cca 1930 Gerecse hegység és a Bakony térképe, 1:75.000, terv: Dr. Vigyázó János, Bp., Turistaság és Alpinizmus, hajtott, Bakony a felső részén, a hajtás mentén szakadt, 35x34 cmx2
[Térkép] Europa. (Német nyelvű természetföldrajzi falitérkép, a politikai határok, egyes települések és vasútvonalak feltüntetésével.) Mértéke: 1:3,000,000. (1979) Gotha-Leipzig, 1979. VEB Hermann Haack Geographisch-Kartographische Anstalt. Színes térkép, mérete: 1700x2010 mm egy 1810x2125 mm méretű térképlapon. Német feliratozású iskolai falitérképünk az európai kontinens természetföldrajzát mutatja be. A térkép döntően a kontinens hegy- és vízrajzát ismerteti, melyet az államhatárok, a fontosabb települések, vasutak és csatornák feltüntetése is gazdagít. Térképünk hegységeket, tengereket, öblöket és nagytájakat illető megnevezései német nyelvűek, az államnevek szintén német nyelven szerepelnek, a települések és a folyók neve viszont az adott ország államnyelve szerinti. Térképünk két esetben tér el az általános nevezéktantól: a csehszlovák állam neve cseh nyelven, a Tisza pedig német nyelven szerepel, ennek pontos okát térképünk nem részletezi. A tengerszint feletti magasságok és mélységek színkódolása a térkép alatt., a tanszergyártó vállalat logója a bal felső sarokban. Norvégia partjaitól, illetve Murmanszk városától északra apró sérülés, a térkép jobb szélén apró gyűrődések, apró hiányok, melyek a szövegtükröt nem érintik. A térkép hátoldalán illesztések, illetve halvány lapszéli foltosság. Jó állapotú térképlap, vászonra kasírozva, alsó és felső térképléccel.
[Térkép] Budapest áttekintő falitérképe. (1974) Budapest, 1974. Kartográfiai Vállalat. Színes térkép, mérete: 1510x1655 egy 1560x1725 mm méretű térképlapon. Összesen 2000 példányban megjelent áttekintő falitérkép, lajstromszáma: 1974-01-011. Torzított falitérképünk a megszilárdult, még hanyatlásba nem fordult Kádár-korszak Budapestjének utcanévrendjét, beépítettségét dokumentálja, joghatósági, rendészeti, közlekedési és közoktatási rendszeréről készít emlékezetes pillanatfelvételt. A színkódolt kerületekből kiemelkednek az erdős, ligetes területek, az akkoriban még nagyrészt beépítetlen hegyvidéken, Káposztásmegyeren, Pestszentimrén és Kamaraerdőben hatalmas erdős-ligetes területek nyílnak. Újpest, Angyalföld, Kispest és Csepel még őrzi erősen ipari jellegét. A város északi kapujának nagy lakótelepei ebben az időben még csak papíron léteztek, Újpalotán 1969-től, Békásmegyeren 1970-től, Káposztásmegyeren 1982-től kezdődtek meg az építkezések: térképünk készülte idején a későbbi óriási lakótelepekből még csak néhány épület áll. A metróhálózatot is feltüntető térképünk pontosan jelöli a megépült 1-es és 2-es vonalakat, az észak-déli metróvonal azonban csupán elméletben van készen, az építkezés 1970-1990 között folyt, ebből még térképünkön semmi nem látszik, a kijelölt, jövendőbeli metrómegállók sem. Autópályáinkból az M1-M7-es autópálya közös szakasza látszik, a belterület úthálózatának alapvető átrendezését igénylő M3-as és M5-ös autópályák beltéri szakaszainak építése meg sem kezdődött (az M3-ast 1978-tól, az M5-öst 1985-től építették; a körgyűrűt 1988-tól). Vasút- és HÉV-hálózat szempontjából nagyjából a mai helyzetet látjuk, a Pesterzsébet-Csepel-i HÉV még létezik, azt fél évtized múlva bontják el. Térképünket sűrűn tarkítják piros színű piktogramok, ezek a kerületi tanácsi hivatalokat, az általános és középiskolákat, illetve a főiskolák és egyetemek telephelyeit jelölik, illetve a kerületi rendőrkapitányságokat. Térképünk keleti határán erős torzítás. A főváros XVII. kerületének rajza feltűnően zsugorított, a ritkásan lakott, vidékies kerület utcahálózatát a valóságosnál kisebb területre zsúfolták. Rákosmente és Pestszentimre határában a nemzetközi repülőtér 1-es kifutópályája látható. Jelmagyarázat a jobb felső sarokban, a térkép alján apró halvány foltosság, térképlapunk szélein apró sérülések. A hátoldalon illesztések. Fabó-Holló 4463. Jó állapotú térképlap, vászonra kasírozva, alsó és felső térképléccel.
