Approbatae Constitutiones Regni Transilvaniae et Partium Hungariae Eidem Annexarum. Ex Articulis ab Anno Millesimo Quingentesimo Quadragesimo, ad praesentem huncusque Millesimum Sexcentesimum Quinquagesimum tertium conclusis, compilatae... [Kolozsvár] Claudiopoli, 1677. Michael Szentyel Veresegyhazi. [6] + 250 + [26] p. Példányunk első négy levele másolattal pótolt. RMK I. 1212. Hozzákötve: Compilatae Constitutiones Regni Transylvaniae et Partium Hungariae Eidem Annexarum. Ex Articulis ab Anno Millesimo Sexcentesimo Quinquagesimo Quarto, ad praesentem huncusque Millesimum Sexcentesimum Sexagesimum Nonum conclusis, excerptae. [Kolozsvár] Claudiopoli, 1671. Apud Michaelem Szentyel Veres-egyhazi. [6] + 100 + [10] p. Példányunk utolsó két levele másolattal pótolt. RMK I. 1113. Az ún. "Approbáták" az 1540 és1653 között tartott erdélyi országgyűlések végzéseinek válogatott, kivonatolt és tárgyuk szerint rendezett gyűjteménye, amely I. Rákóczy György kezdeményezésére II. Rákóczy György fejedelemsége idején készült el. A Compilatae constitutiones, az Approbáták kiadása után, 1654-től 1669-ig keletkezett törvények compilatio-ja. Célja az volt, hogy az elavult törvények közül a lényegesek és a kötelező érvényűek kiválasztása után egy, a gyakorlati igényeknek megfelelő törvénykönyv jöjjön létre. Elkészítésére I. Apafi Mihály fejedelem egy jogban járatos férfiakból álló bizottságot hozott létre, amely 1669-ben a Gyulafehérváron tartott országgyűlés elé terjesztette addig elkészült munkáját. Korabeli, szakszerűen restaurált pergamenkötésben, a kötetet záró bőrszalagok pótoltak. A kötés restaurálását Szalai Veronika végezte. Kötetünk - a pótolt levelektől eltekintve - nagyon jó példány.
[Werbőczy István] Werbőcz, Stephanus de: Werböczius illustratus: sive decretum tripartitum juris consuetudinarii inclyti regni Hungariae, a magistro Stephanus de Werbőcz. [Nagyszombat], 1775. Typis Tyrnaviensibus. 569 + [15] p. A Hármaskönyv (Tripartitum) egy szokásjog-gyűjtemény, amelyet Werbőczy II. Ulászló király megbízásából gyűjtött össze. A korabeli Magyarország jogszabályainak és szokásjogainak ezen írásos összefoglalása latinul 1517-ben, magyarul először 1565-ben jelent meg. A gyűjtemény jogi fórumokon egészen 1848-ig használatban volt, a legnépszerűbb talán a 18. században volt, ekkor számos magyar és latin nyelvű kiadása látott napvilágot. A szerző, Werbőczy István jogtudós, királyi ítélőmester, királyi személynök, Magyarország nádora. Jogi, bölcsészeti és teológiai tanulmányokat végzett. 1482-ben kancelláriai levéltárőrként, majd a királyi törvényszék jegyzőjeként tevékenykedett. Közreműködött az 1498. II. Ulászló-féle nevezetes törvények megalkotásában. Az 1500-as és 1501-es országgyűléseken a köznemesség szóvivője és vezére volt. 1502-ben országbírói ítélőmesternek választották. 1516-ban királyi személynök lett és többfelé járt diplomáciai küldetésben, ezt követően az 1525. évi országgyűlésen nádorrá választották. Később Szapolyai János kinevezte kancellárnak. Korabeli, gerincén díszesen aranyozott, kissé kopott egészbőr kötésben, piros festésű lapszélekkel, gerincén aranyozott vörös címvignettával. Jó példány.
A magyar országgyűlés története 1867-1927. Balassa Imre, T. Boros László, Csetényi József, Hoitsy Pál, Kemechey László, Kun Andor, Lengyel Ernő, Pethő Sándor, báró Szterényi József és Szúdy Elemér közreműködésével szerkesztette Balla Antal. Budapest, [1928]. (Magyar Országgyülés Története kiadóvállalat) Légrády Nyomda és Könyvkiadó Rt. 540 p. Folio. Egyetlen kiadás. Oldalszámozáson belül szövegközti portrékkal illusztrált politikatörténeti munka. A mű súlypontja a dualizmus korának súlyos konfliktusokkal terhelt belpolitikájára esik, valamennyi politikai botrány és válság részletes feldolgozásával, számos esetben parlamenti jegyzőkönyvek idézésével. Szerepel a munkában az egyházpolitikai konfliktus, a Wekerle-kormány kísérlete, a Bánffy-kormány ellenzéket nem kímélő módszertana, a folyton visszatérő nemzetiségi probléma, a nemzetgyűlés munkáját megbénító obstrukció jelensége, a vármegyei alapon a kormány ellen megszerveződött úgynevezett nemzeti ellenállás, a hírhedt zsebkendőszavazás, az elhíresült parlamenti csata, a koalíciós kormány kísérlete és bukása, