Tomka János-Bőgel György: Vezetés egykor és most. A Biblia és a menedzsment. DEDIKÁLT! Bp., 2010, Nemzeti Tankönyvkiadó. Kiadói kartonált kötés, jó állapotban.
[Az első akadémiai német magyar szótár] Magyar és német zsebszótár 1-2. rész (Teljes). Közre bocsátá a' Magyar Tudós Társaság. Antal Mihály ügyelése alatt. Szerk.: Vörösmarty Mihály, és Schedel [Toldy]Ferenc. Az előszó Vörösmarty Mihály, és Schedel [Toldy] Ferenc Budán, 1835-1838., Magyar Kir. Egyetem-ny., VIII, 790p. 1sztl lev. ; 1 sztl. lev. + IV+846 p. + 1 sztl. lev. Korabeli gerinc vignettás egészvászon kötésben, jó állapotban, tulajdonosi bejegyzéssel. Ritka!
Szinnyei József: Magyar nyelvhasonlítás. Jegyzetek. Hallgatói számára írta Szinnyei József. Budapest, 1903. Hornyánszky Viktor kiadása és nyomdája. X + [2] + 128 p. Szinnyei József (1857-1943) nyelvész, finnugrista, egyetemi tanár, az MTA tagja. Budenz József tanítványaként és finn nyelvészként az ugor-török háborúban a finnugor álláspont erős képviselője. Egyetemi hallgatók számára összeállított összehasonlító nyelvtörténeti kézikönyve a történeti hangtan és alaktan (ragozás, szóképzés), valamint az alapszókincs szintjén bizonyítja be a magyar és az ugor nyelvek közösségét, valamint a távolabbi rokonokkal (finnekkel, észtekkel, mordvinokkal) való rokonságot. A kötet a bevezetésben egy nagyobb, a japánt és a törökségi nyelveket is magában foglaló ural-altaji rendszerbe sorolja ugyan a magyar nyelvet, e nagyobb, globális keretnek viszont valódi jelentősége nincs - a kötet a nyelvhasonlítást a valóban közeli rokonnak számító ugor és finnségi nyelvek nyelvi rendszere és szókészlete alapján végzi. A munka első kiadása 1896-ban jelent meg, példányunk a második, átdolgozott kiadásból származik. Az első előzéken régi tulajdonosi bejegyzés, a címlap verzóján régi gyűjteményi bélyegzés. (Finnugor kézikönyvek. III. kötet.) Korabeli félvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel. Jó példány.
Purgstaller József: Philosophiai propaedeutica azaz Tapasztalati lélektan, Gondolkozástan és Bevezetés a bölcsészetbe. Fel-gymnasiumi tankönyvül írta Purgstaller József. Pesten, 1860. Hartleben Konrád Ádolf sajátja (Nyomtotta Sommer Lipót Bécsben). [4] + 159 + [1] p. Purgstaller József (1806-1867) piarista szerzetes, bölcseleti doktor, akadémiai tag, a piarista rend tartományfőnökének filozófiai értekezése először 1851-ben jelent meg, példányunk a második kiadásból származik. A munka első, lélektani tanulmánya századközépi módon értelmezi az emberi lélek és tudat alkatelemeit, az emlékezet, a képzelet, az asszociáció, a kedély, az indulatok, a szenvedélyek, ösztönök típusait. Purgstaller József értekezése segít a 19. századi közbeszéd egyes lélektani fogalmainak eredeti kontextus szerinti értelmezésében; ezeknek a fogalmaknak (például a kedély fogalmának) a jelentésköre mára teljesen átalakult. A lélektani értekezés kitér az akarat, az erény kérdéseire, a véralkat szerinti felosztásra, és olyan lélektani jelenségek nyomába ered, mint amilyen az álom, az ábrándozás és az elmeháborodás. Az értekezés második része bevezető a formális logikába, harmadik része pedig a tudományok felosztásának 1850 körüli látóhatárát rögzíti. Fűzve, kézzel feliratozott, enyhén foltos korabeli borítóban, márványmintás festésű lapszélekkel, az első borítón régi tulajdonosi bejegyzés. Jó példány.
Végh József: Táj- és népkutatás a középiskolában. Írta és tanítványai munkáiból összeállította Végh József. Budapest, 1942. Államtudományi Intézet Táj- és Népkutató Osztálya (Városi Nyomda, Debrecen). 242 + [2] p. Egyetlen kiadás. Végh József (1912-1997) nyelvész, nyelvjáráskutató, néprajzi gyűjtő. Debreceni pedagógusként néprajzkutatói versenyt szervezett tanítványai körében. Kötetében a néprajz változatos ágazataiban írt tanulói dolgozatok sorakoznak, a népi építészettől a szokásrendszerekig, a szociológiai felméréstől a népi hiedelemvilág részleteiig. Az oldalszámozáson belül szövegközti és egész oldalas ábrákkal és rajzokkal illusztrált kötet döntően a Tiszántúl néprajzát körvonalazza. A tartalomból: Végh József: A középiskolai táj- és népkutatás módszere -- Oláh István-Oláh Károly: Paszab község emberföldrajzi leírása -- Gál Gyula: Egy bűdszentmihályi parasztház -- Nagy Miklós: Tetétlen község egészségügyi viszonyai -- Balogh Elemér: Megfigyelések a hortobágyi csikós és ménes pusztai életéből -- Kocsár László: A debreceni hentesmesterség -- Alföldi Lajos: Tiszadobi népmondák -- Papp László: Lakodalmi szokások Hosszúpályiban. Példányunk fűzése enyhén meglazult. (A magyar táj- és népismeret könyvtára. 6. kötet.) Fűzve, enyhén hiányos, sérült gerincű kiadói borítóban. Részben felvágatlan példány.