[Térkép] Mapa geologiczna Rzeczypospolitej Polskiej. Carte géologique de la Republique Polonaise. Skala 1 : 750,000. (1926) [Varsó] Warszawa, 1926. Panstowy Insytut Geologiczny (Druk: Woskowego Instytutu Geograficznego), Színes térkép, mérete: 1145x1110 mm egy 1300x1170 mm méretű térképlapon. A Czeslaw Kuzniar (1889-1955) lengyel térképész által szerkesztett földtani térképen az első világháborús német és osztrák-magyar katonai összeomlás nyomán újra megalakult lengyel állam területe, melyhez északkeleten, a szovjet-lengyel háború nyomán megszerzett Vilnius környéki, valamint fehérorosz területek is csatlakoznak, mely területek megszerzésével Lengyelország a mainál nagyobb területű regionális középhatalommá vált. (Az ország a Gdansk szabad városától északra és nyugatra elhelyezkedő területek birtoklásával kisebb, ám létfontosságú tengerparti korridorhoz is jutott, Vilnius városának és környékének megszállásával pedig parázs viszonyra tett szert az ekkoriban önállósuló litván állammal.) Vízrajzi, település-, közút- és vasúthálózati részleteket is közlő térképünk elsődleges adatközlése a teljes ország területének geológiai részleteire koncentrál. Térképünk érdekessége, hogy az államhatárokon kívül is jobbára lengyel nyelven nevezi meg a településeket, illetve északkeleten Kelet-Poroszország és (a nem éppen barátinak számító) Litvánia határa jelöletlen marad. A lengyel és francia nyelvű, színkódolt geológiai jelmagyarázat a bal sarokban, illetve alul. Térképünk jobb szélén apró gyűrődések, a szövegtükrön kívül apró hiányok. Jó állapotú térképlap, vászonra kasírozva, alsó és felső térképléccel.
[Térkép] A Magyar Népköztársaság megyéi, ipara és közlekedése. Iskolai falitérkép. Mértéke: 1 : 350,000. (1964) Budapest, 1955. Állami Földmérési és Térképeszeti Hivatal Kartográfiai Vállalata. Színes térkép, mérete: 985x1480 mm egy 1130x1635 mm méretű térképlapon. Összesen 4200 példányszámban megjelent, az Oktatásügyi Minisztérium által engedélyezett iskolai falitérkép, lajstromszáma: 748/1963. Az adatok szerkesztése 1963. augusztus 31-én zárult. Közigazgatási, ipari és közlekedési térképük vízrajzi részleteken kívül halványan utal néhány domborzati tényezőre is, de a hegységeket, hegycsúcsokat, tájegységeket értelemszerűen nem nevezi meg, érdeklődése középpontjában ugyanis az ország megyebeosztása, ipari és közlekedési aspektusai állnak. A főbb utakon kívül igen részletes vasúthálózatot láthatunk a térképen, olyan, mára már felszámolt és elfeledett vasútvonalakkal, mint amilyen a baranyai Bátaszék-Pécsvárad-Pécs vasútvonal, Nógrádban a Rétság-Romhány vonal, a Bükköt átszelő Eger-Ózd, vagy a legkülönösebb, a Zemplént átjáró Sátoraljaújhely-Füzérkomlós vonal. E vasútvonalak létét az akkoriban lényegesen kisebb autókészlet, illetve az iparosítás erőltetése indokolta, e kisebb vasútvonalak ugyanis egykor működő bányászati és ipari központokba vezettek; a rendszerváltás után e mellékvonalakat felszámolták. 1964-es kiadású térképünk Borsod megyéjében megtaláljuk Ózdot, Kazincbarcikát a hozzájuk illesztett nehézipari piktogram kíséretében, ugyanakkor Borsod megye harmadik nagy ipari centrumát, Leninvárost hiába is keressük - a Tisza menti iparváros ekkoriban még csak építés alatt állt, erőműve nem létezett, vegyi kombinátját csak az 1970-es évektől fejlesztik nagyra, lenini nevét is csak 1971-ben nyeri el. A Duna menti nagy társadalmi kísérlet, Sztálinváros viszont már nem viseli régi nevét, 1961-től Dunaújváros néven ismerjük. Ipari piktogramokat alkalmazó térképünk jelkódolása ugyanakkor nem korlátozódik a klasszikus nehéziparra, az erőművökön, a kohászaton, a gépgyártáson és a vegyiparon kívül a faipar, a papíripar, a textilipar, a bőripar, az élelmiszeripar és a cukorgyártás egykori nagy központjait is feltünteti térképünk, idegenforgalmi különlegességként pedig a gyógyfürdőket. Az országhatáron kívüli vízrajzi megnevezések magyar, a település-megnevezések kétnyelvűek. Jelmagyarázat a jobb alsó sarokban. Térképünk Komárom megyei részletén néhány kézi megjegyzés, térképünk jobb szélén kisebb gyűröttség, apró hiányok és enyhe foltosság, a térkép hátoldalán illesztések. Jó állapotú térképlap, vászonra kasírozva, alsó és felső térképléccel.
