Erdély országának Három Könyvekre osztatott Törvényes könyve. Melly Approbata, Compilata constitutiokbol és Novellaris articulusokból áll. Mostan újjabban, minden Haza-Fiaknak hasznokra ki-botsáttatott. Kolo'sváratt, 1779. A' Reformatum Collegium Betüivel. [14] + 280 + [2] p.; [6] + 118 p.; [2] + 90 + [62] p.; [14] + 61 + [3] p. Az erdélyi országgyűléseken hozott törvények és rendelkezések hármas könyve, amelyhez negyedikként ezúttal is csatlakozik az erdélyi szászokra vonatkozó rendelkezések gyűjteménye. Az erdélyi jogok és dolgok zsinórmértékéül szolgáló törvénygyűjtemény részletesen rendelkezik az erdélyi fejedelmek és rendek jogairól és kötelességeiről, az ország négy bevett vallásáról, a jezsuiták kitiltásáról, az öröklésről és más magánjogi kérdésekről, gazdasági és büntetőjogokról, nemesekről és parasztokról, katonákról és szökött jobbágyokról, a bevett valláshoz nem tartozó oláh papok jogairól, szászok és székelyek jogairól, néven nevezett települések speciális jogairól, kocsmatartásról, posta- és vámügyről, utak és bányák karbantartásáról; háborúban elhurcolt harangok, elhajtott marhák visszaszolgáltatási kötelezettségéről, a halastavak fosztogatói elleni intézkedésekről, a kóborlók és káromkodók elleni fellépések módjairól. A döntően magyar nyelven megfogalmazott munka első részét (Approbata constitutiok) II. Rákóczi György kezdeményezésére először 1653-ban adták ki, ez az 1607-1653 közötti időszak országgyűlési törvényeit tartalmazza. A második és harmadik rész az I. Apafi Mihály által 1669-ban, illetve a Mária Terézia által az 1750-es években megerősített erdélyi törvények és rendelkezések gyűjteménye (Compilata constitutiok, illetve Novellaris articulusok alcímmel). A II. Rákóczi György és az I. Apafi Mihály idején elfogadott törvénygyűjtemények magyar nyelvű, a Mária Terézia idején elfogadott Novellaris articulusok szövege latin nyelvű. Az erdélyi jogrend teljességét összefoglaló gyűjteményt kiadásunk esetén is kiegészítették Matthias Fronius az erdélyi szász jogokat összefoglaló 'Statuta jurium municipalium Saxonum in Transylvania' című munkájával. Oldalszámozáson belül fametszetű könyvdíszekkel, iniciálékkal. Az első előzéken és a címlapokon régi tulajdonosi bejegyzések. Poss.: Mihály József; dr. Gerő József (1888-1979) levéltáros, genealógus. Öt bordára fűzött, díszesen aranyozott gerincű korabeli bőrkötésben, a gerincen apró kopásokkal, a kötéstáblákon vaknyomásos léniák alkotta kerettel, vörös festésű lapszélekkel. Szép példány.
[Werbőczy István] Werbőczy, Stephano de: Corpus Juris Hungarici, seu Decretum Generale, inclyti Regni Hungariae, Partiumque eidem annexarum. ... Tomus I-II. Budae, 1822., Typographiae Regiae Universitatis Hungaricae, 2+XII + 834 p.; 2+516+ 220 p. Korabeli félbőr-kötésekben, festett lapélekkel, restaurált borítókkal, 38,5x26x6 cm és 38,5x26x5,5 cm
Törvénytudományi műszótár. Előbeszédet írta D. Schedel Ferencz, titoknok. Toldy Ferenc /születéskori neve Schedel Ferenc/ (Buda, 1805. augusztus 10. - Budapest, 1875. december 10.) irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, titkára, a Kisfaludy Társaság másodelnöke, Toldy István író, újságíró és Toldy László fővárosi főlevéltárnok apja. XII + 444 p
Wenzel Gusztáv: Az ausztriai általános polgári törvénykönyv magyarázata, Magyar-, Horvát-, Tótország, a Szerbvajdaság és a Temesei bánság viszonyaira alkalmazva. Betűrendes lajstrommal. Pesten, 1854. Geibel Ármin. XII, 820 l. Utolsó néhány lap sarkán foltokkal. Korabeli aranyozott gerincű egészvászon kötésben. Ritka!
