Geschichte der Revolution Spaniens und Portugals und besonders des daraus entstandenen Krieges. Erster Band. Von 1807 bis Oktober 1808. Berlin - Posen - Bromberg, 1826., Ernst Sigfried Mittler, X+555+2 p. Német nyelven. Korabeli félbőr-kötés, kopott borítóval.
Szalay József - Baróti Lajos: A magyar nemzet története. I-II. kötet. I. köt.: Magyarország az Árpádház kihaltáig. 250 szövegképpel és 34 műmelléklettel.; II. köt.: Magyarország a vegyes házakból származott királyok korában. 250 szövegképpel és 19 műmelléklettel. Bp., [1895-1898], Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai). Rendkívül gazdag szövegközi és egészoldalas illusztrációval, térképekkel, kihajtható mellékletekkel. Kiadói dúsan aranyozott, festett, félbőr-kötések, márványozott lapélekkel, kopott borítókkal, az I. kötet sérült gerinccel.
Hóman Bálint: A Szent László-kori Gesta Ungarorum és XII-XIII. századi leszármazói. (Forrástanulmány.) Budapest, 1925. Magyar Tudományos Akadémia (Királyi Magyar Egyetemi Nyomda). 108 p. + 1 t. (kihajtható). Egyetlen kiadás. Hóman Bálint történész, egyetemi tanár, középkorász történeti tanulmányában az egymást kommentáló és bizonyos motívumokat tovább örökítő középkori krónikáink és gesztáink leszármazási rendjét dolgozza ki alapos filológiai tanulmányában. A szerző egy XI. századi ősgeszta jelenlétét feltételezi, a későbbi változatokat belőle származtatja. A kötet végi táblán a szövegváltozatok leszármazási táblája. XX. század második feléből származó egészvászon kötésben, az első kötéstáblán aranyozott címfelirattal. Az eredeti borítófedelek bekötve, jó példány.
Sarfatti, M[argherita] G[rassini]: Mussolini élete. Előszóval ellátta B[enito] Mussolini. Fordította Kosztolányi Dezső. Budapest, [1927]. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 1 t. (címkép) + 286 p. + 7 t. Első kiadás. Mussolini-életrajzunk szerzője Margherita Grassini Sarfatti (1880-1961) olasz művészeti kritikus, újságírónő, Mussolini régi ismerőse még a szocialista időkből, valamint népes szeretőgárdájának egyik tagja. Az újságírói és művészeti körökben egyaránt ügyesen mozgó Sarfatti asszonyról közismert volt Mussolinihez fűződő bensőséges kapcsolata, nem véletlen, hogy a munka 1925. évi angol, majd 1926. évi első olasz kiadása sokszoros bestsellerré vált. Szövegéről az is köztudott volt, hogy a Duce az eredeti életrajz szövegén számos korrekciót hajtott végre, ám ez az életrajz szenzációs értékét még csak növelte. Kötetünk első nyomtatott oldalán és a címlap verzóján a Duce nyomdatechnikai úton sokszorosított kézírása. Kötetünk szerepel az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művek jegyzékén. Aranyozott, vaknyomásos kiadói félbőr kötésben, az első kötéstábla aranyozott fasces-szimbólumával szemközt aranyozott Mussolini-kézjegy. Jó példány.
Vass József: Béla király névtelen jegyzőjének kora. Újabb történelmi nyomozások alapján írta Vass József. A Magyar Királyi Egyetem által Schwartner-féle jutalommal koszorúzott pályamunka, 1864. Pest, 1865. Kugler Adolf (Nyomatott Pollák testvéreknél). X + 93 + [1] p. Egyetlen kiadás. Vass József (1813-1873) piarista tanár, történész, klasszika-filológus. Filológiai munkája Béla király névtelen szerzőjének személyét kívánja azonosítani. Az alapos tudománytörténeti bevezetőben összegzi a magyar és nemzetközi középkorászat Anonymus személyét illető vélekedését (Anonymus önmegnevezése közismerten bizonytalan, egyaránt szolgálhatott I., II., III. és IV. Béla királyunk udvarában). A szerző jelentős tudományos apparátust mozgatva, történeti, topográfiai és nyelvészeti érvelést követően amellett az álláspont mellett foglal állást, hogy Anonymus voltaképpen I. Béla királyunk (1060-1063) névtelen jegyzője volt. A címlapon, verzóján és a belív több oldalán régi gyűjteményi bélyegzés. Könyvtári duplum. Poss.: Salgótarjáni körzeti könyvtár. Fűzve, korabeli papírkötésben, a címlapnál zsinórral megerősítve. Jó példány, ritka könyv.