[Térkép] Magyarország áttekintő térképe, domborzati, közigazgatási, közlekedési és idegenforgalmi részletekkel. Falitérkép. Mértéke: 1 : 300,000. (1982) Budapest, 1982. Kartográfiai Vállalat. Színes térkép, mérete: 1060x1700 mm egy 1120x1860 mm méretű térképlapon. Az Országos Földmérési és Térképészeti Hivatala (MÉM-OFTH) megbízásából készült színes falitérkép hegyrajzi, vízrajzi, településhálózati, joghatósági, közlekedési, idegenforgalmi és turisztikai adatokkal egyaránt szolgál. A korai 1980-as évek lehetőségeit bemutató falitérkép bányászati, ipari és mezőgazdasági adatokkal ugyan nem szolgál, de igen gazdag vasúthálózatot mutat, olyan vasútvonalakkal, amelyeket a rendszerváltás után felszámoltak, de ekkoriban még működtek. Térképünkön olyan vasútvonalakkal találkozhatunk tehát, mint amilyen a baranyai Bátaszék-Pécsvárad-Pécs vasútvonal, Nógrádban a Diósjenő-Rétság-Romhány vonal, a Bükköt átszelő Eger-Ózd, vagy a legkülönösebb, a Zemplént átjáró Sátoraljaújhely-Füzérkomlós vonal. E vasútvonalak létét az akkoriban lényegesen kisebb autókészlet, illetve az egykori erőltetett iparosítás indokolhatta, hiszen e vasútvonalak rendre ipari vagy bányászati központokba vezettek. Térképünk kiadási évében az elkészült autópályák együttes hossza igen szerény, hozzávetőlegesen 230 kilométerre tehető: az idegenforgalomra való tekintettel az M7-es pálya Balatonvilágosig készült el, az M1-es pálya Biatorbágyig, az M3-as Hatvanig vezetett, az M5-ös autópálya tervezését pedig megkezdték. Turisztikai érdeklődést mutat a hegycsúcsok, erdők, kiépített barlangok, kempingek, fürdők, várak, várkastélyok, várromok, jelentősebb romok feltüntetése, valamint nemzeti parkjaink határainak kijelölése, illetve tájegységeink megjelenítése. Néhány városnál apró foltosság, kézi karikázás. Jó állapotú térképlap, vászonra kasírozva, alsó és felső térképléccel.
[Térkép] Afrika. Iskolai falitérkép. Mértéke: 1 : 6,000,000. (1955) Budapest, 1955. Kartográfiai Vállalat (Offset-nyomda). Színes térkép, mérete: 1620x1360 mm egy 1770x1360 mm méretű térképlapon. Összesen 2000 példányszámban megjelent, az Oktatásügyi Minisztérium által engedélyezett iskolai falitérkép, lajstromszáma: 842/853/59-1955/VI. Az adatok szerkesztése 1955. május 31-én zárult. Domborzati, vízrajzi Afrika-térképünk politikai határokat is feltüntet a függetlenedési folyamat kezdetén álló Afrikáról. Térképünk készülte idején Afrika döntő része gyarmat, francia, angol, belga, spanyol és portugál főhatalommal. Függetlennek csupán Egyiptom, Etiópia, Libéria és Dél-Afrika mondható. Észak-Afrikában a spanyol partokkal szembeni részeket leszámítva Párizs igazgatja Francia-Nyugat-Afrikát és Francia-Egyenlítői-Afrikát, tőle délre a belga Kongó, majd a portugál Angola és Mozambik következik, Kelet-Afrikában pedig Szudántól Becsuánaföldig a brit Nemzetközösségbe tartozó, lazábban irányított gyarmatok sorakoznak. Térképünk politikai része kimondottan hamar avult, hiszen 1956-ban Marokkó, Tunézia és Szudán kiáltotta ki függetlenségét (ez jobbára az addigi báb uralkodó elűzésével társult), a további hat évben pedig a francia, a belga területek függetlenedésével Észak-, Közép- és Kelet-Afrika az önállóság - helyenként polgárháborúba torkolló - útjára lépett. Színes térképünkön színkódolt domborzati és vízrajzi részletek, település- és közlekedéshálózati részletek, hajózási útvonalak. A ritkás településhálózat egyben a kontinens népességrobbanás előtti helyzetére is utal. Jelmagyarázat a bal alsó sarokban, a bal felső sarokban a Zöld-foki szigetek azonos mértékű térképe. Térképünk közepén, illetve bal felső sarkában kisebb sérülés, minimális hiánnyal, két oldalt apró sérülések, a térkép hátoldalán illesztések. Jó állapotú térképlap, vászonra kasírozva, alsó és felső térképléccel.
