cigaretten-Bilderdienst. Dresden,1936, Cigaretten-Bilderdienst, 72 p. Német nyelvű cigaretta gyűjtőkép album. Teljes! Kiadói haránt-alakú aranyozott papírkötés, jó állapotban, 25x35 cm
[Hedin, Sven (1865-1952)] Sven Hedin: A selyem útja. I-II. kötet. Ford.: vitéz Mezey Dénes. A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára. Bp., [1939], Franklin-Társulat, 308+(2) p.+ 20 (fekete-fehér képtáblák) t. Kiadói aranyozott egészvászon sorozatkötés, kissé kopott borítókkal, nagyrészt jó állapotban.
Balogh Benedek, barátosi: Dai Nippon. Kelet csodái. 103 képpel. Budapest, (1906). Magyar Kereskedelmi Közlöny Újság-, Hírlap- és Könyvkiadó-vállalat (Korvin Testvérek ny.) 472 + [8] p. Barát[h]osi Balogh Benedek (1870-1945) néprajzkutató, Ázsia-utazó, őstörténeti író. Kőrösi Csoma Sándor munkássága által inspirált, 1903-1904-ben lezajlott első kelet-ázsiai néprajzi útján elsősorban a magyarság keleten maradt testvérnépeit kívánta felkutatni, ám szibériai-mandzsúriai-japán-kínai utazása pont arról győzte meg, hogy a magyarságnak nincs kelet-ázsiai maradványa. Ám útja során a japánságban egy nagy múltú és nagyra hivatott, katonai erényei miatt testvérinek is tekinthető népet ismert meg, amely nem utolsósorban a magyar politikai szorongások állandó tényezőjét, Oroszországot is képes volt megregulázni túlterjeszkedésében. Az útleírás oroszországi és szibériai részében a szerző elidőz az orosz belviszonyok rettenetességén, majd ezt szembe állítja a japán mindennapok világával, amely még furcsaságaiban is magas kultúráról árulkodik. A szerző néprajzi megfigyelésekben és politikai kommentárokban gazdag útleírásának hirtelen véget vet az 1904-1905-ben lezajlott orosz-japán háború: a szerző tengeri úton, Ázsia megkerülésével tért haza Európába, ám nem titkolta örömét az időközben befejeződött háború végkimenetelén (a háború japán győzelemmel zárult). A munka első három kiadása 1906-ban jelent meg, példányunk a lényegesen díszesebb és nagyobb formátumú második kiadásból való. Az oldalszámozáson belül számos felvétellel illusztrált kötet szövegközti grafikáit a szerző felesége készítette. Díszesen aranyozott, festett, illusztrált, dombornyomásos, enyhén sérült gerincű kiadói egészvászon kötésben.
Vay Péter: Kelet császárai és császárságai. 17 színes műlappal, 50 műmelléklettel és 86 szövegképpel. Budapest, 1906. Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda. 1 t. (címkép) + 465 + [1] p. + 49 t. + 17 melléklet (hártyapapírral védett színes akvarell nyomat). Egyetlen kiadás. Vay Péter (1863-1948) misszionárius, világutazó. 1903-1914 között a Vatikán megbízásából beutazta a világot. Uralkodók, vezető államférfiak fogadták, útja során behatóan megismerkedett a Kelet kultúrájával. Néprajzi kitérőkben bővelkedő, országismertető útleírását ritka fotódokumentáció kíséri, mely a XX. század eleji cári Oroszország, Kína, Korea és Japán világát mutatja be, ahogyan az egy éles szemű egyházi utazó számára megmutatkozik. A színes táblákon a szerző által készített akvarellek. A címlap után régi ajándékozási bejegyzés. A címkép és az első ív leveleinek, illetve a belív néhány további levelének a fűzése a gerincnél megerősítve, egy levélen a lapszélen kisebb pótlás, néhányon apró javítás, apró foltosság. Példányunkból egy, érdemi tartalmat nem hordozó, pusztán belső fejezetcímnek helyet biztosító levél hiányzik. Aranyozott, festett, enyhén sérült gerincű, kissé foltos kiadói félvászon kötésben.