Erdélyi László: Magyarország társadalma XI. századi törvényeiben. A szerző, Erdélyi László (1868-1947) bencés szerzetes, művelődéstörténész által Báró Hornig Károly (1840-1917) veszprémi püspök, bíboros részére DEDIKÁLT példány. Bp., 1907, Stephaneum-ny., 144 p. Kiadói illusztrált papírkötés, foltos, sérült borítóval, kissé laza fűzéssel, foltos lapokkal.
Szilassy Béla, Homonnay Elemér, Zathureczky Gyula: Elszakított magyarság - tanulmányok. Buenos Aires, 1956, Mindszenty Tudományos és Társadalmi Akadémia és a Pázmány Péter Szabadegyetem kiadványa, kissé sérült papírkötés, tulajdonosi beírással.
Marcziányi György: Nemesség. Kézi könyv nemesi ügyekben. Budapest, 1886. Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda. 239 + [1] p. + 4 t. (részben arannyal nyomott kihajtható rang-öröklési táblák). Első kiadás. Marcziányi György (1844-1898) genealógus, heraldikus szakmunkája az Osztrák-Magyar Monarchia nemesi címadományozásainak rendszerét ismerteti, a nemesi származás próbáinak (azaz okleveles bizonyításának) módját, öröklésrendjét vázolja, valamint bemutatja a nemesi előjogokat, melyek közül a szerző az udvarképesség jogát tartja a legelsőnek és legfontosabbnak, azaz azt a jogot, hogy a nemes megjelenhet a Habsburg-udvar fogadásain. Jóllehet a szerző röviden kitér a nemesi rang pénzbeli megváltásának módszereire, aktuális árfolyamaira, a katonatiszt szerző mégis inkább a régiségbe visszanyúló nemesi származást tartja a nemesség (és udvarképesség) valódi forrásának. A címlapon régi, magyar nyelvű bejegyzés. Aranyozott gerincű korabeli félvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel. Jó példány.
Rektor Béla: A magyar királyi csendőrség oknyomozó története. Cleveland, 1980. Árpád Könyvkiadó Vállalat (Katolikus Magyarok Vasárnapja nyomdája). 552 p. Egyetlen kiadás. Rektor Béla (1912-1989) csendőr hadnagy, 1943-tól a nagyváradi csendőr zászlóalj oktató tisztje, a második világháború után amerikai rendészeti főiskolákon oktatott. Fő műve "A magyar királyi csendőrség oknyomozó története" címmel az 1881-1945 között létezett hazai köz- és vagyonbiztonsági szolgálat, a csendőrség történetét és szervezetét tekinti át. A jelentős kutatásokon alapuló monográfia a polgári rendfenntartási intézmény történetét a középkori előzmények után a francia zsandárság időszakától eredezteti. A Habsburg-adminisztráció döntően a szabadságharc után honosította az intézményesített zsandárságot, Magyarországon azonban csupán a kiegyezés után jött létre a katonai alapokon szerveződött, polgári köz- és vagyonbiztonságot szolgáló csendőrség. A szerző a betyárvilág felszámolása utáni, békebeli évtizedek után áttekinti a csendőrség Tanácsköztársaság alatti, majd két világháború közötti történetét, felhasználását az országbővítések során, a vészkorszakban, illetve a területvédő harcok idején. A szerző cáfolja azokat a széleskörűen elterjedt vádakat, miszerint a magyar csendőrség a német megszállás idején a Gestapo szövetségeseként a zsidó deportálások kivitelezője lett volna, illetve dokumentumok alapján tisztázza a honvédelembe bevont csendőrség második világháborús szerepét is. A magyar csendőrség története a pártérdekeket szolgáló szovjet típusú rendőrség felállításával ér véget, a csendőrség személyi állományának jelentős része ekkor (a szerzőhöz hasonlóan) külföldre távozik. A kötet végén alapos bibliográfia, forrásjegyzék és dokumentum-gyűjtemény. Aranyozott kiadói műbőr kötésben. Jó példány.