[Térkép] Magyarország domborzata és vizei. Iskolai falitérkép. Mértéke: 1 : 350,000. (1979) Budapest, 1979. Kartográfiai Vállalat. Színes térkép, mérete 995x1490 mm egy 1120x1640 mm méretű térképlapon. Összesen 2000 példányszámban megjelent, a Művelődési Minisztérium által engedélyezett iskolai falitérkép, lajstromszáma: 1979 010169-05. Az adatok szerkesztése 1978. április 30-án zárult. Domborzati térképünk hegy- és vízrajzi elemeket, válogatott településhálózati részleteket, valamint ásványi lelőhelyeket ábrázol. A színkódolt hegyrajzi részletek esetében a hegységek, hegycsúcsok az országhatáron túl is magyar nyelvűek, így a Selmeci-hegység turizmustörténetileg kitüntetett szerepű hegycsúcsa, a Szitnya, valamint mellette a Jávoros is magyar megnevezéssel szerepel, ugyanez elmondható az Erdélyt szegélyező szigethegység tagjairól (Réz-hegység, Király-erdő, Bihar). Térképünk a hazai bányászat jelentős felfutásának idején készült, így a mecseki, dorogi, salgótarjáni, bükkaljai szénkincset is feltünteti, a Bakony és a Vértes bauxit-, Göcsej és az Alföld kőolaj- és földgázkincsével együtt. Egyes települések mellett tengerszint feletti magasságuk is szerepel. Zavaró közlekedési részleteket nem tartalmazó térképünk kiválóan alkalmas a földrajzi tájegységek (Őrség, Bakonyalja, Zselicség, Ormánság, Bugac, Torontál, Kis-Sárrét, Nyírség, Tiszahát, Rétköz, Aggteleki-karszt), illetve folyóink és csatornáink tanulmányozására. Térképünkön felül, középen apró javítások, hátoldalán illesztések. Jó állapotú térképlap, vászonra kasírozva, alsó és felső térképléccel.
[Térkép] A Föld országai. Iskolai falitérkép. Mértéke: 1 : 22,000,000. (1974) Budapest, 1974. Kartográfiai Vállalat. Színes térkép, mérete: 1240x1820 mm egy 1330x1865 mm méretű térképlapon. Összesen 3000 példányban megjelent, a Művelődési Minisztérium által engedélyezett iskolai falitérkép, lajstromszáma: 1974-601-789/IV. Az adatok szerkesztése 1974. április 15-én zárult. Ennek megfelelően politikai térképünk a maitól számos ponton eltérő határokat, országneveket rögzít. Legfeltűnőbb a Szovjetunió jelenléte, Európában hasonlóan mesterségesen létrehozott államalakulatot alkot Csehszlovákia és Jugoszlávia, Németország pedig két részletben létezik. Dél-Afrika esetében a gyarmati idők utolsó éveit idézi, hogy Angola és Mozambik még portugál irányítás, Namíbia pedig dél-afrikai megszállás alatt áll (Angola és Mozambik egyaránt 1975-ben nyerte el függetlenségét, melyet mindkét esetben több évtizedes polgárháború követett). Mozambik mellett Rhodesia néven egy nemzetközileg el nem ismert állam működik, problémás belviszonyokkal (függetlenségét 1979-ben nyeri el, Zimbabwe néven). Délkelet-Ázsiában az amerikai kivonulással magára hagyott Dél-Vietnám és a Vietnámi Demokratikus Köztársaság néz farkasszemet. Apróbb gyarmati területek maradtak még a Csendes-óceán és a Karib-tenger térségében. A vízrajzi, vasúti és településhálózati részleteket is feltüntető térkép érdekessége, hogy a nyílt tengeri meteorológiai állomásokon és az antarktiszi kutatóállomásokon kívül jelöli a műhold-kilövő állásokat is, a közismert Cape Canaveral-i és bajkonuri állásokon kívül meglepő lehet a svédországi és kenyai [!] kilövőállás jelenléte. A politikai térkép alatt jelmagyarázat, bal oldalán 1 : 100,000,000 mértékű népsűrűségi, jobb oldalán azonos mértékű közlekedési világtérkép. Iskolai világtérképünk a Kavrajszkij-féle elliptikus vetületet használja. Az alsó térképléc felett apró kézírásos jegyzetek, a térképlap hátoldalán illesztések. Jó állapotú térképlap, vászonra kasírozva, alsó és felső térképléccel.
