Markos Béla: Magyar-e Budapest? Markos Béla előadása az Országos Nemzeti Klubban, 1943. február 10-én. Budapest, 1943. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 20 p. Egyetlen kiadás. Markos Béla (1893-1974) jogász, Bárczy István főpolgármester titkára, 1938-tól a Székesfővárosi Idegenforgalmi Hivatal vezetője. Rövid áttekintésében Buda, Pest és Óbuda, majd Budapest magyar lakosságának időben változó arányait kutatja. A szerző úgy látja, hogy a középkor végére csaknem teljesen magyarrá váló városhármas lakossága az 1686-os újraalapítást követően szinte kizárólagosan németté és szlávvá vált, a városok lassú magyar nyelvűvé válása két évszázados szívós fejlesztő munkájának eredménye. A szerző a főváros lakosságának magyar tudatát vizsgálva úgy látja, hogy a főváros lakossága a tanácsköztársasági incidens, illetve a munkásság körében folytatott nemzetközi propaganda ellenére megmaradt döntően magyar tudatúnak. (Az Országos Nemzeti Klub kiadványai, 69. szám.) Fűzve, feliratozott kiadói borítóban. Jó példány.
Darvas István: Az első pesti függőhíd. (Dedikált.) Budapest, [1948]. Budapest Székesfőváros házinyomdája. 16 p. Egyetlen önálló kiadás. Dedikált: "Teljes tisztelettel: a szerző." Rövid technikatörténeti tanulmány a pesti Városligetben megépített első pesti függőhídról, Fritz Antal mérnök művéről, melyet 1826 nyarán avattak fel, és amely 1874-ig teljesített szolgálatot. Oldalszámozáson belül néhány szövegközti illusztrációval. Az első fedőborítón kézi feliratozás: "Érk[ezett] 1948. X. 12-én." (Különlenyomat a Városi Szemle XXXIV. évfolyamából.) Fűzve, feliratozott kiadói borítóban. Jó példány.
A Budapesti Közúti Vasút 100 éve. Szerk.: Csuhay Dénes. A vállalati ajándékozással, a vezérigazgató aláírásával. Bp., 1966, Közlekedési Dokumentációs Vállalat, 1 t.+231+1+16 (fekete-fehér fotók) p. Kiadói aranyozott egészvászon kötés, kopott, foltos borítóval. Megjelent 3100 példányban.
Paulovits Sándor: Magyarország kegyhelyei és azok csodái. A Szent Imre jubileumi év emlékére. Budapest, 1930. Szerző (Barcza József könyvnyomdája). 64 + [2] p. Egyetlen kiadás. Paulovits Sándor (sz. 1888) Ludovika-akadémiát végzett gyalogsági hadnagy, jogász, szekszárdi rendőrkapitány és tűzoltóság-szervező, budapesti katonai rendészeti tiszt, határőrtiszt, külügyminiszteri titkár. 1927-ben megszervezte az első világháború utáni első nagyobb szentföldi zarándoklatot, a pápa a színes életpályájú férfiút a zarándoklat-szervezési munkájáért a jeruzsálemi Szent Sír-rend lovagjává emelte. A rövid munkában az ország búcsújáróhelyeinek ismertetése Andocstól Búcsúszentlászlóig, Budakeszitől Máriabesnyőig, a Sajó menti Pálfalváig és Szegedig. A címlapon régi szerkesztőségi bélyegzés. Gyűjteményi duplum. Poss.: A budapesti Credo! folyóirat szerkesztősége és kiadóhivatala. Fűzve, kiadói borítóban. Jó példány.
