Gabriel, Asztrik [Gábriel Asztrik László]: Les rapport dynastiques franco-hongoris au Moyen Age. Budapest, (1944). Imprimerie de l'Univerisité. 111 + [1] p. + 1 melléklet (kihajtható nemzetségtábla). Egyetlen francia kiadás. Gábriel Asztrik László (1907-2005) premontrei szerzetes, magyar-francia szakos bölcsész, irodalomtörténész, a gödöllői premontrei gimnázium tanára. Szűkebb kutatási területe a középkori magyar-francia kapcsolatrendszer. Oldalszámozáson belül gazdag szövegközti illusztrációs anyaggal kísért történelmi tanulmánya 1944-ben magyar nyelven is megjelent: 'Magyar-francia királyi udvar középkori kapcsolata' címmel. Aranyozott gerincű, illusztrált kiadói félvászon kötésben, Végh Gusztáv színes rajzával illusztrált kiadói védőborítóban. Jó példány.
Magyarország helységnévtára 1944. Szerk.: M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal. Bp., [1944], Hornyánszky Viktor Rt.,XII+680 p. Félvászon-kötésben, foltos borítóval
A Magyar Királyi Országos Levéltár Diplomatikai Osztályában őrzött pecsétek mutatója. 12 fénynyomatú táblával. Budapest, 1889. Országos Levéltár - Athenaeum Rt. ny. 38 p. + 12 t. Egyetlen kiadás. A címlapon, a belív néhány oldalán és néhány táblán régi gyűjteményi bélyegzés. Példányunk fűzése enyhén meglazult. Könyvtári duplum. Poss.: M. Kir. Igazságügyi Ministerium könyvtára; Pesterzsébeti Múzeum gyűjteménye. Kissé sérült gerincű korabeli félvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel, a gerincen és az első kötéstáblán egykori katalóguscímkékkel.
A történeti Erdély. Szerkesztette Asztalos Miklós. (Budapest), 1936. Erdélyi Férfiak Egyesülete (Hungária Nyomda Rt.) 739 + [1] p. + 32 t. (kétoldalas). Első kiadás. A soknemzetiségű Erdély 1918 előtti történelmének, néprajzának, politika- és eseménytörténetének, művelődéstörténetének emléket állító tanulmánykötet egyes tanulmányainak megírására a témák szakértőit kérték föl. A mű a kiadó szándéka szerint 1931-ben jelent volna meg, ám az utószóban részletezett aktuálpolitikai tényezők miatt a kiadó megcsúszott a megjelentetéssel. A tartalomból: Teleki Pál: Előszó Fodor Ferenc: Erdély földrajza Roska Márton: Erdély őskora Buday Árpád: Erdély földjének római kora Roska Márton: Erdély és a népvándorlások kora. A honfoglalás és Erdély Asztalos Miklós: Erdély története Szilády Zoltán: Erdély magyar népe Tamás Lajos: Az erdélyi oláhság Pukánszky Béla: A szászok és az erdélyi gondolat Némethy Imre: Fejezetek Erdély jogtörténetéhez Huszár Lajos: Az erdélyi pénzverés története Kampis Antal: Erdély iparművészetéről Bartha Dénes: Erdély zenetörténete Kozocsa Sándor: Erdély irodalomtörténete Hofbauer László: Az erdélyi akadémiai mozgalmak története a legrégibb időktől az impériumváltozásig. Feliratozott kiadói egészvászon kötésben, az első kötéstáblán kiadói emblémával. Jó példány.
