Felséges Első Ferentz Austriai császár, Magyar, és Cseh Ország koronás...

Felséges Első Ferentz Austriai császár, Magyar, és Cseh Ország koronás királyától Posony szabad királyi városába 1825-dik esztendőben, Szent-Mihály havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar ország gyűlésének Jegyző könyve melly eredetképpen magyar nyelven íratott, és az ország gyűlésének fő vigyázása alatt hitelesen deák nyelvre fordítatott. (Diarium Comitiorum Regni Hungariae a serenissimo, ac potentissimo Imperatore, Hungariae, et Bohemiae Rege Francisco Primo in liberam, av regiam civitatem Posoniensem in diem 11-mam Septembris anni 1825.) Posonyban, 1825-1826. Belnay örököseinek betüivel. [4] + [IX]-XXXVIII + 684 p. Folio. Az első reformországgyűlésként ismert, 1825-1827. évi pozsonyi országgyűlés első szakaszának magyar és latin nyelvű jegyzőkönyve. I. Ferenc a megelőző években rendeletekkel korlátozott, és a vármegyék rendi alkotmányosságot őrző törekvéseit királyi biztosok kiküldésével próbálta leszerelni. A rendszeres hadiadó ezüstben való beszedése, az újoncozás erőltetése úgyszintén kivívta a rendek ellenszenvét. Az európai hatalmi egyensúly megbomlásával azonban I. Ferenc engedékenyebbé vált, és 1825 szeptember 11-ére összehívta a magyar országgyűlést. Jegyzőkönyvünk a két éves országgyűlés első szakaszának, első fél évének: az 1825 szeptember 11. és 1826. február 17. közötti 59 ülésnek összefoglalása, néhány beszéd közzétételével, illetve az egyes üléseken történtek jegyzőkönyvelésével. Jóllehet a gyűlés elsősorban gazdasági, adó- és katonai ügyekkel foglalkozott, Széchenyi István fellépésével megerősödtek a nyelvpolitikai és társadalompolitikai tárgyalások is, Széchenyi nyomán több ülésen tárgyaltak a Tudós Társaság és az önálló magyar játékszín felállításának szükségességéről, és többször szóba került a magyar nyelv kérdése is, de a felekezeti oktatás kérdései, illetve egyes vármegyék sérelmei egyaránt előkerültek a később döntő fontosságúként felfogott első reformországgyűlés napirendjébe. Az első előzéken régi tulajdonosi bélyegzés, a címoldalon Ernst Lajos gyűjteményi bélyegzése, verzóján gyűjteményi bélyegzés. Könyvtári duplum. A belív egy oldalán kézírásos széljegyzet, az első előzéken levágás, a címlapon és a hátsó előzéken enyhe foltosság. Poss: Nagy Gusztáv, Ernst Lajos. [Ernst Lajos (1872-1937) műgyűjtő, mecénás, a Nemzeti Szalon és az Ernst Múzeum alapítója. Gyűjteményének javát hazai múzeumok vásárolták meg.] Hiányos gerincű, sérült, kissé kopott korabeli kartonkötésben, vörös festésű lapszélekkel.