Tóth Zoltán: A román nemzettudat kialakulása a moldvai és havasaljai ...

Tóth Zoltán: A román nemzettudat kialakulása a moldvai és havasaljai krónikairodalomban. Budapest, 1942. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. 52 p. ,,T[óth Zoltán] nagyon fontos tárgyat tűzött ki tanulmánya tárgyául. A románság, amely ma - ha hihetünk hivatalos szócsöveinek - lelkesen vallja magát egységes népnek s ezen az alapon egységes gazdasági és politikai életkereteket követel, a múltban hosszú évszázadokon keresztül idegen, egymástól különálló gazdasági és politikai közösségekben, széttördelten élt, s jóformán a legutóbbi időkig semmi jelét sem adta, hogy ezen az állapoton változtatni szeretne. Erdély s a vajdaságok, s mi több, a két vajdaság román népe közt is mély szakadékok húzódtak meg, s a románság nem tiltakozott ez ellen; amennyire a források látni engedik, rá sem ébredt, hogy ez így nincs rendjén. Hogy történt mégis, hogy a nemzeti ébredés korának hajnalán a románság, vagy legalább vezető rétegeinek jó része a népi egység gondolatától átitatottan szállhatott harcba a közös, dicső múlt jegyében hirdetett közös, jobb jövő érdekében? Bonyolult, sokágú fejlődés eredménye volt ez, összetevői közt olyan, látszólag távoleső tényezőket is felfedezhetünk, mint a protestáns térítések vagy a havaselvi vajdák fogarasi birtokvásárlásai. [...] [A szerző] megkísérelte megállapítani, milyen módon jelentkezik a nemzeti eszme előfutára, a népi egység tudata a XVII-XVIII. századi vajdaságok szellemi elitjének gondolkozásában. Ez az elit nagyjából azokkal a lengyel vagy magyar iskolákat járt, közép-európai eszméken nevelt előkelő urakkal azonos, akik hazájukba visszakerülvén, az első nemzeti nyelvű krónikákat megírták; náluk látjuk az egységtudat első világos jeleit, noha hosszú ideig minden további következtetés, politikailag hasznosítható ,,nagyromán" eszme nélkül: ez csak későbbi korok találmánya. A román népi egység felismerésének folyamata, jellemző módon [...] külső forrásból indult el. Alapja a közép-európai humanizmus, amely meggyökeresítette a tant, hogy a románok - erdélyiek, moldvaiak, havaselviek egyaránt - a rómaiak ivadékai. Ez a tan a XVII-XVIII. századi moldvai történetírók: Gr. Ureche (-l647), Miron Costin (1633-1691) [...] tolla nyomán a nyugatias műveltségű moldvai előkelők körében vált ismertté. [...] Ureche még csak mellékesen veti oda művében, hogy ,,Rómából származunk", Miron Costin viszont már egész munkásságának gerincébe a dicsőséges római eredet elméletét állítja. Forrása [...] egy erdélyi humanista, a medgyesi Toppeltinus Lőrinc könyve: ,,Origines et occasus Transsylvanorum". Ebből építette ki lelkes, de többnyire téves elgondolásait a románok - az egész román nép - eredetét illetőleg" - részlet Elekes István recenziójából (Századok, 1943, 654-655.) Példányunk fűzése kissé laza. (Különlenyomat a Magyar Történettudományi Intézet 1942. évi Évkönyvéből.) Fűzve, gerincén enyhén hiányos, sérült, a könyvtesttől elválófélben levő kiadói borítóban, az első borító felső sarkán apró hiány.