1866 A porosz-osztrák-olasz háború térképe. Litográfia szakadásokkal 62x59 cm / Map of the Prussian-Italian-Austrian war with tears. Allgemeine Übersichts Karte der Kriegsshauplatze - zum Werke: Österreichs Kämpfe im Jahre 1866.
Darabanth Auction House
![[Térkép] Europa. (Német nyelvű természetföldrajzi falitérkép, a politikai határok, egyes települések és vasútvonalak feltüntetésével.) Mértéke: 1:3,000,000. (1979) Gotha-Leipzig, 1979. VEB Hermann Haack Geographisch-Kartographische Anstalt. Színes térkép, mérete: 1700x2010 mm egy 1810x2125 mm méretű térképlapon. Német feliratozású iskolai falitérképünk az európai kontinens természetföldrajzát mutatja be. A térkép döntően a kontinens hegy- és vízrajzát ismerteti, melyet az államhatárok, a fontosabb települések, vasutak és csatornák feltüntetése is gazdagít. Térképünk hegységeket, tengereket, öblöket és nagytájakat illető megnevezései német nyelvűek, az államnevek szintén német nyelven szerepelnek, a települések és a folyók neve viszont az adott ország államnyelve szerinti. Térképünk két esetben tér el az általános nevezéktantól: a csehszlovák állam neve cseh nyelven, a Tisza pedig német nyelven szerepel, ennek pontos okát térképünk nem részletezi. A tengerszint feletti magasságok és mélységek színkódolása a térkép alatt., a tanszergyártó vállalat logója a bal felső sarokban. Norvégia partjaitól, illetve Murmanszk városától északra apró sérülés, a térkép jobb szélén apró gyűrődések, apró hiányok, melyek a szövegtükröt nem érintik. A térkép hátoldalán illesztések, illetve halvány lapszéli foltosság. Jó állapotú térképlap, vászonra kasírozva, alsó és felső térképléccel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3313538.jpg)
![[Térkép] Budapest áttekintő falitérképe. (1974) Budapest, 1974. Kartográfiai Vállalat. Színes térkép, mérete: 1510x1655 egy 1560x1725 mm méretű térképlapon. Összesen 2000 példányban megjelent áttekintő falitérkép, lajstromszáma: 1974-01-011. Torzított falitérképünk a megszilárdult, még hanyatlásba nem fordult Kádár-korszak Budapestjének utcanévrendjét, beépítettségét dokumentálja, joghatósági, rendészeti, közlekedési és közoktatási rendszeréről készít emlékezetes pillanatfelvételt. A színkódolt kerületekből kiemelkednek az erdős, ligetes területek, az akkoriban még nagyrészt beépítetlen hegyvidéken, Káposztásmegyeren, Pestszentimrén és Kamaraerdőben hatalmas erdős-ligetes területek nyílnak. Újpest, Angyalföld, Kispest és Csepel még őrzi erősen ipari jellegét. A város északi kapujának nagy lakótelepei ebben az időben még csak papíron léteztek, Újpalotán 1969-től, Békásmegyeren 1970-től, Káposztásmegyeren 1982-től kezdődtek meg az építkezések: térképünk készülte idején a későbbi óriási lakótelepekből még csak néhány épület áll. A metróhálózatot is feltüntető térképünk pontosan jelöli a megépült 1-es és 2-es vonalakat, az észak-déli metróvonal azonban csupán elméletben van készen, az építkezés 1970-1990 között folyt, ebből még térképünkön semmi nem látszik, a kijelölt, jövendőbeli metrómegállók sem. Autópályáinkból az M1-M7-es autópálya közös szakasza látszik, a belterület úthálózatának alapvető átrendezését igénylő M3-as és M5-ös autópályák beltéri szakaszainak építése meg sem kezdődött (az M3-ast 1978-tól, az M5-öst 1985-től építették; a körgyűrűt 1988-tól). Vasút- és HÉV-hálózat szempontjából nagyjából a mai helyzetet látjuk, a Pesterzsébet-Csepel-i HÉV még létezik, azt fél évtized múlva bontják el. Térképünket sűrűn tarkítják piros színű piktogramok, ezek a kerületi tanácsi hivatalokat, az általános és középiskolákat, illetve a főiskolák és egyetemek telephelyeit jelölik, illetve a kerületi rendőrkapitányságokat. Térképünk keleti határán erős torzítás. A főváros XVII. kerületének rajza feltűnően zsugorított, a ritkásan lakott, vidékies kerület utcahálózatát a valóságosnál kisebb területre zsúfolták. Rákosmente és Pestszentimre határában a nemzetközi repülőtér 1-es kifutópályája látható. Jelmagyarázat a jobb felső sarokban, a térkép alján apró halvány foltosság, térképlapunk szélein apró sérülések. A hátoldalon illesztések. Fabó-Holló 4463. Jó állapotú térképlap, vászonra kasírozva, alsó és felső térképléccel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3313542.jpg)