Horváth [Jenő], Eugene: Transylvania and the History of the Roumanians. A Reply to Professor R. W. Seton-Watson. Budapest, 1935. Printed by the Sárkány Printing Company Ltd. 86 + [2] p. + 1 térkép (kihajtható, kétszínnyomású). Egyetlen kiadás. Robert William Seton-Watson (1879-1951) angol történész, publicista és politikai aktivista, a magyarság korábbi csodálója. Kritikátlan csodálata 1906-tól kezdve határozott ellenszenvbe váltott, 1908-tól pedig számos tudományos dolgozat formájú vitairatot jelentetett meg a magyarországi nemzetiségek, különösképpen a szlovákság elnyomásáról, mely dolgozatokban rendre a szlovák (olykor a román, szerb) álláspontot érvényesítette. Szerteágazó, engesztelhetetlen, bár kenetteljes publicisztikai tevékenységének köszönhetően a világháború idejére brit körökben Közép-Európa valóságos szakértőjévé vált, szlávbarát nézetei jelentős erőt képviseltek az első világháború utáni határmegállapítások során. A Monarchia feldarabolása után valamennyi utódállam díszdoktori címekkel, szobrokkal és kitüntetésekkel halmozta el. 1934-ben jelentette meg a román történelemről írt kisebb iratát (A History of the Roumanians, Cambridge, 1934), melynek írása során - korábbi hajlandóságaival megegyezően - ezúttal is mellőzte a térségre vonatkozó magyar források és szempontok figyelembevételét. Horváth Jenő történész, politológus, külügyi szakértő, egyetemi tanár e válaszként írt tanulmányában fejti ki az Erdély történetéről és a románok Erdély történetében betöltött szerepéről alkotott magyar álláspontot. (Publications of the Hungarian Frontier Readjustment League. Issue IX.) Fűzve, feliratozott, enyhén sérült kiadói borítóban. Jó példány.
Darabanth Auction House
![Szalay József - Baróti Lajos: A magyar nemzet története. I-II. kötet. I. köt.: Magyarország az Árpádház kihaltáig. 250 szövegképpel és 34 műmelléklettel.; II. köt.: Magyarország a vegyes házakból származott királyok korában. 250 szövegképpel és 19 műmelléklettel. Bp., [1895-1898], Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai). Rendkívül gazdag szövegközi és egészoldalas illusztrációval, térképekkel, kihajtható mellékletekkel. Kiadói dúsan aranyozott, festett, félbőr-kötések, márványozott lapélekkel, kopott borítókkal, az I. kötet sérült gerinccel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3354762.jpg)
![Sarfatti, M[argherita] G[rassini]: Mussolini élete. Előszóval ellátta B[enito] Mussolini. Fordította Kosztolányi Dezső. Budapest, [1927]. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 1 t. (címkép) + 286 p. + 7 t. Első kiadás. Mussolini-életrajzunk szerzője Margherita Grassini Sarfatti (1880-1961) olasz művészeti kritikus, újságírónő, Mussolini régi ismerőse még a szocialista időkből, valamint népes szeretőgárdájának egyik tagja. Az újságírói és művészeti körökben egyaránt ügyesen mozgó Sarfatti asszonyról közismert volt Mussolinihez fűződő bensőséges kapcsolata, nem véletlen, hogy a munka 1925. évi angol, majd 1926. évi első olasz kiadása sokszoros bestsellerré vált. Szövegéről az is köztudott volt, hogy a Duce az eredeti életrajz szövegén számos korrekciót hajtott végre, ám ez az életrajz szenzációs értékét még csak növelte. Kötetünk első nyomtatott oldalán és a címlap verzóján a Duce nyomdatechnikai úton sokszorosított kézírása. Kötetünk szerepel az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben betiltott művek jegyzékén. Aranyozott, vaknyomásos kiadói félbőr kötésben, az első kötéstábla aranyozott fasces-szimbólumával szemközt aranyozott Mussolini-kézjegy. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3357697.jpg)