Igazságot Magyarországnak! A trianoni békeszerződés következményeinek ismertetése és bírálata. Írták: Apponyi Albert, Berzeviczy Albert, Eöttevényi Olivér, Fodor Ferenc, Földes Béla, Horváth Jenő, Lukács György, Nagy Emil, Wlassics Gyula. Mellékletetek. Teleki Pál: Magyarország néprajzi térképe. Fodor Ferenc: Magyarország gazdaságföldrajzi térképe. Budapest, 1928. Magyar Külügyi Társulat (Budapesti Hírlap ny.) [8] + 402 p. + 2 térkép (színes, kihajtható térképmellékletek). Egyetlen magyar nyelvű kötetkiadás. A trianoni békediktátum igazságtalanságát elemző sokszerzős tanulmánykötetünk a Lord Rothermere sajtómágnás által 1927-ben megkezdett magyarpárti angol sajtókampány nyomán született. A politikusok, jogászok, földrajztudósok, közgazdászok, művelődéspolitikusok által írt kötet alapos tanulmányai a kérdést a maga összetettségében vizsgálják, és bőségesen kitérnek a határon túli magyarság sokrétű jogfosztásának változatos, államonként elérő módszereire. Tartalma: Apponyi Albert: Magyarországnak és a rovására megnagyobbodott államoknak történelmi hivatása Horváth Jenő: A Trianoni szerződés diplomáciai története Lukács György: A Trianoni szerződés igazságtalanságai Eöttevényi Olivér: A Trianoni szerződés kulturális következményei Földes Béla: A Trianoni békeparancs hatása a magyar közgazdaságra Wlassics Gyula: A Trianoni szerződés jogi orvoslása a nemzetek szövetsége és döntőbíróság útján Berzeviczy Albert: A Trianoni szerződés és a lefegyverzés Fodor Ferenc: A Trianoni szerződés földrajzi megvilágításban Nagy Emil: Az út az orvoslás felé A kötet két, színes, nagy méretű, angol és magyar nyelven feliratozott térképe a Teleki Pál-féle etnográfiai térkép (az úgynevezett vörös térkép), illetve Fodor Ferenc gazdaságföldrajzi térképe. A tanulmánykötet angol nyelven is megjelent. A kétségtelenül hazafias tematikájú kötet 1945-ben rákerült az Ideiglenes Nemzeti Kormány által betiltott munkák jegyzékére. Aranyozott, festett, illusztrált kiadói egészvászon kötésben. Jó példány.
Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerk.: Pálmány Béla. Bp., 2002., Magyar Országgyűlés, 1369 p. Kiadói egészvászon-kötés, kiadói papír védőborítóban, jó állapotban.
[Konkoly-Thege] Konkoli Thege Pál: 1840-dik évi országgyűlés. II. köt. Pest, 1847, Emich Gusztáv (Buda, M. k. egyetemi-ny.), 2 sztl. lev.+ 620 p. Egyetlen kiadás. Átkötött félvászon-kötésben, helyenként kissé foltos lapokkal. Konkoly-Thege Pál (1814-1884) országgyűlési képviselő, az aranyos-maróti királyi törvényszék elnöke, a barsi evangélikus református egyházmegye segédgondnoka. Cikkei a Falusi Gazda, a Magyar Gazda ill. a Gazdasági Lapok c. folyóiratokban, országgyűlési beszédei a Naplóban jelentek meg. Az 1840-dik évi országgyűlés c. kétkötetes munkája az egyetlen önálló, nyomtatásban megjelent műve.
Frederick Palmer: With my own eyes. A personal story of battle years. Indianapolis,1933.,The Bobbs-Merrill Co. Angol nyelven. Fekete-fehér fotókkal illusztrált. Kiadói félvászon-kötés, kopott borítóval, a gerinc felső részén kis sérüléssel.
Frederick Palmer (1873-1958) amerikai újságíró és író.