Stein Aurél: Romvárosok Ázsia sivatagjaiban. Az angol eredeti nyomán átdolgozta: Halász Gyula. 192 képpel köztük 16 külön melléklettel és egy színes térképpel. Budapest, 1913. Királyi Magyar Természettudományi Társulat ("Pátria" Irodalmi Vállalat és Nyomdai Rt. 1 t. (hártyapapírral védett címképen a szerző portréja) + IX + [3] + 667 + [1] p. + 14 t. (egy kétoldalas) + 1 térkép (színes, kihajtható). Első kiadás. Stein Aurél (1862-1943) Közép-Ázsia-kutató kisebb megszakításokkal 1886-tól dolgozott az indiai brit adminisztrációnak, több helyi egyetemen is oktatott, 1900-1931 között négy nagy hatású expedícióban térképezte fel Belső-Ázsia fehér foltjait. Első, 1900-1901-es expedíciója során háromszögelési feladatai mellett Kína nyugati területeit, a sivatagos Takla-Makán-medence romjait tárta fel, mely kutatóútról Sand-Buried Ruins of Khotan ("Homokvárosok a sivatagban") címen kiadott útírásában írt bővebben. Második, 1906-1908 között megtett expedícióján Kína két sivatagjának rom-mezőin kutatott - többször átszelte a Takla-Makán sivatagot, majd a sokkal keletebbre fekvő Góbi-sivatagot, feltárta az ott található, Ezer Buddha Barlang néven ismert épületcsoport addig elfalazott könyvtárát, ahol igen jelentős leletanyagot talált és katalogizált. Úti beszámolója bőséges adatokkal szolgál a részben magashegységi, részben sivatagos vidéken zajló expedíció szervezési kihívásairól, a nyugati ujgur területek muszlim, a Góbi-sivatag előterének buddhista kultúrájáról, melyeket sajátosan színezett át a kínai adminisztráció gyenge, de tényleges jelenléte. A színes, kihajtható térképmellékleten a kutatóút részletgazdag útvonala. Példányunk repülő előzékei kijárnak, a címkép verzóján régi tulajdonosi bélyegzés. (Természettudományi Könyvkiadó-Vállalat, LXXXVIII. kötet.) Aranyozott, illusztrált, enyhén kopott kiadói egészvászon kötésben (Gottermayer Műintézet, Budapest). Jó példány.
Dr. Pető Ernő: A mult és a jelen Vasvármegye és Szombathely város kórházának életben. A szerző, Dr. Pető Ernő által ALÁÍRT példány! "Tiszteletpéldány" bélyegzéssel. Bp., 1934, Magyarország Klinikáinak és Kórházainak Szövetsége, 609+3 p. Kiadói papírkötés, kopott, foltos borítóval, néhány lapon kis sérüléssel, foltos lapokkal.
"Dr. Pető Ernő (1886-1959) a Vas Megyei Markusovszky Kórház megalapítójának és újrateremtőjének életműve: Pető Ernő 1909-ben Budapesten szerezte orvosi diplomáját. Az I. Világháborúban katonaorvosként nagy gyakorlatot szerzett a súlyos sebészeti betegségek ellátásában. 1915-ben került Szombathelyre, ahol azonnal hozzálátott a katonai kórház átalakítására a polgári lakosság részére. Fő törekvése az új, korszerű kórház létesítése, ami 1929-re valósult meg. A kórház felavatásán megjelent Horthy Miklós kormányzó is. Induláskor a kórház 8 osztállyal és 1000 ággyal működött, a sebészeti osztályt és a kórházat Pető Ernő vezette. Közéleti tevékenységre is jutott ideje: cserkészvezető, orvosi kamarai elnök, a Rotary Klub magyarországi megalapítója is volt. Zsidó származása miatt a II. Világháború idején üldözték, illegalitásba vonult, majd 1945-ben újra átvette a kórház vezetését. Politikai okok miatt 1952-56 között a sárvári kórházba száműzték. 1959-ben méltatlan körülmények között hunyt el. Politikai rehabilitációja soha nem történt meg, szakmai nagyságát, érdemeit a Markusovszky kórház kegyelettel őrzi." (https://szombathelyiertektar.hu/hu/egeszseg-es-eletmod/dr-peto-erno-eletmuve/)
Haiczl Kálmán: A garamszentbenedeki apátság története. Bp., 1913,"Élet", 1 t.+187+5 p.+27 t. Első kiadás. Szöveg közti, fekete-fehér rajzokkal és 28 fekete-fehér képtáblával illusztrált.
A szerző, Haiczl Kálmán (1866-1952Ö plébános, történetíró, egyháztörténész, levéltáros. 1889-ben szentelték pappá, ezt követően hercegprímási szertartóként és levéltárosként tevékenykedett. 1893-ban kinevezték a budapesti érseki szentszék jegyzőjének, majd 1894-ben egyházjogi doktorrá avatták és garamszentbenedeki plébános lett. Később ebedi, majd magyarszőgyéni plébánosként működött.
A Garamszentbenedeki apátság a Felvidéken, a mai Szlovákia területén, Garamszentbenedek községben található. Az apátság a Garammenti-Inóc déli részén, a Garam völgyében fekszik. Az egykori bencés apátság a középkori magyar állam jelentős kolostora, fontos hiteleshely, majd a török-korban megerődítik és végvári rendszer része lesz.
