József Attila: Medvetánc. Válogatott költemények 1922-1934. SZÁMOZOTT (61./200) és a szerző, József Attila (1905-1937) költő, Baumgarten- és posztumusz Kossuth-díjas költő által ALÁÍRT példány! Bp.,1934., 108+4 p. Első kiadás. A Medvetánc József Attila egyik legjelentősebb kötete, a szerző bevezetőjét idézve: "Ez a kötet 1922-34 esztendőkben írt verseim válogatott gyűjteménye, elkallódott füzetekben javarészt már megjelentek. A régi szövegen itt-ott változtattam, kimondott gondolatuk és képzeletük így találóbb forma érzéseimhez. Az első versek kora ifjuságom kisérletei." A kötet a XX. század magyar lírájának egyik legjelentősebb darabja, rendkívül jelentős és ismert versek követik itt egymást, melyek közül jónéhány ebben a kötetben jelent meg először, így a Reménytelenül, az Óda (1933), az Elégia (1933), az Eszmélet (1934) és a kötetzáró Mama (1934) című vers. Ez az első és utolsó, még életében átütő sikert arató verseskönyve. Már a kortársak érzékelték, hogy e kötetével József Attila a magyar költészet élvonalába emelkedett. Kiadói papírkötés, a borító, a címlap foltos, valamint néhány lap a gerinc legalján kissé foltos, de belül alapvetően jó állapotban. Az első 4 lapot leszámítva FELVÁGATLAN példány!
Oscar Wilde: Salome. Ford.: Kosztolányi Dezső. Számozott (25./30), a fordító, Kosztolányi Dezső (1885-1936) író, költő, műfordító által ALÁÍRT példány. Bp., 1921, Genius,(Weiss L. és F.-ny.), 4+79 p. Kiadói dúsan aranyozott egészbőr-kötés, Gottermayer-kötés, a borítón kopásnyomokkal, az elülső szennylap szakadt, javított kötéssel, ex libris-szel. Ex libris Dr. Madarász. "Oscar Wilde Salome-ja, Kosztolányi Dezső fordításában, a Genius Könyvkiadó r. t. megbizásából 30 amatőr példányban, meritett papiron és egész bőrkötésben készült, kézzel számozva és a fordító kézjegyével. Az amatőr példányokon kívül 170 példány s a rendes kiadás is megjelent. - Az egész és félbőr-kötéseket Leidenfrost Sándor, a papirkötéseket Végh Gusztáv tervezete, a nyomdai munkákat Weiss L. és F., a kötéseket Gottermeyer Nándor készítette 1921-ben. Ez a példány a 25. számu."
Szerb Antal: Vörösmarty-tanulmányok. A szerző, Szerb Antal (1901-1945) által Babits Mihály (1883-1941)költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a Nyugat folyóirat főszerkesztője részére DEDIKÁLT példány."Babits Mihálynak mély tisztelettel Szerb Antal." Bp., 1930, Minerva,(Pécs, Dunántúl Rt. Egyetemi Nyomdája-ny.), 78 p. Első kiadás. Kiadói papírkötés, a borító hiányzik, a címlap levált a könyvtesttől, az utolsó lap hiányzik (79+1 p.), az utolsó lap (77/78 p.) szakadt.
Kassák Lajos: Anyám címére. A szerző, Kassák Lajos (1887-1967) író, költő, műfordító grafikus, képzőművész, ?a magyar avantgárd atyja? által ALÁÍRT példány. [Bp., 1937.], Cserépfalvi, (Pápai Ernő-ny.), 257+1 p. A könyv 7. oldalán Derkovits Gyula illusztrációjával. Első kiadás. Kiadói egészvászon-kötés.
Széchenyi István: Hitel. Írta gróf Széchenyi István. Harmadik kiadás. Pesten, 1830. Petrózai Trattner J. M. és Károlyi István' könyvnyomtató intézetében. XX + [21]-270 + [2] p. A reformkor meghatározó jelentőségű nemzetgazdasági értekezését Széchenyi István 1828 februárja és 1830 januárja között vetette papírra. A gazdasági vitairat első kiadása 1830 februárjában jelent meg: kétezer példányban napvilágot látó első két kiadása néhány hónap alatt elfogyott, ez tette szükségessé a munka új, harmadik kiadását, példányunk is ebből a kiadásból való. A levelek felső sarkán halvány foltosság, egyes oldalakon lapszéli kiemelések. A címlevél és az utolsó levél, valamint a belív négy levelének fűzése a gerincnél megerősítve. Szentkirályi 116.3. Aranyozott gerincű korabeli félvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel. Jó példány.