Kadic Ottokár: A budavári barlangpincék, a várhegyi barlang és a Barlangtani Gyűjtemény ismertetése. Budapest, 1942. Magyar Barlangkutató Társulat Várhegyi Bizottsága (Kapucinus-nyomda). 27 + [1] p. Egyetlen kiadás. Kadic Ottokár (1876-1957) geológus, paleontológus, barlangkutató, a Barlangvilág és Barlangkutatás című szakperiodikák szerkesztője, az 1930-as évek elejétől a budavári barlangrendszer feltárója. A Várhegy belsejét földtörténeti időktől fogva egy igen bonyolult hálózatú mésztufa-barlangrendszer szelte keresztül, e barlangrendszer járataiba egyes budavári házak pincéiből lejárás nyílt a török időktől kezdve. A korábban is ismert pince- és barlangrendszert a Váralagút és a Mátyás-templom építése folytán az 1880-as években kezdték el alaposabban tanulmányozni, ám a tudományos barlangkutatás csupán az 1930-as évek elején indult meg, Kadic Ottokár geológus vezetésével. Az egybefüggővé és bejárhatóvá tett barlangrendszert 1935-ben nyitották meg a nagyközönség előtt. Oldalszámozáson belül számos szövegközti felvételt közlő tanulmányunk a barlang korai kutatástörténetét részletezi, illetve a járatrendszer egyes helységeit méltatja. Fűzve, illusztrált kiadói borítóban. Jó példány.
Dercsényi Dezső: A székesfehérvári királyi bazilika. Gerevich Tibor előszavával. Budapest, 1943. Műemlékek Országos Bizottsága (Királyi Magyar Egyetemi Nyomda). XII + 166 + [2] p. + 1 t. (kihajtható) + 2 melléklet (kihajtható ásatási alaprajzok). Egyetlen kiadás. Dercsényi Dezső (1910-1987) művészettörténész, műemlékvédelmi szakértő munkája a téma alapvető monográfiája, oldalszámozáson belül szövegközti és egész oldalakkal felvételekkel és ábrákkal. A munka áttekinti az 1848-tól megkezdődő székesfehérvári ásatások történetét, méltatja az elért eredményeket, illetve katalogizálja a királyi kőtárban kiállított kő- és műtárgyakat. Fényképmelléklet a 129. oldaltól. (Magyarország művészeti emlékei. II. sorozat, I. kötet.) Fűzve, illusztrált kiadói borítóban. Jó példány.
1934 Turistaság és Alpinizmus XXIV. évf. 1-12. szám, 1934. jan.-dec. Teljes évfolyam. Szerk.: Vigyázó János. Bp., Ifj. Kellner Ernő. Gazdag képanyaggal illusztrált. Kiadói papírkötésekben, az utolsó szám borítója leszakadt, részben szakadt borítókkal.
Vezető Debrecen sz. kir. város Déri-Múzeumában. Összeállította Ecsedi István igazgató. Debrecen, 1930. Városi nyomda. 248 p. A hosszú tervezés és építés után 1929-ben megnyílt debreceni Déri Múzeum a vidék leggazdagabb általános célú múzeumi gyűjteményének számított. Gazdag képanyaggal illusztrált kiadványunk a gyűjtemény őskori, római, népvándorlás kori és középkori régészeti; néprajzi, irodalmi gyűjtőkörét mutatja be - valamint modern képzőművészeti gyűjteményét. Oldalszámozáson belül a múzeum valamennyi emeletének szokatlan részletességű alaprajzai, a hátsó borítón a múzeum megközelítési lehetőségeinek térképvázlatai. Az első borítón kézírásos jegyzet. (Debrecen sz. kir. város "Déri-Múzeumá"-nak kiadványai. XXIV. szám.) Fűzve, illusztrált, enyhén sérült kiadói borítóban. Jó példány.