Karácsonyi János: A magyar nemzet történeti joga hazánk területéhez a Kárpátoktól le az Adriáig. Nagyvárad, 1916. Szent-László-Nyomda Rt. 160 p. Első magyar kiadás. Karácsonyi János (1858-1929) történész, egyházjogász, címzetes püspök; egyházjogi és egyháztörténeti munkásságán kívül eső elsődleges kutatási területe a székelység és a honfoglalás története. Az első világháború döntő éveiben megjelent, szenvedélyes hangon fogalmazott vitairata a magyarországi nemzetiségek függetlenségi törekvéseinek jogosságát vonja kétségbe. Műve első szakaszában amellett érvel, hogy a honfoglalás idején a magyarság gyéren lakott területet talált, az itt talált népelemek szláv, bolgár népelemei egyenként is beolvadt a magyarságba az Árpád-kor folyamán, jogfolytonosai tehát nincsenek; a későbbi szlovák, román, szerb megmaradás és megtelepülés pedig a magyarság nagylelkűségének volt köszönthető. A szenvedélyes hangú vitairat 1919-1920 során olasz, valamint két francia és angol nyelvű kiadást is megért, kissé sommás érvkészlete azonban értő fülekre nemigen talált. A címlapom és az azt követő néhány levélen felül apró hiány, az első borítófedélen régi tulajdonosi bejegyzés. Fűzve, feliratozott, enyhén rozsdafoltos, enyhén hiányos kiadói borítóban.
Salamon Ferenc: A magyar hadi történethez a vezérek korában. (Kútfőtanulmány a IX. századbeli byzanti taktikai művekről.) Budapest, 1877. Athenaeum Rt. ny. 166 + [4] p. Első kiadás. Salamon Ferenc (1825-1892) történész hadtörténeti tanulmánya Bölcs Leó bizánci császár (886-912) "Taktika" című hadtudományi munkája és más korabeli bizánci görög források alapján rekonstruálja a honfoglaló magyarság hadszervezetét és társadalmi szerkezetét. Salamon Ferenc szerint mindenképpen érdemes visszanyúlni az akkori tudományosság csúcsát jelentő görög történetírókhoz, a nyugati tudományosság ugyanebben az időben ugyanis igen alacsony nívón mozogva a magyarságról leginkább pontatlanságokat, tévedéseket, legendákat és elfogultságokat őrzött meg. A címlapon régi tulajdonosi bejegyzés, az első előzéken régi szerzeményi bejegyzés. Aranyozott, festett, vaknyomásos, enyhén kopott korabeli vászonkötésben, márványmintás festésű lapszélekkel. Jó példány.
Fejérpataky László: A királyi kanczellária az Árpádok korában. Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia (ny.) 149 + [3] p. Első kiadás. Fejérpataky László (1857-1923) történész, levéltáros, a hazai oklevéltan korszakos jelentőségű megújítója. Pályája elején a pannonhalmi alapítólevél oklevelét vizsgálta, 1885. évi műve az első hazai oklevéltani munka, amely egy egész korszak oklevéladási gyakorlatát vizsgálja. A munka nem csupán az okleveleket gondozó kancellária szervezeti fejlődéséről tesz közzé értékes anyagot, hanem az Árpád-kori királyi kancellária személyi állományát is lajstromozza. A címlapon régi tulajdonosi bejegyzések. Korabeli félvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel. Jó példány.