Széchenyi István: A kelet népe. Pozsony, 1841, Wigand Károly. 2. kiadás. 326 p. Sérült gerincű kiadói papírkötésben. Néhány lapon enyhe foxing. Hunkár Antal, (1783-1862) országgyűlési képviselő; kormánybiztos; táblabíró; főispán; képviselő autográf bejegyzésével "gróf Széchenyi István hazánk egyik leg nagyobb és leg számítóbb embere Hunkár Antal" Széchenyi talán legnagyobb vihart kiváltó munkája. Kossuth még ugyanebben az évben válaszolt Felelet című munkájában. A kor olyan neves politikusai közül is számosan megszólaltak Kossuth mellett, mint Wesselényi, Deák és Eötvös József, sőt még a Széchenyi feltétlen hívének számító Fáy András is bírálta emiatt mentorát. Kettejük vitája egészen 1848-ig tartott.
Dugonics András (1740-1818): Etelka I-II. Pozsony és Kassa, 1805, Füskúti Landerer Mihály, 1 t.+6+484+4 p.; 1 t.+494+4 p. Harmadik, és életemben utolsó Ki-adás. Korhű karton kötésben márványozott lapélekkel, a könyvek elején A. Tischler rézmetszetű címképeivel. Az I. könyvben egy kezdő, egy záró dísszel, és négy rézmetszetű vignettával. Egy helyen téves, majd helyreálló lapszámozással. (312-313) A II. könyvben egy címlapi, és a kötetben további négy rézmetszetű vignettával. A II. kötetben egy helyen téves, majd helyreálló lapszámozással. (313-319) ex libris bélyegzővel. Néhány lapon foltok és restaurálás nyomaival.
Házi és uti uj kalendariom, a' mi urunk Jesus Kristus születése után való M. DCC. XLIV. esztendönek folyásárul tanitván, melly szökö 366. napokbúl álló esztendő polus magasságához az 48. gradusra dirigálván, Magyar, Erdély, és rész szerént a' szomszéd országokra, s' tartományokra igazittatott és irattatott Neupart János által. Posonyban nyomtattatott, [1743]. Spaiser Domunkos Ferentznél találtatik. [112] p. A Spaiser által szabadalmaztatott kalendárium első évfolyama. A naptárrész után asztrológiai előrejelzést tartalmaz, majd számos népi gyógyászati praktikát ír le. Ezt a vásárok leírása követi, majd rövid áttekintést ad Magyarország történelméből kronológiai sorrendben, melyet rövid földrajzi összefoglalás követ. A kalendáriumot a postahivatalok jegyzéke zárja. Példányunk számos levelén kisebb javítások és pótlások, az utolsó (restaurált) levélnek csak kisebb darabjai vannak meg. XX. század második felében készült igényes félbőr kötésben, kézzel festett papír borítással. Rendkívül ritka könyv.
A' Kolosvári Könyvező Szűznek historiája. Irattatott az ott lévő Jésus Társaságbeli Szerzetesek által. Most pedig Azon Szentséges Szűz Tiszteletinek gyarapodására, és Ájtatosinak Lelki vigasztalásokra megszaporitatván ujra Nyomtattatott. Kolosvárt, [1819 körül]. (Nyomatott a Királyi Lyceum könyvnyomdájában.) 1 t. (címkép) + 174 p. Jezsuita beszámoló a görög és római katolikusok által egyaránt tisztelt, Kolozsvári Könnyező Szűz néven ismert festett ikon történetéről, csodatételeiről, egyházi vizsgálatáról és tiszteletéről. A kolozsvári ikont 1681-ben készítette a rutén származású iklódi Lucas mester, beszámolók szerint a szentkép 1699-ben, kiállítási helyén, a füzesmikolai templomban könnyezni kezdett. Az ikont a csodatétel után magánkastélyba szállították, majd onnan a jezsuiták kolozsvári templomába került. Kötetünk az ikon csodatételeit egészen az 1818-as évben feljegyzett eseményekig vezeti. Példányunk címképén javítás, címlevelén apró pótlás. A címlapon régi ajándékozási bejegyzés: "Gergely Albert a kolozsvári róm. kath. főgymn. Önképzőkörének, 1888", a címkép verzóján katalógusszám és gyűjteményi szárazbélyegzés. Korabeli kartonkötésben. Jó példány.