Zsirai Miklós (szerk.): Osztják hősénekek. Reguly A[ntal] és Pápay J[ózsef] hagyatéka. Közzéteszi Zsirai Miklós. I. kötet. Budapest, 1944. Magyar Tudományos Akadémia (Hornyánszky Viktor Rt. ny.) XVII + [1] + 487 + [1] p. + 1 t. (kihajtható). Első kiadás. Zsirai Miklós (1892-1955) finnugrista, nyelvész szövegkiadása Reguly Antal és Pápay József gyűjtésén alapul. A szövegoldalakon az osztják (hanti) nyelvű hősénekek szövege, annak latin betűs átirata, valamint magyar és német fordítása. A munka második és harmadik része 1951-ben, illetve 1963-ban jelent meg. A címlap a gerincnél megerősítve. (Reguly-könyvtár, 1. kötet.) Fűzve, enyhén sérült, javított kiadói borítóban. Körülvágatlan, jó példány.
Garai János: Vergődő magyar vidékek (A címlapot tervezte és készítette Fehér György [Tata-Tóváros], [1936], Szentes Testvérek Könyvkiadóvállalata (Szentes Testvérek Könyvnyomdája, Tata-Tóváros), 59 p.
Garding, Eva: The Scandinavian Word Accents. (Dedikált.) (Lund), 1977. CWK Gleerup, Malmö. [2] + 116 p. Dedikált: "Jenőnek Evától." Eva Garding (1920-2006) svéd nyelvész hangtani ábrákkal és térképvázlatokkal gazdagon illusztrált összehasonlító nyelvészeti dolgozata a skandináv nyelvek intonációjáról, dallammenetéről, szó- és mondathangsúlyáról. Az értekezés angol nyelven készült. (Travaux de l'Institute de Linguistique de Lund. Vol. XI.) Prov.: Major Jenő (1922-1988) településtörténész, földrajztudós, urbanisztikai szakíró. Fűzve, kiadói borítóban. Jó példány.
Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok. Cigánydialektusok Magyarországon. Gyula, 1959. Békés megyei Nyomdaipari Vállalat. 43 + [1] p. Első kiadás. Erdős Kamill (1924-1962) nyelvész, néprajzkutató, a hazai cigányság etnikai csoportjainak rendszererője, a Békés megyei cigányság életmódjának, néprajzának, szokásrendjének kutatója. Az utolsó oldalon a Békés megyei cigány törzsek térképével. (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai. 3-4. szám.) Fűzve, feliratozott kiadói borítóban. Jó példány.
Palotay Gertrúd: Magyar hatások a románok ruházatában Kalotaszegen és vidékén. -- Les éléments hongrois du costume populiaure roumain dans le Kalotaszeg et ses alentours (Transylvanie). Budapest, 1947 [1948]. [Stephaneum ny.] 37 + [1] p. Egyetlen kiadás. Palotay Gertrúd illusztrált néprajzi tanulmánya az Etnhographia folyóirat LVIII. (1947. évi) évfolyamában jelent meg. A munka végén francia nyelvű rezümé. Példányunk első borítójának fűzése meglazult. (Az Ethnographia füzetei. 14. szám.) Fűzve, feliratozott kiadói borítóban.
Takács Lajos: Irtásföldek és irtási eszközök (irtókések) az Őrségben és a Felső-Rába vidékén. Budapest, 1966. (Akadémiai Nyomda). [11]-48 p. Egyetlen kötetkiadás. Dedikált: "Major Jenőnek baráti szeretettel: Takács Lajos": Takács Lajos (1921-1985) néprajztudós munkája a sajátosan nedves klímájú, kötött, agyagos, küzdelmesen művelhető talajú Őrség mezőgazdaságának kulcsfontosságú irtási feladatának néprajzi összetevőit vizsgálja, oldalszámozáson belül gazdag illusztrációs anyaggal. Az első borítón kézírásos jegyzet. (Különlenyomat az Ethnographia 1966. évi 1. számából.) Prov.: Major Jenő (1922-1988) településtörténész, földrajztudós, urbanisztikai szakíró. Fűzve, kiadói borítóban. Jó példány.