![[Térkép] Mapa geologiczna Rzeczypospolitej Polskiej. Carte géologique de la Republique Polonaise. Skala 1 : 750,000. (1926) [Varsó] Warszawa, 1926. Panstowy Insytut Geologiczny (Druk: Woskowego Instytutu Geograficznego), Színes térkép, mérete: 1145x1110 mm egy 1300x1170 mm méretű térképlapon. A Czeslaw Kuzniar (1889-1955) lengyel térképész által szerkesztett földtani térképen az első világháborús német és osztrák-magyar katonai összeomlás nyomán újra megalakult lengyel állam területe, melyhez északkeleten, a szovjet-lengyel háború nyomán megszerzett Vilnius környéki, valamint fehérorosz területek is csatlakoznak, mely területek megszerzésével Lengyelország a mainál nagyobb területű regionális középhatalommá vált. (Az ország a Gdansk szabad városától északra és nyugatra elhelyezkedő területek birtoklásával kisebb, ám létfontosságú tengerparti korridorhoz is jutott, Vilnius városának és környékének megszállásával pedig parázs viszonyra tett szert az ekkoriban önállósuló litván állammal.) Vízrajzi, település-, közút- és vasúthálózati részleteket is közlő térképünk elsődleges adatközlése a teljes ország területének geológiai részleteire koncentrál. Térképünk érdekessége, hogy az államhatárokon kívül is jobbára lengyel nyelven nevezi meg a településeket, illetve északkeleten Kelet-Poroszország és (a nem éppen barátinak számító) Litvánia határa jelöletlen marad. A lengyel és francia nyelvű, színkódolt geológiai jelmagyarázat a bal sarokban, illetve alul. Térképünk jobb szélén apró gyűrődések, a szövegtükrön kívül apró hiányok. Jó állapotú térképlap, vászonra kasírozva, alsó és felső térképléccel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3312671.jpg)
![[Térkép] A Magyar Népköztársaság megyéi, ipara és közlekedése. Iskolai falitérkép. Mértéke: 1 : 350,000. (1964) Budapest, 1955. Állami Földmérési és Térképeszeti Hivatal Kartográfiai Vállalata. Színes térkép, mérete: 985x1480 mm egy 1130x1635 mm méretű térképlapon. Összesen 4200 példányszámban megjelent, az Oktatásügyi Minisztérium által engedélyezett iskolai falitérkép, lajstromszáma: 748/1963. Az adatok szerkesztése 1963. augusztus 31-én zárult. Közigazgatási, ipari és közlekedési térképük vízrajzi részleteken kívül halványan utal néhány domborzati tényezőre is, de a hegységeket, hegycsúcsokat, tájegységeket értelemszerűen nem nevezi meg, érdeklődése középpontjában ugyanis az ország megyebeosztása, ipari és közlekedési aspektusai állnak. A főbb utakon kívül igen részletes vasúthálózatot láthatunk a térképen, olyan, mára már felszámolt és elfeledett vasútvonalakkal, mint amilyen a baranyai Bátaszék-Pécsvárad-Pécs vasútvonal, Nógrádban a Rétság-Romhány vonal, a Bükköt átszelő Eger-Ózd, vagy a legkülönösebb, a Zemplént átjáró Sátoraljaújhely-Füzérkomlós vonal. E vasútvonalak létét az akkoriban lényegesen kisebb autókészlet, illetve az iparosítás erőltetése indokolta, e kisebb vasútvonalak ugyanis egykor működő bányászati és ipari központokba vezettek; a rendszerváltás után e mellékvonalakat felszámolták. 1964-es kiadású térképünk Borsod megyéjében megtaláljuk Ózdot, Kazincbarcikát a hozzájuk illesztett nehézipari piktogram kíséretében, ugyanakkor Borsod megye harmadik nagy ipari centrumát, Leninvárost hiába is keressük - a Tisza menti iparváros ekkoriban még csak építés alatt állt, erőműve nem létezett, vegyi kombinátját csak az 1970-es évektől fejlesztik nagyra, lenini nevét is csak 1971-ben nyeri el. A Duna menti nagy társadalmi kísérlet, Sztálinváros viszont már nem viseli régi nevét, 1961-től Dunaújváros néven ismerjük. Ipari piktogramokat alkalmazó térképünk jelkódolása ugyanakkor nem korlátozódik a klasszikus nehéziparra, az erőművökön, a kohászaton, a gépgyártáson és a vegyiparon kívül a faipar, a papíripar, a textilipar, a bőripar, az élelmiszeripar és a cukorgyártás egykori nagy központjait is feltünteti térképünk, idegenforgalmi különlegességként pedig a gyógyfürdőket. Az országhatáron kívüli vízrajzi megnevezések magyar, a település-megnevezések kétnyelvűek. Jelmagyarázat a jobb alsó sarokban. Térképünk Komárom megyei részletén néhány kézi megjegyzés, térképünk jobb szélén kisebb gyűröttség, apró hiányok és enyhe foltosság, a térkép hátoldalán illesztések. Jó állapotú térképlap, vászonra kasírozva, alsó és felső térképléccel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3312647.jpg)