![Vass József: Béla király névtelen jegyzőjének kora. Újabb történelmi nyomozások alapján írta Vass József. A Magyar Királyi Egyetem által Schwartner-féle jutalommal koszorúzott pályamunka, 1864. Pest, 1865. Kugler Adolf (Nyomatott Pollák testvéreknél). X + 93 + [1] p. Egyetlen kiadás. Vass József (1813-1873) piarista tanár, történész, klasszika-filológus. Filológiai munkája Béla király névtelen szerzőjének személyét kívánja azonosítani. Az alapos tudománytörténeti bevezetőben összegzi a magyar és nemzetközi középkorászat Anonymus személyét illető vélekedését (Anonymus önmegnevezése közismerten bizonytalan, egyaránt szolgálhatott I., II., III. és IV. Béla királyunk udvarában). A szerző jelentős tudományos apparátust mozgatva, történeti, topográfiai és nyelvészeti érvelést követően amellett az álláspont mellett foglal állást, hogy Anonymus voltaképpen I. Béla királyunk (1060-1063) névtelen jegyzője volt. A címlapon, verzóján és a belív több oldalán régi gyűjteményi bélyegzés. Könyvtári duplum. Poss.: Salgótarjáni körzeti könyvtár. Fűzve, korabeli papírkötésben, a címlapnál zsinórral megerősítve. Jó példány, ritka könyv.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3357699.jpg)
![Marcziányi György: Nemesség. Kézi könyv nemesi ügyekben. Budapest, 1886. Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda. 239 + [1] p. + 4 t. (részben arannyal nyomott kihajtható rang-öröklési táblák). Első kiadás. Marcziányi György (1844-1898) genealógus, heraldikus szakmunkája az Osztrák-Magyar Monarchia nemesi címadományozásainak rendszerét ismerteti, a nemesi származás próbáinak (azaz okleveles bizonyításának) módját, öröklésrendjét vázolja, valamint bemutatja a nemesi előjogokat, melyek közül a szerző az udvarképesség jogát tartja a legelsőnek és legfontosabbnak, azaz azt a jogot, hogy a nemes megjelenhet a Habsburg-udvar fogadásain. Jóllehet a szerző röviden kitér a nemesi rang pénzbeli megváltásának módszereire, aktuális árfolyamaira, a katonatiszt szerző mégis inkább a régiségbe visszanyúló nemesi származást tartja a nemesség (és udvarképesség) valódi forrásának. A címlapon régi, magyar nyelvű bejegyzés. Aranyozott gerincű korabeli félvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3357691.jpg)
![Horváth [Jenő], Eugene: Transylvania and the History of the Roumanians. A Reply to Professor R. W. Seton-Watson. Budapest, 1935. Printed by the Sárkány Printing Company Ltd. 86 + [2] p. + 1 térkép (kihajtható, kétszínnyomású). Egyetlen kiadás. Robert William Seton-Watson (1879-1951) angol történész, publicista és politikai aktivista, a magyarság korábbi csodálója. Kritikátlan csodálata 1906-tól kezdve határozott ellenszenvbe váltott, 1908-tól pedig számos tudományos dolgozat formájú vitairatot jelentetett meg a magyarországi nemzetiségek, különösképpen a szlovákság elnyomásáról, mely dolgozatokban rendre a szlovák (olykor a román, szerb) álláspontot érvényesítette. Szerteágazó, engesztelhetetlen, bár kenetteljes publicisztikai tevékenységének köszönhetően a világháború idejére brit körökben Közép-Európa valóságos szakértőjévé vált, szlávbarát nézetei jelentős erőt képviseltek az első világháború utáni határmegállapítások során. A Monarchia feldarabolása után valamennyi utódállam díszdoktori címekkel, szobrokkal és kitüntetésekkel halmozta el. 1934-ben jelentette meg a román történelemről írt kisebb iratát (A History of the Roumanians, Cambridge, 1934), melynek írása során - korábbi hajlandóságaival megegyezően - ezúttal is mellőzte a térségre vonatkozó magyar források és szempontok figyelembevételét. Horváth Jenő történész, politológus, külügyi szakértő, egyetemi tanár e válaszként írt tanulmányában fejti ki az Erdély történetéről és a románok Erdély történetében betöltött szerepéről alkotott magyar álláspontot. (Publications of the Hungarian Frontier Readjustment League. Issue IX.) Fűzve, feliratozott, enyhén sérült kiadói borítóban. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3357882.jpg)