Baranyai Béla: A lengyel királykoronázás. Négy közlemény a magyar jog- és alkotmány-történethez. Karczag, 1927. (A szerző saját kiadása) Nyomatott Kertész József könyvnyomdájában. XIII + [1] + 166 + [2] p. Egyetlen kiadás. Baranyai Béla (1882-1945) jogász, jogtörténész, levéltáros, 1927-től a debreceni egyetem jogtörténeti tanára. A szerző az első világháború idején a Magyar Országos Levéltár munkatársa volt, a háború végén kapott kutatási megbízást Wekerle Sándor miniszterelnöktől, melynek értelmében a lengyel koronázási szertartás alkotmányjogi kérdéseit kellett rendszereznie IV. Károly küszöbön álló lengyel koronázásának ügyében, mely tervezett jogesemény a sérülékeny dualista államot nemzetközi szempontból biztonságosabb trialista állammá alakította volna át. A titkos felkérés nyomán Baranyai Béla levéltáros 1918 januárja és áprilisa között elkészítette dolgozatát, és azt be is nyújtotta az illetékes szerveknek, a tervezet azonban nem valósult meg. A szerző, tíz évvel későbbi bevezetésében kijelenti, hogy eredeti munkáját történelmi anyag gyanánt változtatás nélkül teszi közzé. A lengyel témájú alkotmánytörténeti dolgozatot tematikusan kapcsolódó, XVII. századi oklevélkiadás követi. Ebben a részben Baranyai Béla levéltáros azt az aktacsomagot teszi közzé, amelyet I. Lipót felkérésére a bécsi udvar alkotmányjogásza, Hoffmann János György készített, és amely dokumentumcsomag a magyar jogrend alapjául szolgáló Tripartitum megreformálásának lehetőségét dolgozza ki. A még Buda visszavétele előtt, az 1670-es években eltervezett alkotmány-reform maga végül nem lépett érvénybe, a lipóti adminisztráció végül más, nem kevésbé drasztikus eszközökhöz nyúlt. Példányunk fűzése meglazult. (Tanulmányok és közlemények a magyar jog-, alkotmány- és köz-történet tárgyköréből. II. füzet.) Fűzve, sérült, hiányos gerincű, feliratozott kiadói borítóban, nagyrészt felvágatlan példány.
Darabanth Auction House
![Gabriel, Asztrik [Gábriel Asztrik László]: Les rapport dynastiques franco-hongoris au Moyen Age. Budapest, (1944). Imprimerie de l'Univerisité. 111 + [1] p. + 1 melléklet (kihajtható nemzetségtábla). Egyetlen francia kiadás. Gábriel Asztrik László (1907-2005) premontrei szerzetes, magyar-francia szakos bölcsész, irodalomtörténész, a gödöllői premontrei gimnázium tanára. Szűkebb kutatási területe a középkori magyar-francia kapcsolatrendszer. Oldalszámozáson belül gazdag szövegközti illusztrációs anyaggal kísért történelmi tanulmánya 1944-ben magyar nyelven is megjelent: 'Magyar-francia királyi udvar középkori kapcsolata' címmel. Aranyozott gerincű, illusztrált kiadói félvászon kötésben, Végh Gusztáv színes rajzával illusztrált kiadói védőborítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3352913.jpg)
![Magyarország helységnévtára 1944. Szerk.: M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal. Bp., [1944], Hornyánszky Viktor Rt.,XII+680 p. Félvászon-kötésben, foltos borítóval](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3168635.jpg)
![A történeti Erdély. Szerkesztette Asztalos Miklós. (Budapest), 1936. Erdélyi Férfiak Egyesülete (Hungária Nyomda Rt.) 739 + [1] p. + 32 t. (kétoldalas). Első kiadás. A soknemzetiségű Erdély 1918 előtti történelmének, néprajzának, politika- és eseménytörténetének, művelődéstörténetének emléket állító tanulmánykötet egyes tanulmányainak megírására a témák szakértőit kérték föl. A mű a kiadó szándéka szerint 1931-ben jelent volna meg, ám az utószóban részletezett aktuálpolitikai tényezők miatt a kiadó megcsúszott a megjelentetéssel.A tartalomból:Teleki Pál: ElőszóFodor Ferenc: Erdély