Heller Farkas: Közgazdaságtan II. kötet.: Közgazdasági politika. Bp., 1932., Németh József, IX+600+2 p.3., teljesen átdolgozott kiadás. Átkötött félvászon-kötés, kissé kopott borítóval, kissé sérült gerinccel.
Takáts Rózsa (szerk.): ,,A' gasdasági kormány - írta egy aradi" - 1830. Bartosságh József (1782-1843) kézirata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. Bp., 2014, Magyar Mezőgazdasági Múzeum. 204 p. Kiadói papírkötés, jó állapotban.
Nietzsche, Friedrich: Werke in zwei Bänden. Ausgewählt und eingeleitet von August Messer. 1-2. Band. [Teljes mű két kötetben.] [Lipcse] Leipzig, (1930). Alfred Kröner Verlag (Druck von J. B. Hirschfeld). 1 t. (címkép) + XXXI + [1] + 581 + [1] p.; 1 t. (címkép) + VII + [1] + 612 p. Friedrich Nieztsche (1844-1900) német filológus, költő, filozófus, a 19. század egyik legnagyobb hatású filozófusa műveinek népszerű kiadása. A gyűjtemény a legfontosabb műveket tartalmazza, nagyrészt kiadási éveik sorrendjében. A kétkötetes válogatás tartalma: Die Geburt der Tragödie aus dem Geiste der Musik [A tragédia születése] (1872) - Unzeitgemässe Betrachtungen: Zweites Stück: Vom Nutzen und Nachteil der Historie für das Leben [Korszerűtlen elmélkedések: Második rész: A történelem hasznáról és káráról] (1876) - Menschlisches, Allzumenschliches [Emberi, túlságosan is emberi] (1878) - Morgenröte: Gedanken über die moralischen Vorurteile [Hajnalpír: Gondolatok a morális előítéletekről] (1881) -Die Fröhliche Wissenschaft [A vidám tudomány] (1882) - Also sprach Zarathustra [Imígyen szóla Zarathustra] (1883) - Jenseits von Gut und Böse. Vorspiel einer Philosophie der Zukunft [Túl Jón és Rosszon: Egy jövőbeli filozófia előjátéka] (1886) - Zur Genealogie der Moral [A morál genealógiája] (1887) - Götten-Dämmerung oder Wie mann mit dem Hammer philosophiert [Bálványok alkonya: Miként filozofálunk kalapáccsal] (1889) - Der Antichrist: Versuch einer Kritik des Christentums [Az Antikrisztus] (1888/1895) - Ecce Homo: Wie man wird, was man ist [Ecce Homo] (1888/1908) - Der Wille zur Macht [A hatalom akarása] (1906). Gyűjteményünk a korai ,,Korszerűtlen elmélkedések" című munkának csupán legfontosabb, második részét közli, a filozófus hagyatékából kiadott, fragmentált szerkezetű összegző művének, a Wille zur Machtnak pedig 1906. évi első kiadásának idejétől kezdve még változó terjedelmű, kötetünkben éppen 491 aforizmából álló gyűjteményét, a mű egyik lehetséges változatát közli. Az elborult elméjű filozófus utolsó műve teljes egészében a hagyatékból került kiadásra, a végső, ma is elismert szövegváltozat az 1960-as évekig váratott magára. Kötetünk függelékképpen közli Nietzsche verseit is, a munka bevezetését August Messer német filozófiatörténész írta. Egységes, feliratozott, vaknyomásos kiadói egészvászon kötésben. Jó példány.
(Kibédi) Varga Sándor: Hogyan lehetséges a filozófia mint tudomány? Az ismeretelmélet fogalma és funkciója a filozófia életében. (Aláírt.) Budapest, 1937. (Szerző - Sárkány Nyomda Rt.) 26 p. Egyetlen kötetkiadás. A címoldalon - az egykori dedikáció nyomai alatt - a szerző saját kezű aláírása. Kibédi Varga Sándor (1902-1986) filozófus rövid értekezése először az Athenaeum folyóirat 1934. évi 1-3. füzetében jelent meg, csekély változtatásokat tartalmazó füzetkiadásunk egy, a szerző által kiadni szándékozott ismeretelméleti szakmunka hírnökeként jelent meg. Korabeli vászonkötésben, az aranyozott címfelirat az első kötéstáblán vörös címkén, az eredeti fedőborítók bekötve. Jó példány.
(Kibédi) Varga Sándor: A transcendentális dedukció Kantnál. Bevezetés Kant philosophiájába. (Aláírt.) Szeged, 1936. M. Kir. Ferencz József-Tudományegyetem Barátainak Egyesülete - Szegedi Városi Nyomda és Könyvkiadó Rt. [119]-152 p. Egyetlen kötetkiadás. (Acta Litterarum ac Scientiarium Reg. Universitatis Hung. Francisco-Iosephinae. Tom I. Fasc. 4.) A címoldalon - az egykori dedikáció nyomai alatt - a szerző saját kezű aláírása. Példányunk a folyóirat-tanulmány különlenyomata. Korabeli vászonkötésben, az aranyozott címfelirat az első kötéstáblán vörös címkén, az eredeti fedőborítók bekötve. Jó példány.
