Tarczy Lajos: Népszerű természettan. Tanulni szerető gazdák, mesteremb...

Tarczy Lajos: Népszerű természettan. Tanulni szerető gazdák, mesteremberek s iskolatanítók számára. A földművelésre és a nép között uralkodó babonákra különös tekintettel. (Négy külön füzet) Szövegközti ábrákkal illusztrált. Tarczy Lajos (Hetény, 1807. dec. 6. - Bécs, 1881. márc. 20.): filozófus és természettudós, az MTA tagja (l. 1838, r. 1840). Teológiai és filozófiai tanulmányait a pápai főisk.-n, fizikai és matematikai tanulmányait Bécsben és Berlinben végezte. 1833-tól a pápai ref. főisk. filozófia-, fizika- és matematikatanára. Jelentős szerepe volt az isk. újjászervezésében és korszerűsítésében: oktatási reformjának végrehajtásában, a főisk. nyomdájának megalapításában (1838) stb. Tanári pályája kezdetén a hegelianizmus első hazai képviselőjeként Hegel alapján álló filozófiát tanított, ami miatt támadások érték, s le kellett mondania a filozófia előadásáról. A hazai természettudományos és ismeretterjesztő irodalom egyik legjelentősebb korabeli művelője. Esztétikai munkássága is jelentős. Petőfit pápai diákkorában hatékonyan támogatta. Fő művei Természettan , Népszerű égrajz (Pápa, 1838), Népszerű természettan (Pápa, 1843), A dráma hatása és literaturánk drámaszegénysége (Pest, 1843)