Herodotos történeti könyvei I. és II. kötet. Fordította, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Geréb József. Görög és Latin Remekírók. Bp., 1892-1893, Franklin. Kiadói papírkötés, kissé sérült gerinccel, borító szélein apró szakadásokkal, felvágatlan példányok, I. kötetben lap széle kissé foltos. Csak az első és második kötet!
Tóth Zoltán: A román nemzettudat kialakulása a moldvai és havasaljai krónikairodalomban. Budapest, 1942. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. 52 p. ,,T[óth Zoltán] nagyon fontos tárgyat tűzött ki tanulmánya tárgyául. A románság, amely ma - ha hihetünk hivatalos szócsöveinek - lelkesen vallja magát egységes népnek s ezen az alapon egységes gazdasági és politikai életkereteket követel, a múltban hosszú évszázadokon keresztül idegen, egymástól különálló gazdasági és politikai közösségekben, széttördelten élt, s jóformán a legutóbbi időkig semmi jelét sem adta, hogy ezen az állapoton változtatni szeretne. Erdély s a vajdaságok, s mi több, a két vajdaság román népe közt is mély szakadékok húzódtak meg, s a románság nem tiltakozott ez ellen; amennyire a források látni engedik, rá sem ébredt, hogy ez így nincs rendjén. Hogy történt mégis, hogy a nemzeti ébredés korának hajnalán a románság, vagy legalább vezető rétegeinek jó része a népi egység gondolatától átitatottan szállhatott harcba a közös, dicső múlt jegyében hirdetett közös, jobb jövő érdekében? Bonyolult, sokágú fejlődés eredménye volt ez, összetevői közt olyan, látszólag távoleső tényezőket is felfedezhetünk, mint a protestáns térítések vagy a havaselvi vajdák fogarasi birtokvásárlásai. [...] [A szerző] megkísérelte megállapítani, milyen módon jelentkezik a nemzeti eszme előfutára, a népi egység tudata a XVII-XVIII. századi vajdaságok szellemi elitjének gondolkozásában. Ez az elit nagyjából azokkal a lengyel vagy magyar iskolákat járt, közép-európai eszméken nevelt előkelő urakkal azonos, akik hazájukba visszakerülvén, az első nemzeti nyelvű krónikákat megírták; náluk látjuk az egységtudat első világos jeleit, noha hosszú ideig minden további következtetés, politikailag hasznosítható ,,nagyromán" eszme nélkül: ez csak későbbi korok találmánya. A román népi egység felismerésének folyamata, jellemző módon [...] külső forrásból indult el. Alapja a közép-európai humanizmus, amely meggyökeresítette a tant, hogy a románok - erdélyiek, moldvaiak, havaselviek egyaránt - a rómaiak ivadékai. Ez a tan a XVII-XVIII. századi moldvai történetírók: Gr. Ureche (-l647), Miron Costin (1633-1691) [...] tolla nyomán a nyugatias műveltségű moldvai előkelők körében vált ismertté. [...] Ureche még csak mellékesen veti oda művében, hogy ,,Rómából származunk", Miron Costin viszont már egész munkásságának gerincébe a dicsőséges római eredet elméletét állítja. Forrása [...] egy erdélyi humanista, a medgyesi Toppeltinus Lőrinc könyve: ,,Origines et occasus Transsylvanorum". Ebből építette ki lelkes, de többnyire téves elgondolásait a románok - az egész román nép - eredetét illetőleg" - részlet Elekes István recenziójából (Századok, 1943, 654-655.) Példányunk fűzése kissé laza. (Különlenyomat a Magyar Történettudományi Intézet 1942. évi Évkönyvéből.) Fűzve, gerincén enyhén hiányos, sérült, a könyvtesttől elválófélben levő kiadói borítóban, az első borító felső sarkán apró hiány.
Makláry Pap Miklós: Magyarország történelme. Középiskolák alsóbb osztályai számára. Gymnasiumi Könyvtár VI köt. Sárospatak, 1897,"Irodalmi Kör",(Steinfeld Jenő-ny.), 124+8 p. Kiadói félvászon-kötés, kopott, foltos borítóval.
Áldor Imre: Kossuth és Perczel. Ajánlja a Honvéd-egyleteknek és a magyar népnek - - . (Függelékül: Irányi Dániel megjegyzései és a közp. honv. biz. nyilatkozata.) Pest, 1868, Heckenast Gusztáv, 94+(2) p. Kiadói papírkötés, kissé foltos, sérült, javított borítóval, helyenként kissé sérült, foltos lapokkal, a hátsó borító különvált.
