Pulszky Ferenc: Ábránd és valóság: Mese a csillagfiról és a királyfir...

Pulszky Ferenc: Ábránd és valóság: Mese a csillagfiról és a királyfiról. - Jellemrajzok. Eötvös, Széchenyi, Deák, Dessewffy Aurél. - Úti vázlatok. Visszaemlékezések. Budapest, [1888]. Aigner Lajos. [4] + IV + [2] + 204 p.; [2] + 132 p.; 239 + [1] p. Egyetlen kiadás. ,,E kötet három fő részre oszlik. Az elsőben: ,,Mese a csillagfiról és királyfiról" regényes czím alatt Garibaldi és III. Napóleon történetét beszéli el. A másodikban újabb történelmünk négy kimagasló alakjának jellemrajzát adja, a harmadikban ,,Úti-vázlatok" czím alatt leírja 1875-iki utazását Konstantinápolyba, annak lakóit, mecseteit, palotáit, régiségeit és vidékét, az ókori és újkori Athént és új Görögországot, Florenczet, Schliemann Henrik trójai ásatásait; az európai és magyar muzeumokat; két magyar úri lakot (gróf Erdődy Sándor vépi kastélyát, és Bars-Szentkeresztet, Ipolyink egykori kedves Tusculánumát); majd egy tanulmányt ír Assisi Szent Ferencről és a ferencesekről, mint az újkor úttörőiről s visszaemlékezésekkel zárja be a változatos és érdekes kötetet olaszországi élményeiről, a száműzetésből való visszatérése idejéből, a magyar alkotmány visszaállításáról, Deák feleletéről Kossuth levelére, a Nemzeti Múzeumról stb. Legnagyobb súlyt fektet ő maga is az első részre, mely a vaskos kötetnek több mint egy harmadát betölti, melynél - mint ő maga kijelenti előszavában - soha sem írt jobbat. A 60-as évek közepén írta ő ezt olaszországi száműzetésében, midőn a politikában is enyhültek már a szenvedélyek s Magyarország remélve várta a jobb kor beköszönését. Pulszky ellenállhatatlan vágyat érzett megírni kedvelt hősének, Garibaldinak életét, kinek ő az aspremontei kalandnál kíséretében volt, a miért Nápolyban hat heti fogságot kellett szenvednie. De Garibaldi neve még tiltott volt Pesten, csakúgy mint Bécsben, mesealakba öltötte tehát elbeszélését, belevonva a legendát, úgy mint a történetet." (Századok, 1889, 160. o.) Kötetünk két belső címlapja kijár. (Nemzeti Könyvtár. XL. kötet.) Korabeli félvászon kötésben, a gerincen kézzel feliratozott címkével, márványmintás festésű lapszélekkel.