László Fehér. Erinnerungen an reales. Wien, 1997., Museum Moderner Kunst Stufitung Ludwig Wien. Német és angol nyelven. Fekete-fehér és színes képekkel, a művész munkáinak reprodukcióival illusztrált. Kiadói papírkötés. + Birkás Ákos fotómunkák 1975-78. Bp.-Bécs,2012,Knoll Galéria. Angol nyelven. Fekete-fehér képanyaggal illusztrált. Kiadói papírkötés.
1930 Moderne Bauformen. Monatshefte für Architektur und Raumkunst. Herausgegeben von Julius Hoffmann. XXIX. Jahrgang. Fél évfolyam. Stuttgart, 1930., Julius Hoffmann, X+2+272+128 p. Gazdag képanyaggal illusztrált. Julius Hoffmann modernista építészeti, belsőépítészeti, urbanisztikai és iparművészeti képes havi folyóirata, benne Háy Gyula cikkével Kozma Lajos munkáiról, mellette izgalmas fotóanyaggal. Átkötött félvászon-kötés, professzionális védőfóliában.
Rados Jenő: Magyar oltárok. Bp., 1938, Kir. M. Egyetemi Nyomda, 93+(2) p.+CLXXI t.+(2) p. Gazdag szövegközi és egészoldalas, fekete-fehér képanyaggal illusztrált. Kiadói aranyozott gerincű félbőr-kötés, sérült, foltos kiadói papír védőborítóban.
Meller Simon: Ferenczy István élete és művei. Budapest, 1905. Magyar Történelmi Társulat 1 t. (színes címkép) + [4] + 402 p. + 9 t. Első kiadás. Meller Simon művészettörténész életrajzi monográfiája Ferenczy István (1792-1856) szobrászról, a XIX. századi magyar klasszicizmus kiemelkedő jelentőségű alakjáról, a Bécsben és Rómában tanult, itthon sokáig ünnepelt alkotóról, aki számos korabeli közhírességről alkotott klasszikus szoborportrét, és szobrásziskolát is nyitott. Oldalszámozáson belül gazdag illusztrációs anyaggal, többek között a meg nem valósult Mátyás-emlékmű fennmaradt dokumentációjával. A korábban sikeres és ünnepelt alkotó a Mátyás-emlékmű kivitelezésébe anyagilag belebukott, illetlennek gondolt Kölcsey-emlékszobrát pedig erős kritika illette, élete végén e kettős kudarc tudatában vonult vissza Rimaszombat városába. Az első előzéken, a címoldal verzóján és a belív néhány oldalán régi gyűjteményi bélyegzés, az első nyomtatott oldal verzóján régi tulajdonosi bejegyzés. Példányunk néhány oldalának fűzése meglazult. (Magyar történeti életrajzok.) Korabeli félvászon kötésben. Jó példány.
Greta Garbo. Ein Wunder in Bildern. Mit einleitenden Worten von Alexander Lernet-Holenia. Bremen-Wien, (1937). Carl Schünemann Verlag (Gedruckt bei Oswald Schmidt GmbH., Leipzig). 8 + [2] p. + 67 t. (60 kétoldalas). Egyetlen kiadás. Képes album a Metro-Goldwyn-Mayer hollywoodi filmstúdió filmjeiben kimagasló sikereket elérő Greta Garbo (1905-1990) svéd színésznőről, az 1926-1941 közötti időszak kiemelkedő filmes alakjáról. A munka lényegét jelentő képmelléklet oldalain a színésznő néhány portréja és magánéleti felvétete után filmjeiből vett állóképek. Az angolul eleinte alig beszélő, ám jelentős kisugárzású színésznő 1930-ig amerikai némafilmeken szerepelt, 1930 után kezdődött hangosfilmes korszaka, ami a szokástól eltérően egyáltalán nem törte meg karrierjét. Albumunk a színésznő amerikai karrierjét követő nyomon, az 1926. évi Torrent című melodrámától az 1937-ben forgatott Walewska grófnő című történelmi drámáig, Greta Garbo legfontosabb időszakát tehát: a színésznő 1937 után már csak két filmben szerepelt, 1941-ben pedig végleg felhagyott a filmezéssel. Kötetünk bevezetését a német filmiparban dolgozó osztrák forgatókönyvíró, Alexander Lernet-Holenia írta. Aranyozott gerincű kiadói egészvászon kötésben. Jó példány.