Simon Antal: Igaz mester, a' ki tanítván'ait igen rövid idő alatt mindén unalom nélkűl eg's'erre irni is, olvasni is megtanítja. Írta a ma'g'arok' has'nára Simon Antal G'őri Meg'ebéli Világi Pap és a ' M.K. Siket-Néma Intézetnek Igazgatója, Váts'on, 1807. Budán, 1808. Nyomtattatott Mag'ar Királ'i Universitás' betűivel. 96 p. Első kiadás. Az első magyar nyelvű fonetikai mű. Simon Antal (1772-1808) piarista tanár, gyógypedagógus, a siketek első magyar intézetének (Vác, 1802) első igazgatója volt. Munkája két szempontból is fontos: a magyar nyelvű fonetikai szakirodalom ezzel a kötettel indul, de úttörő abban is, hogy az írás-olvasás módszerét a siketnémák tanításának eredményeit felhasználva dolgozza ki. Érdekes a magyar hangjelölést megreformáló (a többjegyű betűket kiküszöbölő) elképzelése is. A kötet végén felsorolja a váci siketnéma intézet támogatóit. A címlapon régi gyűjteményi bélyegzés, valamint kisebb sérülés. Poss.: Hinka [Hinka József (1815-1883), ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia ügyésze volt.] Fűzve, korabeli festett papírborítóban, az első borítófedél berepedt. Összességében jó példány.
1817 Tudományos Gyűjtemény 1817. I-XII. [Szerk.: Fejér György.] Első, teljes évfolyam! [Két kötetbe kötve.] Pesten, 1817., Trattner Tamás János,1 t.+I-XII, 13-128;+176;+160 p.+1 t.;+152+160+164 p.; 1 t.+160;+164;+152 p.+1 (színezett tábla, rajta kitüntetésekkel, a hátoldalán egykorú bejegyzésekkel) t.+144+136 p.+1 t.+162 p. Átkötött modern kartonált papírkötések, benne foltos lapokkal és restaurált lapokkal és táblákkal is.
A Tudományos Gyűjtemény az első számottevő magyar tudományos folyóiratunk. Fejér György kezdeményezésére 1817-1841 között jelent meg, évi 12 lapszámban. Hosszabb értekezéseket közölt a legkülönbözőbb tárgyakból: politikai, történelmi, természettudományi, honismereti témákból, és szemlézte a jelentősebb hazai és külföldi könyvmegjelenéseket is, legnagyobb erőssége pedig a néprajzi dolgozatok közlése volt, folyóirataink közül elsőként biztosított komoly terjedelmet ennek a tudományszaknak.
Édes Gergely (1763-1847): Édes Gergely' keservei és nyájjaskodásai. Vátzonn, 1803, Máramarosi Gottlieb Antal' betűivel, 212 p. Egyetlen kiadás! Kiadói kartonált papírkötés, kopott borítóval, possessori névbejegyzéssel (Károlyi Sámuel?) és bejegyzéssel az utolsó lapon.
Darabanth Auction House
![Kassák Lajos: Anyám címére. A szerző, Kassák Lajos (1887-1967) író, költő, műfordító grafikus, képzőművész, ?a magyar avantgárd atyja? által ALÁÍRT példány. [Bp., 1937.], Cserépfalvi, (Pápai Ernő-ny.), 257+1 p. A könyv 7. oldalán Derkovits Gyula illusztrációjával. Első kiadás. Kiadói egészvászon-kötés.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3339681.jpg)
![Széchenyi István: Hitel. Írta gróf Széchenyi István. Harmadik kiadás. Pesten, 1830. Petrózai Trattner J. M. és Károlyi István' könyvnyomtató intézetében. XX + [21]-270 + [2] p. A reformkor meghatározó jelentőségű nemzetgazdasági értekezését Széchenyi István 1828 februárja és 1830 januárja között vetette papírra. A gazdasági vitairat első kiadása 1830 februárjában jelent meg: kétezer példányban napvilágot látó első két kiadása néhány hónap alatt elfogyott, ez tette szükségessé a munka új, harmadik kiadását, példányunk is ebből a kiadásból való. A levelek felső sarkán halvány foltosság, egyes oldalakon lapszéli kiemelések. A címlevél és az utolsó levél, valamint a belív négy levelének fűzése a gerincnél megerősítve. Szentkirályi 116.3. Aranyozott gerincű korabeli félvászon kötésben, márványmintás festésű lapszélekkel. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3347169.jpg)
