Hóman Bálint - Szekfű Gyula: Magyar történet. I-VIII. kötet. [Teljes....

Hóman Bálint - Szekfű Gyula: Magyar történet. I-VIII. kötet. [Teljes.]
(Budapest), [1928-1934]. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 442 + [2] p. + 13 t. (2 kihajtható, ebből egy színes) + 12 térkép (színes, ebből 5 kihajtható); 368 p. + 17 t. (ebből 9 kihajtható) + 7 térkép (színes, ebből 3 kihajtható); 483 + [1] p. + 18 t. (9 kihajtható) + 7 térkép (színes, ebből 3 kihajtható); 437 + [3] p. + 8 t. + 7 térkép (színes, ebből 5 kihajtható); 427 + [3] p. + 11 t. (egy kihajtható) + 7 térkép (színes, ebből 4 kihajtható); 495 + [1] p. + 11 t. + 6 térkép (színes, ebből 4 kihajtható); 451 + [1] p. +8 t. + 5 térkép (színes, ebből egy kihajtható); 151 + [1] + 47 + [3] p. + 1 melléklet (megrendelőlap). Első kiadás.
I. kötet: Őstörténet, törzsszervezet, keresztény királyság (A kezdetektől 1196-ig).
II. kötet: A rendiség kialakulásának kora (1196-1342).
III. kötet: A magyar nagyhatalom. A magyar renaissance. Mohács (1342-1526).
IV. kötet: A tizenhatodik század (1526-1606).
V. kötet: A tizenhetedik század (1606-1687).
VI. kötet: A tizennyolcadik század (1687-1791).
VII. kötet: A tizenkilencedik és huszadik század (1791-1914).
VIII. kötet: Tartalom, név- és tárgymutató a Magyar Történethez.
Az 1928 és 1934 között nyolc kötetben megjelent monumentális mű, a közbeszédben csak "Hóman-Szekfűnek" nevezett történeti munka a két világháború közti magyar tudományosság jelentős alkotása, mely a magyarság történetét a finnugor kezdetektől 1914-ig követi nyomon. Hóman Bálint és Szekfű Gyula szemléletmódja merőben újnak számított korában. A munka a magyar történelem elbeszélésének hagyományával több ponton is szakított: az esemény- és politikatörténet mellett a magyar történelem társadalom, gazdaság- és művelődéstörténeti aspektusait is áttekinti, a magyar történelmet pedig általánosan is a külföldi kontextus keretében tárgyalja. Térkép- és táblamellékletei történelmünk ritkán elemzett vonásait mutatják be: több térkép részletezi a népvándorlás kori Európa néptörzseinek elhelyezkedését. Több táblát szentel a középkori magyar állam kormányzati struktúrája fejlődésének (a királyi udvar egyre népesebb tisztségviselői karának egymás utáni pillanatfelvételeivel), a XVII-XVIII. századi kötetekben pedig a török pusztítások nyomán elpusztult területekre való nemzetiségi beköltözés folyamatát mutatja be. A Hóman-Szekfű-féle történeti összefoglalás további emlékezetes vonása, hogy szakít a protestáns történetírói hagyománynak azzal az elterjedt szemléletmódjával, ami a XVIII. századot romlott, nemzetietlen kornak bélyegzi, ezzel párhuzamosan pedig kötetről kötetre egyre jobban hangsúlyozza a magyar nemzeti művelődésnek a reformációtól meginduló lassú, de egyértelmű gyarapodását városokban és vidéken egyaránt. A magyar műveltség fejlődéstörténetéhez képest csak csekély terjedelmet, egy-egy rövid fejezetet szentel a hazai nemzetiségek műveltségbeli gyarapodásának, így szerkesztésmódja is jellemzi a két világháború közti nemzeti önszemlélet egyik fő témáját, a magyar kultúrfölényt. Az utolsó kötet jelentős terjedelmet szentel a nemzetiségi ébredés, a nemzetállam, az asszimiláció és a zsidóság témakörének.
A címlapokon régi tulajdonosi bejegyzés.
Poss.: dr. Varga Sándor budapesti egyetemi tanár.
Egységes, aranyozott gerincű, vaknyomásos kiadói félbőr kötésben. Dekoratív, szép sorozat.