földrajzaRoska Márton: Erdély őskoraBuday Árpád: Erdély földjének római koraRoska Márton: Erdély és a népvándorlások kora. A honfoglalás és ErdélyAsztalos Miklós: Erdély történeteSzilády Zoltán: Erdély magyar népeTamás Lajos: Az erdélyi oláhságPukánszky Béla: A szászok és az erdélyi gondolatNémethy Imre: Fejezetek Erdély jogtörténetéhezHuszár Lajos: Az erdélyi pénzverés történeteKampis Antal: Erdély iparművészetérőlBartha Dénes: Erdély zenetörténeteKozocsa Sándor: Erdély irodalomtörténeteHofbauer László: Az erdélyi akadémiai mozgalmak története a legrégibb időktől az impériumváltozásig. Feliratozott kiadói egészvászon kötésben, az első kötéstáblán kiadói emblémával. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3354531.jpg)
![Igazságot Magyarországnak! A trianoni békeszerződés következményeinek ismertetése és bírálata.Írták: Apponyi Albert, Berzeviczy Albert, Eöttevényi Olivér, Fodor Ferenc, Földes Béla, Horváth Jenő, Lukács György, Nagy Emil, Wlassics Gyula.Mellékletetek. Teleki Pál: Magyarország néprajzi térképe. Fodor Ferenc: Magyarország gazdaságföldrajzi térképe. Budapest, 1928. Magyar Külügyi Társulat (Budapesti Hírlap ny.) [8] + 402 p. + 2 térkép (színes, kihajtható térképmellékletek). Egyetlen magyar nyelvű kötetkiadás. A trianoni békediktátum igazságtalanságát elemző sokszerzős tanulmánykötetünk a Lord Rothermere sajtómágnás által 1927-ben megkezdett magyarpárti angol sajtókampány nyomán született. A politikusok, jogászok, földrajztudósok, közgazdászok, művelődéspolitikusok által írt kötet alapos tanulmányai a kérdést a maga összetettségében vizsgálják, és bőségesen kitérnek a határon túli magyarság sokrétű jogfosztásának változatos, államonként elérő módszereire. Tartalma:Apponyi Albert: Magyarországnak és a rovására megnagyobbodott államoknak történelmi hivatásaHorváth Jenő: A Trianoni szerződés diplomáciai történeteLukács György: A Trianoni szerződés igazságtalanságaiEöttevényi Olivér: A Trianoni szerződés kulturális következményeiFöldes Béla: A Trianoni békeparancs hatása a magyar közgazdaságraWlassics Gyula: A Trianoni szerződés jogi orvoslása a nemzetek szövetsége és döntőbíróság útjánBerzeviczy Albert: A Trianoni szerződés és a lefegyverzésFodor Ferenc: A Trianoni szerződés földrajzi megvilágításbanNagy Emil: Az út az orvoslás felé A kötet két, színes, nagy méretű, angol és magyar nyelven feliratozott térképe a Teleki Pál-féle etnográfiai térkép (az úgynevezett vörös térkép), illetve Fodor Ferenc gazdaságföldrajzi térképe. A tanulmánykötet angol nyelven is megjelent. A kétségtelenül hazafias tematikájú kötet 1945-ben rákerült az Ideiglenes Nemzeti Kormány által betiltott munkák jegyzékére. Aranyozott, festett, illusztrált kiadói egészvászon kötésben. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3354530.jpg)
![[Konkoly-Thege] Konkoli Thege Pál: 1840-dik évi országgyűlés. II. köt. Pest, 1847, Emich Gusztáv (Buda, M. k. egyetemi-ny.), 2 sztl. lev.+ 620 p. Egyetlen kiadás. Átkötött félvászon-kötésben, helyenként kissé foltos lapokkal. Konkoly-Thege Pál (1814-1884) országgyűlési képviselő, az aranyos-maróti királyi törvényszék elnöke, a barsi evangélikus református egyházmegye segédgondnoka. Cikkei a Falusi Gazda, a Magyar Gazda ill. a Gazdasági Lapok c. folyóiratokban, országgyűlési beszédei a Naplóban jelentek meg. Az 1840-dik évi országgyűlés c. kétkötetes munkája az egyetlen önálló, nyomtatásban megjelent műve.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3355163.jpg)