Kiadói egészvászon-kötés, kissé kopott, foltos borítóval.
Darabanth Auction House
![Vámbéry Ármin: A csuvasokról. Első kiadás. Bp., 1883, MTA. [Athenaeum ny.]. 50p. /Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. XI. kötet 5. szám./ Fűzve, kiadói papírborítóban. Intézményi bélyegzésekkel](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3389719.jpg)
![Bodor János: Utam a csernátoni mesteri parókiától a zágoni papi parókiáig. 1-2. kötet. (Dedikált, egybekötve.) [Kolozsvár] (Cluj), [1936]. Kiadja a Székely Mikó- és Bethlen-Kollégium Elöljárósága (Grafica könyvnyomda). 1 t. (címképen a csernátoni parókia látképe) + 560 p. + 3 t. (kétoldalas). Első kiadás. Dedikált: "[Bodor] Imrének szeretettel: János bácsi. Szászváros, 1936. okt." Bodor János (1861-1949) író, emlékíró, református lelkész. Néprajzi elemekben bővelkedő visszaemlékezésében az 1860-as, 1870-es évek erdélyi oktatási intézményeinek mindennapjairól, szokásairól, tanrendjéről, diákcsínyeiről és diákszabadságáról ad igen érzékletes beszámolót, a szerző ezekben az években a csernátoni elemi iskola, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium, végül a nagyenyedi Bethlen Kollégium diákja volt. Az erdélyi magyar pedagógiatörténet igazán emlékezetes darabja. Az illusztrációkon az egykori iskolaépületek alaprajza, keresztmetszeti rajza, illetve homlokzatfelvétele. Példányunk fűzése enyhén meglazult. Monoki 667. Fűzve, kissé sérült gerincű, enyhén foltos kiadói borítóban, ritka könyv.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3390058.jpg)
![Lóczy Lajos: A Mennyei Birodalom története. 58 képpel és 7 történeti térképpel. Budapest, [1902]. Lampel Róbert - Wodianer F. és Fiai. [4] + 288 p. + 7 térkép (színes). Első kiadás. Lóczy Lajos (1849-1920) geológus és geográfus többedmagával részt vett Széchenyi Béla nevezetes, 1877-1880 közötti kelet-ázsiai felfedezőútján. Az expedíció eredményeit a szaktudósok hosszú évekig dolgozták fel, e publikációk tették világhírűvé a szerzőt. Az expedíció után két évtizeddel közzétette a kelet-ázsiai témához szorosan kapcsolódó kínai történeti összefoglalóját is, ez volt egyben az általa alapított és szerkesztett, A Magyar Földrajzi Társaság könyvtára című földrajzi ismeretterjesztő sorozat első önálló magyar műve. (A Magyar Földrajzi Társaság könyvtára, II. kötet.) Aranyozott gerincű, vaknyomásos, színes kiadói egészvászon kötésben (Gottermayer Nándor, Budapest), az első kötéstáblán színes, kőnyomatú címképpel, márványmintás festésű lapszélekkel, jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3391111.jpg)
![[Hedin, Sven (1865-1952)] Sven Hedin: A selyem útja. I-II. kötet. Ford.: vitéz Mezey Dénes. A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára. Bp., [1939], Franklin-Társulat, 308+(2) p.+ 20 (fekete-fehér képtáblák) t. Kiadói aranyozott egészvászon sorozatkötés, kissé kopott borítókkal, nagyrészt jó állapotban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3392605.jpg)
![Balogh Benedek, barátosi: Dai Nippon. Kelet csodái. 103 képpel. Budapest, (1906). Magyar Kereskedelmi Közlöny Újság-, Hírlap- és Könyvkiadó-vállalat (Korvin Testvérek ny.) 472 + [8] p. Barát[h]osi Balogh Benedek (1870-1945) néprajzkutató, Ázsia-utazó, őstörténeti író. Kőrösi Csoma Sándor munkássága által inspirált, 1903-1904-ben lezajlott első kelet-ázsiai néprajzi útján elsősorban a magyarság keleten maradt testvérnépeit kívánta felkutatni, ám szibériai-mandzsúriai-japán-kínai utazása pont arról győzte meg, hogy a magyarságnak nincs kelet-ázsiai maradványa. Ám útja során a japánságban egy nagy múltú és nagyra hivatott, katonai erényei miatt testvérinek is tekinthető népet ismert meg, amely nem utolsósorban a magyar politikai szorongások állandó tényezőjét, Oroszországot is képes volt megregulázni túlterjeszkedésében. Az útleírás oroszországi és szibériai részében a szerző elidőz az orosz belviszonyok rettenetességén, majd ezt szembe állítja a japán mindennapok világával, amely még furcsaságaiban is magas kultúráról