(Kibédi) Varga Sándor: Rickert Henrik filozófiája. A modern értékfilozófia alapvetése. (Aláírt.) Budapest, 1931. Magyar Tudományos Akadémia (Sárkány-nyomda Rt.) 123 + [1] p. Egyetlen kiadás. A címoldalon - az egykori dedikáció nyomai alatt - a szerző saját kezű aláírása. Kibédi Varga Sándor (1902-1986) filozófus az újkantiánus értékfilozófus Heinrich Rickert (1863-1936) filozófiáját helyezi el a kortárs tudományosság rendszerében. A 121. oldaltól rövid bibliográfia. (Az Akadémia filozófiai könyvtára, 5. kötet.) Pamlényi 220. o. Korabeli vászonkötésben, az aranyozott címfelirat az első kötéstáblán vörös címkén, az eredeti fedőborítók bekötve. Jó példány.
Darabanth Auction House
![Nietzsche, Friedrich: Werke in zwei Bänden. Ausgewählt und eingeleitet von August Messer. 1-2. Band. [Teljes mű két kötetben.] [Lipcse] Leipzig, (1930). Alfred Kröner Verlag (Druck von J. B. Hirschfeld). 1 t. (címkép) + XXXI + [1] + 581 + [1] p.; 1 t. (címkép) + VII + [1] + 612 p. Friedrich Nieztsche (1844-1900) német filológus, költő, filozófus, a 19. század egyik legnagyobb hatású filozófusa műveinek népszerű kiadása. A gyűjtemény a legfontosabb műveket tartalmazza, nagyrészt kiadási éveik sorrendjében. A kétkötetes válogatás tartalma: Die Geburt der Tragödie aus dem Geiste der Musik [A tragédia születése] (1872) - Unzeitgemässe Betrachtungen: Zweites Stück: Vom Nutzen und Nachteil der Historie für das Leben [Korszerűtlen elmélkedések: Második rész: A történelem hasznáról és káráról] (1876) - Menschlisches, Allzumenschliches [Emberi, túlságosan is emberi] (1878) - Morgenröte: Gedanken über die moralischen Vorurteile [Hajnalpír: Gondolatok a morális előítéletekről] (1881) -Die Fröhliche Wissenschaft [A vidám tudomány] (1882) - Also sprach Zarathustra [Imígyen szóla Zarathustra] (1883) - Jenseits von Gut und Böse. Vorspiel einer Philosophie der Zukunft [Túl Jón és Rosszon: Egy jövőbeli filozófia előjátéka] (1886) - Zur Genealogie der Moral [A morál genealógiája] (1887) - Götten-Dämmerung oder Wie mann mit dem Hammer philosophiert [Bálványok alkonya: Miként filozofálunk kalapáccsal] (1889) - Der Antichrist: Versuch einer Kritik des Christentums [Az Antikrisztus] (1888/1895) - Ecce Homo: Wie man wird, was man ist [Ecce Homo] (1888/1908) - Der Wille zur Macht [A hatalom akarása] (1906). Gyűjteményünk a korai ,,Korszerűtlen elmélkedések" című munkának csupán legfontosabb, második részét közli, a filozófus hagyatékából kiadott, fragmentált szerkezetű összegző művének, a Wille zur Machtnak pedig 1906. évi első kiadásának idejétől kezdve még változó terjedelmű, kötetünkben éppen 491 aforizmából álló gyűjteményét, a mű egyik lehetséges változatát közli. Az elborult elméjű filozófus utolsó műve teljes egészében a hagyatékból került kiadásra, a végső, ma is elismert szövegváltozat az 1960-as évekig váratott magára. Kötetünk függelékképpen közli Nietzsche verseit is, a munka bevezetését August Messer német filozófiatörténész írta. Egységes, feliratozott, vaknyomásos kiadói egészvászon kötésben. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3196165.jpg)
![(Kibédi) Varga Sándor: A transcendentális dedukció Kantnál. Bevezetés Kant philosophiájába. (Aláírt.) Szeged, 1936. M. Kir. Ferencz József-Tudományegyetem Barátainak Egyesülete - Szegedi Városi Nyomda és Könyvkiadó Rt. [119]-152 p. Egyetlen kötetkiadás. (Acta Litterarum ac Scientiarium Reg. Universitatis Hung. Francisco-Iosephinae. Tom I. Fasc. 4.) A címoldalon - az egykori dedikáció nyomai alatt - a szerző saját kezű aláírása. Példányunk a folyóirat-tanulmány különlenyomata. Korabeli vászonkötésben, az aranyozott címfelirat az első kötéstáblán vörös címkén, az eredeti fedőborítók bekötve. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3196126.jpg)
![(Kibédi) Varga Sándor: Rickert Henrik filozófiája. A modern értékfilozófia alapvetése. (Aláírt.) Budapest, 1931. Magyar Tudományos Akadémia (Sárkány-nyomda Rt.) 123 + [1] p. Egyetlen kiadás. A címoldalon - az egykori dedikáció nyomai alatt - a szerző saját kezű aláírása. Kibédi Varga Sándor (1902-1986) filozófus az újkantiánus értékfilozófus Heinrich Rickert (1863-1936) filozófiáját helyezi el a kortárs tudományosság rendszerében. A 121. oldaltól rövid bibliográfia. (Az Akadémia filozófiai könyvtára, 5. kötet.) Pamlényi 220. o. Korabeli vászonkötésben, az aranyozott címfelirat az első kötéstáblán vörös címkén, az eredeti fedőborítók bekötve. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3196125.jpg)