![Házi és uti uj kalendariom, a' mi urunk Jesus Kristus születése után való M. DCC. XLIV. esztendönek folyásárul tanitván, melly szökö 366. napokbúl álló esztendő polus magasságához az 48. gradusra dirigálván, Magyar, Erdély, és rész szerént a' szomszéd országokra, s' tartományokra igazittatott és irattatott Neupart János által. Posonyban nyomtattatott, [1743]. Spaiser Domunkos Ferentznél találtatik. [112] p. A Spaiser által szabadalmaztatott kalendárium első évfolyama. A naptárrész után asztrológiai előrejelzést tartalmaz, majd számos népi gyógyászati praktikát ír le. Ezt a vásárok leírása követi, majd rövid áttekintést ad Magyarország történelméből kronológiai sorrendben, melyet rövid földrajzi összefoglalás követ. A kalendáriumot a postahivatalok jegyzéke zárja. Példányunk számos levelén kisebb javítások és pótlások, az utolsó (restaurált) levélnek csak kisebb darabjai vannak meg. XX. század második felében készült igényes félbőr kötésben, kézzel festett papír borítással. Rendkívül ritka könyv.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3347160.jpg)
![A' Kolosvári Könyvező Szűznek historiája. Irattatott az ott lévő Jésus Társaságbeli Szerzetesek által. Most pedig Azon Szentséges Szűz Tiszteletinek gyarapodására, és Ájtatosinak Lelki vigasztalásokra megszaporitatván ujra Nyomtattatott. Kolosvárt, [1819 körül]. (Nyomatott a Királyi Lyceum könyvnyomdájában.) 1 t. (címkép) + 174 p. Jezsuita beszámoló a görög és római katolikusok által egyaránt tisztelt, Kolozsvári Könnyező Szűz néven ismert festett ikon történetéről, csodatételeiről, egyházi vizsgálatáról és tiszteletéről. A kolozsvári ikont 1681-ben készítette a rutén származású iklódi Lucas mester, beszámolók szerint a szentkép 1699-ben, kiállítási helyén, a füzesmikolai templomban könnyezni kezdett. Az ikont a csodatétel után magánkastélyba szállították, majd onnan a jezsuiták kolozsvári templomába került. Kötetünk az ikon csodatételeit egészen az 1818-as évben feljegyzett eseményekig vezeti. Példányunk címképén javítás, címlevelén apró pótlás. A címlapon régi ajándékozási bejegyzés: "Gergely Albert a kolozsvári róm. kath. főgymn. Önképzőkörének, 1888", a címkép verzóján katalógusszám és gyűjteményi szárazbélyegzés. Korabeli kartonkötésben. Jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3347167.jpg)
![Simon Antal: Igaz mester, a' ki tanítván'ait igen rövid idő alatt mindén unalom nélkűl eg's'erre irni is, olvasni is megtanítja. Írta a ma'g'arok' has'nára Simon Antal G'őri Meg'ebéli Világi Pap és a ' M.K. Siket-Néma Intézetnek Igazgatója, Váts'on, 1807. Budán, 1808. Nyomtattatott Mag'ar Királ'i Universitás' betűivel. 96 p. Első kiadás. Az első magyar nyelvű fonetikai mű. Simon Antal (1772-1808) piarista tanár, gyógypedagógus, a siketek első magyar intézetének (Vác, 1802) első igazgatója volt. Munkája két szempontból is fontos: a magyar nyelvű fonetikai szakirodalom ezzel a kötettel indul, de úttörő abban is, hogy az írás-olvasás módszerét a siketnémák tanításának eredményeit felhasználva dolgozza ki. Érdekes a magyar hangjelölést megreformáló (a többjegyű betűket kiküszöbölő) elképzelése is. A kötet végén felsorolja a váci siketnéma intézet támogatóit. A címlapon régi gyűjteményi bélyegzés, valamint kisebb sérülés. Poss.: Hinka [Hinka József (1815-1883), ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia ügyésze volt.] Fűzve, korabeli festett papírborítóban, az első borítófedél berepedt. Összességében jó példány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3347163.jpg)
![1817 Tudományos Gyűjtemény 1817. I-XII. [Szerk.: Fejér György.] Első, teljes évfolyam! [Két kötetbe kötve.] Pesten, 1817., Trattner Tamás János,1 t.+I-XII, 13-128;+176;+160 p.+1 t.;+152+160+164 p.; 1 t.+160;+164;+152 p.+1 (színezett tábla, rajta kitüntetésekkel, a hátoldalán egykorú bejegyzésekkel) t.+144+136 p.+1 t.+162 p. Átkötött modern kartonált papírkötések, benne foltos lapokkal és restaurált lapokkal és táblákkal is. A Tudományos Gyűjtemény az első számottevő magyar tudományos folyóiratunk. Fejér György kezdeményezésére 1817-1841 között jelent meg, évi 12 lapszámban. Hosszabb értekezéseket közölt a legkülönbözőbb tárgyakból: politikai, történelmi, természettudományi, honismereti témákból, és szemlézte a jelentősebb hazai és külföldi könyvmegjelenéseket is, legnagyobb erőssége pedig a néprajzi dolgozatok közlése volt, folyóirataink közül elsőként biztosított komoly terjedelmet ennek a tudományszaknak.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3301423.jpg)
