[Látkép] Segesvár. Stadt Schaessburg. Ludwig Rohbock (1824-1893) német...

[Látkép] Segesvár. Stadt Schaessburg. Ludwig Rohbock (1824-1893) német grafikusművész részletgazdag acélmetszete a "Magyarország és Erdély eredeti képekben" című illusztrált topográfiai műből.
Darmstadt, (1864). Druck und Verlag von G. G. Lange. Acélmetszet, mérete: 115x155 mm, lemezméret: 130x170 mm, lapméret: 155x235 mm.
Ludwig Rohbock (1824-1893) nürnbergi grafikusművész, tájképfestő. Európa számos országát bejárta, a Duna vidékét először 1855-ben kereste fel, 1856-1863 között utazta be hazánkat, számos vázlatot készítve. Rohbock romantikus látképei kissé idealizálják a valóságot, ám meglepő pontossággal örökítik meg Magyarország és Erdély kiemelt fontosságú épületeit, utca- és városképeit, várromjait és várait, kastélyait, fürdőit és hegycsúcsait, templomait és kolostorait. A német festő kiemelt figyelmet szentelt a bemutatott vidék néprajzi karakterének, a látképek előterében a korabeli városi és népi viseletek eredeti környezetükben tűnnek fel, az előtér emberi jelenetei egyben megörökítik a századközép szokás- és viselkedésrendjét is. Látképünkön az erdélyi szászok egyik székvárosát, Segesvárt láthatjuk, annak óvárosát, várhegyét és középkori városmagját, épen maradt várfalrendszerével és céhek által emelt tornyaival. A várdomb mögött a még magasabbra emelkedő Iskola-hegy tűnik fel a gótikus Hegyi templommal, kissé lejjebb pedig az Ónművesek tornyával. Látképünk fókuszában a Segesvár jelképének tartott gótikus óratorony található, a kovácsok tornya és domonkosok kolostorának épületegyüttesével, tőle jobbra a várhegy polgári épületei. Képünk előterében a Nagy-Küküllő kanyarog, mellette a vár alá települt város néhány háza, szénásszekér és szász viseletbe öltözött polgárok kíséretében. A Dél-Erdély szívében fekvő szász város központi helyzete miatt a szokásosnál kevesebb ostromot látott, a fejedelmek pedig fenntartották szász karakterű önállóságát - ennek is köszönhető a városmag (napjainkig is megmaradt) épsége. Látképünk a Hunfalvy János szövegével megjelent háromkötetes mű harmadik, Erdélyt részletező kötetében jelent meg, látképünk a kötet 120. oldalához tartozó, éles kontúrú acélmetszet.
Jó állapotú lap.