![[Térkép] Magyarország áttekintő térképe, domborzati, közigazgatási, közlekedési és idegenforgalmi részletekkel. Falitérkép. Mértéke: 1 : 300,000. (1982) Budapest, 1982. Kartográfiai Vállalat. Színes térkép, mérete: 1060x1700 mm egy 1120x1860 mm méretű térképlapon. Az Országos Földmérési és Térképészeti Hivatala (MÉM-OFTH) megbízásából készült színes falitérkép hegyrajzi, vízrajzi, településhálózati, joghatósági, közlekedési, idegenforgalmi és turisztikai adatokkal egyaránt szolgál. A korai 1980-as évek lehetőségeit bemutató falitérkép bányászati, ipari és mezőgazdasági adatokkal ugyan nem szolgál, de igen gazdag vasúthálózatot mutat, olyan vasútvonalakkal, amelyeket a rendszerváltás után felszámoltak, de ekkoriban még működtek. Térképünkön olyan vasútvonalakkal találkozhatunk tehát, mint amilyen a baranyai Bátaszék-Pécsvárad-Pécs vasútvonal, Nógrádban a Diósjenő-Rétság-Romhány vonal, a Bükköt átszelő Eger-Ózd, vagy a legkülönösebb, a Zemplént átjáró Sátoraljaújhely-Füzérkomlós vonal. E vasútvonalak létét az akkoriban lényegesen kisebb autókészlet, illetve az egykori erőltetett iparosítás indokolhatta, hiszen e vasútvonalak rendre ipari vagy bányászati központokba vezettek. Térképünk kiadási évében az elkészült autópályák együttes hossza igen szerény, hozzávetőlegesen 230 kilométerre tehető: az idegenforgalomra való tekintettel az M7-es pálya Balatonvilágosig készült el, az M1-es pálya Biatorbágyig, az M3-as Hatvanig vezetett, az M5-ös autópálya tervezését pedig megkezdték. Turisztikai érdeklődést mutat a hegycsúcsok, erdők, kiépített barlangok, kempingek, fürdők, várak, várkastélyok, várromok, jelentősebb romok feltüntetése, valamint nemzeti parkjaink határainak kijelölése, illetve tájegységeink megjelenítése. Néhány városnál apró foltosság, kézi karikázás. Jó állapotú térképlap, vászonra kasírozva, alsó és felső térképléccel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3312652.jpg)
![[Térkép] Afrika. Iskolai falitérkép. Mértéke: 1 : 6,000,000. (1955) Budapest, 1955. Kartográfiai Vállalat (Offset-nyomda). Színes térkép, mérete: 1620x1360 mm egy 1770x1360 mm méretű térképlapon. Összesen 2000 példányszámban megjelent, az Oktatásügyi Minisztérium által engedélyezett iskolai falitérkép, lajstromszáma: 842/853/59-1955/VI. Az adatok szerkesztése 1955. május 31-én zárult. Domborzati, vízrajzi Afrika-térképünk politikai határokat is feltüntet a függetlenedési folyamat kezdetén álló Afrikáról. Térképünk készülte idején Afrika döntő része gyarmat, francia, angol, belga, spanyol és portugál főhatalommal. Függetlennek csupán Egyiptom, Etiópia, Libéria és Dél-Afrika mondható. Észak-Afrikában a spanyol partokkal szembeni részeket leszámítva Párizs igazgatja Francia-Nyugat-Afrikát és Francia-Egyenlítői-Afrikát, tőle délre a belga Kongó, majd a portugál Angola és Mozambik következik, Kelet-Afrikában pedig Szudántól Becsuánaföldig a brit Nemzetközösségbe tartozó, lazábban irányított gyarmatok sorakoznak. Térképünk politikai része kimondottan hamar avult, hiszen 1956-ban Marokkó, Tunézia és Szudán kiáltotta ki függetlenségét (ez jobbára az addigi báb uralkodó elűzésével társult), a további hat évben pedig a francia, a belga területek függetlenedésével Észak-, Közép- és Kelet-Afrika az önállóság - helyenként polgárháborúba torkolló - útjára lépett. Színes térképünkön színkódolt domborzati és vízrajzi részletek, település- és közlekedéshálózati részletek, hajózási útvonalak. A ritkás településhálózat egyben a kontinens népességrobbanás előtti helyzetére is utal. Jelmagyarázat a bal alsó sarokban, a bal felső sarokban a Zöld-foki szigetek azonos mértékű térképe. Térképünk közepén, illetve bal felső sarkában kisebb sérülés, minimális hiánnyal, két oldalt apró sérülések, a térkép hátoldalán illesztések. Jó állapotú térképlap, vászonra kasírozva, alsó és felső térképléccel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3312629.jpg)