Fáy Aladár: A magyarság díszítő-ösztöne. (Budapest), [1941]. Turul kiadás (Jövő Nyomdaszövetkezet - Királyi Magyar Egyetemi Nyomda). 127 + [1] p. + 4 t. (színes). Első kiadás. Fáy Aladár (1898-1963) festő, grafikus, pedagógus, az Iparrajz Iskolában a díszítőfestő szak tanára. Szövegközti ábrákkal gazdagon illusztrált munkája a magyar népművészeti motívumkincs kreatív használatára sarkall. A címlapon régi tulajdonosi bejegyzés, példányunk első repülő előzéke hiányzik. Illusztrált kiadói egészvászon kötésben. Jó példány.
Darabanth Auction House
![Meller Simon: Ferenczy István élete és művei. Budapest, 1905. Magyar Történelmi Társulat 1 t. (színes címkép) + [4] + 402 p. + 9 t. Első kiadás. Meller Simon művészettörténész életrajzi monográfiája Ferenczy István (1792-1856) szobrászról, a XIX. századi magyar klasszicizmus kiemelkedő jelentőségű alakjáról, a Bécsben és Rómában tanult, itthon sokáig ünnepelt alkotóról, aki számos korabeli közhírességről alkotott klasszikus szoborportrét, és szobrásziskolát is nyitott. Oldalszámozáson belül gazdag illusztrációs anyaggal, többek között a meg nem valósult Mátyás-emlékmű fennmaradt dokumentációjával. A korábban sikeres és ünnepelt alkotó a Mátyás-emlékmű kivitelezésébe anyagilag belebukott, illetlennek gondolt Kölcsey-emlékszobrát pedig erős kritika illette, élete végén e kettős kudarc tudatában vonult vissza Rimaszombat városába. Az első előzéken, a címoldal verzóján és a belív néhány oldalán régi gyűjteményi bélyegzés, az első nyomtatott oldal verzóján régi tulajdonosi bejegyzés. Példányunk néhány oldalának fűzése meglazult. (Magyar történeti életrajzok.) Korabeli félvászon kötésben. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3320906.jpg)
![Greta Garbo. Ein Wunder in Bildern. Mit einleitenden Worten von Alexander Lernet-Holenia. Bremen-Wien, (1937). Carl Schünemann Verlag (Gedruckt bei Oswald Schmidt GmbH., Leipzig). 8 + [2] p. + 67 t. (60 kétoldalas). Egyetlen kiadás. Képes album a Metro-Goldwyn-Mayer hollywoodi filmstúdió filmjeiben kimagasló sikereket elérő Greta Garbo (1905-1990) svéd színésznőről, az 1926-1941 közötti időszak kiemelkedő filmes alakjáról. A munka lényegét jelentő képmelléklet oldalain a színésznő néhány portréja és magánéleti felvétete után filmjeiből vett állóképek. Az angolul eleinte alig beszélő, ám jelentős kisugárzású színésznő 1930-ig amerikai némafilmeken szerepelt, 1930 után kezdődött hangosfilmes korszaka, ami a szokástól eltérően egyáltalán nem törte meg karrierjét. Albumunk a színésznő amerikai karrierjét követő nyomon, az 1926. évi Torrent című melodrámától az 1937-ben forgatott Walewska grófnő című történelmi drámáig, Greta Garbo legfontosabb időszakát tehát: a színésznő 1937 után már csak két filmben szerepelt, 1941-ben pedig végleg felhagyott a filmezéssel. Kötetünk bevezetését a német filmiparban dolgozó osztrák forgatókönyvíró, Alexander Lernet-Holenia írta. Aranyozott gerincű kiadói egészvászon kötésben. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3322726.jpg)
![Fáy Aladár: A magyarság díszítő-ösztöne. (Budapest), [1941]. Turul kiadás (Jövő Nyomdaszövetkezet - Királyi Magyar Egyetemi Nyomda). 127 + [1] p. + 4 t. (színes). Első kiadás. Fáy Aladár (1898-1963) festő, grafikus, pedagógus, az Iparrajz Iskolában a díszítőfestő szak tanára. Szövegközti ábrákkal gazdagon illusztrált munkája a magyar népművészeti motívumkincs kreatív használatára sarkall. A címlapon régi tulajdonosi bejegyzés, példányunk első repülő előzéke hiányzik. Illusztrált kiadói egészvászon kötésben. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3322724.jpg)