Darabanth Auction House
![Darvas István: Az első pesti függőhíd. (Dedikált.) Budapest, [1948]. Budapest Székesfőváros házinyomdája. 16 p. Egyetlen önálló kiadás. Dedikált: "Teljes tisztelettel: a szerző." Rövid technikatörténeti tanulmány a pesti Városligetben megépített első pesti függőhídról, Fritz Antal mérnök művéről, melyet 1826 nyarán avattak fel, és amely 1874-ig teljesített szolgálatot. Oldalszámozáson belül néhány szövegközti illusztrációval. Az első fedőborítón kézi feliratozás: "Érk[ezett] 1948. X. 12-én." (Különlenyomat a Városi Szemle XXXIV. évfolyamából.) Fűzve, feliratozott kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3362630.jpg)
![Paulovits Sándor: Magyarország kegyhelyei és azok csodái. A Szent Imre jubileumi év emlékére. Budapest, 1930. Szerző (Barcza József könyvnyomdája). 64 + [2] p. Egyetlen kiadás. Paulovits Sándor (sz. 1888) Ludovika-akadémiát végzett gyalogsági hadnagy, jogász, szekszárdi rendőrkapitány és tűzoltóság-szervező, budapesti katonai rendészeti tiszt, határőrtiszt, külügyminiszteri titkár. 1927-ben megszervezte az első világháború utáni első nagyobb szentföldi zarándoklatot, a pápa a színes életpályájú férfiút a zarándoklat-szervezési munkájáért a jeruzsálemi Szent Sír-rend lovagjává emelte. A rövid munkában az ország búcsújáróhelyeinek ismertetése Andocstól Búcsúszentlászlóig, Budakeszitől Máriabesnyőig, a Sajó menti Pálfalváig és Szegedig. A címlapon régi szerkesztőségi bélyegzés. Gyűjteményi duplum. Poss.: A budapesti Credo! folyóirat szerkesztősége és kiadóhivatala. Fűzve, kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3362653.jpg)
![Kadic Ottokár: A budavári barlangpincék, a várhegyi barlang és a Barlangtani Gyűjtemény ismertetése. Budapest, 1942. Magyar Barlangkutató Társulat Várhegyi Bizottsága (Kapucinus-nyomda). 27 + [1] p. Egyetlen kiadás. Kadic Ottokár (1876-1957) geológus, paleontológus, barlangkutató, a Barlangvilág és Barlangkutatás című szakperiodikák szerkesztője, az 1930-as évek elejétől a budavári barlangrendszer feltárója. A Várhegy belsejét földtörténeti időktől fogva egy igen bonyolult hálózatú mésztufa-barlangrendszer szelte keresztül, e barlangrendszer járataiba egyes budavári házak pincéiből lejárás nyílt a török időktől kezdve. A korábban is ismert pince- és barlangrendszert a Váralagút és a Mátyás-templom építése folytán az 1880-as években kezdték el alaposabban tanulmányozni, ám a tudományos barlangkutatás csupán az 1930-as évek elején indult meg, Kadic Ottokár geológus vezetésével. Az egybefüggővé és bejárhatóvá tett barlangrendszert 1935-ben nyitották meg a nagyközönség előtt. Oldalszámozáson belül számos szövegközti felvételt közlő tanulmányunk a barlang korai kutatástörténetét részletezi, illetve a járatrendszer egyes helységeit méltatja. Fűzve, illusztrált kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3362632.jpg)
![Dercsényi Dezső: A székesfehérvári királyi bazilika. Gerevich Tibor előszavával. Budapest, 1943. Műemlékek Országos Bizottsága (Királyi Magyar Egyetemi Nyomda). XII + 166 + [2] p. + 1 t. (kihajtható) + 2 melléklet (kihajtható ásatási alaprajzok). Egyetlen kiadás. Dercsényi Dezső (1910-1987) művészettörténész, műemlékvédelmi szakértő munkája a téma alapvető monográfiája, oldalszámozáson belül szövegközti és egész oldalakkal felvételekkel és ábrákkal. A munka áttekinti az 1848-tól megkezdődő székesfehérvári ásatások történetét, méltatja az elért eredményeket, illetve katalogizálja a királyi kőtárban kiállított kő- és műtárgyakat. Fényképmelléklet a 129. oldaltól. (Magyarország művészeti emlékei. II. sorozat, I. kötet.) Fűzve, illusztrált kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3362639.jpg)