árulkodik. A szerző néprajzi megfigyelésekben és politikai kommentárokban gazdag útleírásának hirtelen véget vet az 1904-1905-ben lezajlott orosz-japán háború: a szerző tengeri úton, Ázsia megkerülésével tért haza Európába, ám nem titkolta örömét az időközben befejeződött háború végkimenetelén (a háború japán győzelemmel zárult). A munka első három kiadása 1906-ban jelent meg, példányunk a lényegesen díszesebb és nagyobb formátumú második kiadásból való. Az oldalszámozáson belül számos felvétellel illusztrált kötet szövegközti grafikáit a szerző felesége készítette. Díszesen aranyozott, festett, illusztrált, dombornyomásos, enyhén sérült gerincű kiadói egészvászon kötésben.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3391118.jpg)
![Vay Péter: Kelet császárai és császárságai. 17 színes műlappal, 50 műmelléklettel és 86 szövegképpel. Budapest, 1906. Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda. 1 t. (címkép) + 465 + [1] p. + 49 t. + 17 melléklet (hártyapapírral védett színes akvarell nyomat). Egyetlen kiadás. Vay Péter (1863-1948) misszionárius, világutazó. 1903-1914 között a Vatikán megbízásából beutazta a világot. Uralkodók, vezető államférfiak fogadták, útja során behatóan megismerkedett a Kelet kultúrájával. Néprajzi kitérőkben bővelkedő, országismertető útleírását ritka fotódokumentáció kíséri, mely a XX. század eleji cári Oroszország, Kína, Korea és Japán világát mutatja be, ahogyan az egy éles szemű egyházi utazó számára megmutatkozik. A színes táblákon a szerző által készített akvarellek. A címlap után régi ajándékozási bejegyzés. A címkép és az első ív leveleinek, illetve a belív néhány további levelének a fűzése a gerincnél megerősítve, egy levélen a lapszélen kisebb pótlás, néhányon apró javítás, apró foltosság. Példányunkból egy, érdemi tartalmat nem hordozó, pusztán belső fejezetcímnek helyet biztosító levél hiányzik. Aranyozott, festett, enyhén sérült gerincű, kissé foltos kiadói félvászon kötésben.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3391120.jpg)
![Stein Aurél: Romvárosok Ázsia sivatagjaiban. Az angol eredeti nyomán átdolgozta: Halász Gyula. 192 képpel köztük 16 külön melléklettel és egy színes térképpel. Budapest, 1913. Királyi Magyar Természettudományi Társulat ("Pátria" Irodalmi Vállalat és Nyomdai Rt. 1 t. (hártyapapírral védett címképen a szerző portréja) + IX + [3] + 667 + [1] p. + 14 t. (egy kétoldalas) + 1 térkép (színes, kihajtható). Első kiadás. Stein Aurél (1862-1943) Közép-Ázsia-kutató kisebb megszakításokkal 1886-tól dolgozott az indiai brit adminisztrációnak, több helyi egyetemen is oktatott, 1900-1931 között négy nagy hatású expedícióban térképezte fel Belső-Ázsia fehér foltjait. Első, 1900-1901-es expedíciója során háromszögelési feladatai mellett Kína nyugati területeit, a sivatagos Takla-Makán-medence romjait tárta fel, mely kutatóútról Sand-Buried Ruins of Khotan ("Homokvárosok a sivatagban") címen kiadott útírásában írt bővebben. Második, 1906-1908 között megtett expedícióján Kína két sivatagjának rom-mezőin kutatott - többször átszelte a Takla-Makán sivatagot, majd a sokkal keletebbre fekvő Góbi-sivatagot, feltárta az ott található, Ezer Buddha Barlang néven ismert épületcsoport addig elfalazott könyvtárát, ahol igen jelentős leletanyagot talált és katalogizált. Úti beszámolója bőséges adatokkal szolgál a részben magashegységi, részben sivatagos vidéken zajló expedíció szervezési kihívásairól, a nyugati ujgur területek muszlim, a Góbi-sivatag előterének buddhista kultúrájáról, melyeket sajátosan színezett át a kínai adminisztráció gyenge, de tényleges jelenléte. A színes, kihajtható térképmellékleten a kutatóút részletgazdag útvonala. Példányunk repülő előzékei kijárnak, a címkép verzóján régi tulajdonosi bélyegzés. (Természettudományi Könyvkiadó-Vállalat, LXXXVIII. kötet.) Aranyozott, illusztrált, enyhén kopott kiadói egészvászon kötésben (Gottermayer Műintézet, Budapest). Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3391121.jpg)