![[Térkép] Magyarország domborzata és vizei. Iskolai falitérkép. Mértéke: 1 : 350,000. (1979) Budapest, 1979. Kartográfiai Vállalat. Színes térkép, mérete 995x1490 mm egy 1120x1640 mm méretű térképlapon. Összesen 2000 példányszámban megjelent, a Művelődési Minisztérium által engedélyezett iskolai falitérkép, lajstromszáma: 1979 010169-05. Az adatok szerkesztése 1978. április 30-án zárult. Domborzati térképünk hegy- és vízrajzi elemeket, válogatott településhálózati részleteket, valamint ásványi lelőhelyeket ábrázol. A színkódolt hegyrajzi részletek esetében a hegységek, hegycsúcsok az országhatáron túl is magyar nyelvűek, így a Selmeci-hegység turizmustörténetileg kitüntetett szerepű hegycsúcsa, a Szitnya, valamint mellette a Jávoros is magyar megnevezéssel szerepel, ugyanez elmondható az Erdélyt szegélyező szigethegység tagjairól (Réz-hegység, Király-erdő, Bihar). Térképünk a hazai bányászat jelentős felfutásának idején készült, így a mecseki, dorogi, salgótarjáni, bükkaljai szénkincset is feltünteti, a Bakony és a Vértes bauxit-, Göcsej és az Alföld kőolaj- és földgázkincsével együtt. Egyes települések mellett tengerszint feletti magasságuk is szerepel. Zavaró közlekedési részleteket nem tartalmazó térképünk kiválóan alkalmas a földrajzi tájegységek (Őrség, Bakonyalja, Zselicség, Ormánság, Bugac, Torontál, Kis-Sárrét, Nyírség, Tiszahát, Rétköz, Aggteleki-karszt), illetve folyóink és csatornáink tanulmányozására. Térképünkön felül, középen apró javítások, hátoldalán illesztések. Jó állapotú térképlap, vászonra kasírozva, alsó és felső térképléccel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3312626.jpg)
![[Térkép] A Föld országai. Iskolai falitérkép. Mértéke: 1 : 22,000,000. (1974) Budapest, 1974. Kartográfiai Vállalat. Színes térkép, mérete: 1240x1820 mm egy 1330x1865 mm méretű térképlapon. Összesen 3000 példányban megjelent, a Művelődési Minisztérium által engedélyezett iskolai falitérkép, lajstromszáma: 1974-601-789/IV. Az adatok szerkesztése 1974. április 15-én zárult. Ennek megfelelően politikai térképünk a maitól számos ponton eltérő határokat, országneveket rögzít. Legfeltűnőbb a Szovjetunió jelenléte, Európában hasonlóan mesterségesen létrehozott államalakulatot alkot Csehszlovákia és Jugoszlávia, Németország pedig két részletben létezik. Dél-Afrika esetében a gyarmati idők utolsó éveit idézi, hogy Angola és Mozambik még portugál irányítás, Namíbia pedig dél-afrikai megszállás alatt áll (Angola és Mozambik egyaránt 1975-ben nyerte el függetlenségét, melyet mindkét esetben több évtizedes polgárháború követett). Mozambik mellett Rhodesia néven egy nemzetközileg el nem ismert állam működik, problémás belviszonyokkal (függetlenségét 1979-ben nyeri el, Zimbabwe néven). Délkelet-Ázsiában az amerikai kivonulással magára hagyott Dél-Vietnám és a Vietnámi Demokratikus Köztársaság néz farkasszemet. Apróbb gyarmati területek maradtak még a Csendes-óceán és a Karib-tenger térségében. A vízrajzi, vasúti és településhálózati részleteket is feltüntető térkép érdekessége, hogy a nyílt tengeri meteorológiai állomásokon és az antarktiszi kutatóállomásokon kívül jelöli a műhold-kilövő állásokat is, a közismert Cape Canaveral-i és bajkonuri állásokon kívül meglepő lehet a svédországi és kenyai [!] kilövőállás jelenléte. A politikai térkép alatt jelmagyarázat, bal oldalán 1 : 100,000,000 mértékű népsűrűségi, jobb oldalán azonos mértékű közlekedési világtérkép. Iskolai világtérképünk a Kavrajszkij-féle elliptikus vetületet használja. Az alsó térképléc felett apró kézírásos jegyzetek, a térképlap hátoldalán illesztések. Jó állapotú térképlap, vászonra kasírozva, alsó és felső térképléccel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3312621.jpg)