![Salamon Ferenc: A magyar hadi történethez a vezérek korában. (Kútfőtanulmány a IX. századbeli byzanti taktikai művekről.) Budapest, 1877. Athenaeum Rt. ny. 166 + [4] p. Első kiadás. Salamon Ferenc (1825-1892) történész hadtörténeti tanulmánya Bölcs Leó bizánci császár (886-912) "Taktika" című hadtudományi munkája és más korabeli bizánci görög források alapján rekonstruálja a honfoglaló magyarság hadszervezetét és társadalmi szerkezetét. Salamon Ferenc szerint mindenképpen érdemes visszanyúlni az akkori tudományosság csúcsát jelentő görög történetírókhoz, a nyugati tudományosság ugyanebben az időben ugyanis igen alacsony nívón mozogva a magyarságról leginkább pontatlanságokat, tévedéseket, legendákat és elfogultságokat őrzött meg. A címlapon régi tulajdonosi bejegyzés, az első előzéken régi szerzeményi bejegyzés. Aranyozott, festett, vaknyomásos, enyhén kopott korabeli vászonkötésben, márványmintás festésű lapszélekkel. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3358988.jpg)
![Fejérpataky László: A királyi kanczellária az Árpádok korában. Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia (ny.) 149 + [3] p. Első kiadás. Fejérpataky László (1857-1923) történész, levéltáros, a hazai oklevéltan korszakos jelentőségű megújítója. Pályája elején a pannonhalmi alapítólevél oklevelét vizsgálta, 1885. évi műve az első hazai oklevéltani munka, amely egy egész korszak oklevéladási gyakorlatát vizsgálja. A munka nem csupán az okleveleket gondozó kancellária szervezeti fejlődéséről tesz közzé értékes anyagot, hanem az Árpád-kori királyi kancellária személyi állományát is lajstromozza. A címlapon régi tulajdonosi bejegyzések. Korabeli félvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3357917.jpg)
![Baranyai Béla: A lengyel királykoronázás. Négy közlemény a magyar jog- és alkotmány-történethez. Karczag, 1927. (A szerző saját kiadása) Nyomatott Kertész József könyvnyomdájában. XIII + [1] + 166 + [2] p. Egyetlen kiadás. Baranyai Béla (1882-1945) jogász, jogtörténész, levéltáros, 1927-től a debreceni egyetem jogtörténeti tanára. A szerző az első világháború idején a Magyar Országos Levéltár munkatársa volt, a háború végén kapott kutatási megbízást Wekerle Sándor miniszterelnöktől, melynek értelmében a lengyel koronázási szertartás alkotmányjogi kérdéseit kellett rendszereznie IV. Károly küszöbön álló lengyel koronázásának ügyében, mely tervezett jogesemény a sérülékeny dualista államot nemzetközi szempontból biztonságosabb trialista állammá alakította volna át. A titkos felkérés nyomán Baranyai Béla levéltáros 1918 januárja és áprilisa között elkészítette dolgozatát, és azt be is nyújtotta az illetékes szerveknek, a tervezet azonban nem valósult meg. A szerző, tíz évvel későbbi bevezetésében kijelenti, hogy eredeti munkáját történelmi anyag gyanánt változtatás nélkül teszi közzé. A lengyel témájú alkotmánytörténeti dolgozatot tematikusan kapcsolódó, XVII. századi oklevélkiadás követi. Ebben a részben Baranyai Béla levéltáros azt az aktacsomagot teszi közzé, amelyet I. Lipót felkérésére a bécsi udvar alkotmányjogásza, Hoffmann János György készített, és amely dokumentumcsomag a magyar jogrend alapjául szolgáló Tripartitum megreformálásának lehetőségét dolgozza ki. A még Buda visszavétele előtt, az 1670-es években eltervezett alkotmány-reform maga végül nem lépett érvénybe, a lipóti adminisztráció végül más, nem kevésbé drasztikus eszközökhöz nyúlt. Példányunk fűzése meglazult. (Tanulmányok és közlemények a magyar jog-, alkotmány- és köz-történet tárgyköréből. II. füzet.) Fűzve, sérült, hiányos gerincű, feliratozott kiadói borítóban, nagyrészt felvágatlan példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3357696.jpg)