Párniczky Mihály - Bátyka János: A magyar Corpus Juris. (Az első kiadások forrásai.) A szerzők által DEDIKÁLT példány. Az Illés Szeminárium kiadványai 4. Bp. 1936., (Általános-ny.), 115 p. Kiadói papírkötés.
Dr. Gajzágó László: A nemzetközi jog eredete, annak római és keresztény összefüggései. Különösebben a spanyol nemzetközi jogi iskola. Dedikált Bp., 1942, Stephaneum, XI+433 p. Modern, aranyozott gerincű egészvászon kötésben
Darabanth Auction House
![Erdély országának Három Könyvekre osztatott Törvényes könyve. Melly Approbata, Compilata constitutiokbol és Novellaris articulusokból áll. Mostan újjabban, minden Haza-Fiaknak hasznokra ki-botsáttatott. Kolo'sváratt, 1779. A' Reformatum Collegium Betüivel. [14] + 280 + [2] p.; [6] + 118 p.; [2] + 90 + [62] p.; [14] + 61 + [3] p. Az erdélyi országgyűléseken hozott törvények és rendelkezések hármas könyve, amelyhez negyedikként ezúttal is csatlakozik az erdélyi szászokra vonatkozó rendelkezések gyűjteménye. Az erdélyi jogok és dolgok zsinórmértékéül szolgáló törvénygyűjtemény részletesen rendelkezik az erdélyi fejedelmek és rendek jogairól és kötelességeiről, az ország négy bevett vallásáról, a jezsuiták kitiltásáról, az öröklésről és más magánjogi kérdésekről, gazdasági és büntetőjogokról, nemesekről és parasztokról, katonákról és szökött jobbágyokról, a bevett valláshoz nem tartozó oláh papok jogairól, szászok és székelyek jogairól, néven nevezett települések speciális jogairól, kocsmatartásról, posta- és vámügyről, utak és bányák karbantartásáról; háborúban elhurcolt harangok, elhajtott marhák visszaszolgáltatási kötelezettségéről, a halastavak fosztogatói elleni intézkedésekről, a kóborlók és káromkodók elleni fellépések módjairól. A döntően magyar nyelven megfogalmazott munka első részét (Approbata constitutiok) II. Rákóczi György kezdeményezésére először 1653-ban adták ki, ez az 1607-1653 közötti időszak országgyűlési törvényeit tartalmazza. A második és harmadik rész az I. Apafi Mihály által 1669-ban, illetve a Mária Terézia által az 1750-es években megerősített erdélyi törvények és rendelkezések gyűjteménye (Compilata constitutiok, illetve Novellaris articulusok alcímmel). A II. Rákóczi György és az I. Apafi Mihály idején elfogadott törvénygyűjtemények magyar nyelvű, a Mária Terézia idején elfogadott Novellaris articulusok szövege latin nyelvű. Az erdélyi jogrend teljességét összefoglaló gyűjteményt kiadásunk esetén is kiegészítették Matthias Fronius az erdélyi szász jogokat összefoglaló 'Statuta jurium municipalium Saxonum in Transylvania' című munkájával. Oldalszámozáson belül fametszetű könyvdíszekkel, iniciálékkal. Az első előzéken és a címlapokon régi tulajdonosi bejegyzések. Poss.: Mihály József; dr. Gerő József (1888-1979) levéltáros, genealógus. Öt bordára fűzött, díszesen aranyozott gerincű korabeli bőrkötésben, a gerincen apró kopásokkal, a kötéstáblákon vaknyomásos léniák alkotta kerettel, vörös festésű lapszélekkel. Szép példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3381847.jpg)
![[Werbőczy István] Werbőczy, Stephano de: Corpus Juris Hungarici, seu Decretum Generale, inclyti Regni Hungariae, Partiumque eidem annexarum. ... Tomus I-II. Budae, 1822., Typographiae Regiae Universitatis Hungaricae, 2+XII + 834 p.; 2+516+ 220 p. Korabeli félbőr-kötésekben, festett lapélekkel, restaurált borítókkal, 38,5x26x6 cm és 38,5x26x5,5 cm](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3441565.jpg)