Dr. Ferenczy József: Gróf Dessewffy József életrajza. Bp., 1897, szerzői kiadás (Nagy Sándor-ny.), 2 sztl. lev.+ 142+(2) p. Egyetlen kiadás. Kiadói papírkötés, sérült, széteső állapotban, szétvált borítóval.
Dr. Pécsi Albert: A népszövetségi egyezmény. (Pacte de la société des nations). Ford. és bevezetéssel ellátta: - - . Szeged, 1919, Bartos Lipót, 22+(2) p. Kiadói tűzött papírkötés, a borítón kis sérüléssel, a címlapon Vértes István névbejegyzésével.
Meliórisz Béla: A heraldika köréből. függelékül: Sárosvármegyei nemes családok czímere. Eperjes, 1899, Kósch Árpád Könyvnyomtató Intézetéből. Különlenyomat az Eperjesi Lapok 1899. évfolyamából. Tűzött papírkötés, a hátoldal hiányos, viseltes állapotban.
Magyarország anyagi érdekei című közgazdasági folyóirat mint a Magyar Mérnök Egylet ideiglenes közlönye 1866-ban és 1867-ben. Nemzetgazdasági folyóirat. Szerkeszti és kiadja dr. Lósy-Schmidt Ede, Bp., 1929. K.M.E. Ny. 22p. Kissé sérült papírborítóval
Darabanth Auction House
![Tóth Zoltán: A román nemzettudat kialakulása a moldvai és havasaljai krónikairodalomban. Budapest, 1942. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. 52 p. ,,T[óth Zoltán] nagyon fontos tárgyat tűzött ki tanulmánya tárgyául. A románság, amely ma - ha hihetünk hivatalos szócsöveinek - lelkesen vallja magát egységes népnek s ezen az alapon egységes gazdasági és politikai életkereteket követel, a múltban hosszú évszázadokon keresztül idegen, egymástól különálló gazdasági és politikai közösségekben, széttördelten élt, s jóformán a legutóbbi időkig semmi jelét sem adta, hogy ezen az állapoton változtatni szeretne. Erdély s a vajdaságok, s mi több, a két vajdaság román népe közt is mély szakadékok húzódtak meg, s a románság nem tiltakozott ez ellen; amennyire a források látni engedik, rá sem ébredt, hogy ez így nincs rendjén. Hogy történt mégis, hogy a nemzeti ébredés korának hajnalán a románság, vagy legalább vezető rétegeinek jó része a népi egység gondolatától átitatottan szállhatott harcba a közös, dicső múlt jegyében hirdetett közös, jobb jövő érdekében? Bonyolult, sokágú fejlődés eredménye volt ez, összetevői közt olyan, látszólag távoleső tényezőket is felfedezhetünk, mint a protestáns térítések vagy a havaselvi vajdák fogarasi birtokvásárlásai. [...] [A szerző] megkísérelte megállapítani, milyen módon jelentkezik a nemzeti eszme előfutára, a népi egység tudata a XVII-XVIII. századi vajdaságok szellemi elitjének gondolkozásában. Ez az elit nagyjából azokkal a lengyel vagy magyar iskolákat járt, közép-európai eszméken nevelt előkelő urakkal azonos, akik hazájukba visszakerülvén, az első nemzeti nyelvű krónikákat megírták; náluk látjuk az egységtudat első világos jeleit, noha hosszú ideig minden további következtetés, politikailag hasznosítható ,,nagyromán" eszme nélkül: ez csak későbbi korok találmánya. A román népi egység felismerésének folyamata, jellemző módon [...] külső forrásból indult el. Alapja a közép-európai humanizmus, amely meggyökeresítette a tant, hogy a románok - erdélyiek, moldvaiak, havaselviek egyaránt - a rómaiak ivadékai. Ez a tan a XVII-XVIII. századi moldvai történetírók: Gr. Ureche (-l647), Miron Costin (1633-1691) [...] tolla nyomán a nyugatias műveltségű moldvai előkelők körében vált ismertté. [...] Ureche még csak mellékesen veti oda művében, hogy ,,Rómából származunk", Miron Costin viszont már egész munkásságának gerincébe a dicsőséges római eredet elméletét állítja. Forrása [...] egy erdélyi humanista, a medgyesi Toppeltinus Lőrinc könyve: ,,Origines et occasus Transsylvanorum". Ebből építette ki lelkes, de többnyire téves elgondolásait a románok - az egész román nép - eredetét illetőleg" - részlet Elekes István recenziójából (Századok, 1943, 654-655.) Példányunk fűzése kissé laza. (Különlenyomat a Magyar Történettudományi Intézet 1942. évi Évkönyvéből.) Fűzve, gerincén enyhén hiányos, sérült, a könyvtesttől elválófélben levő kiadói borítóban, az első borító felső sarkán apró hiány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/1/3102018.jpg)
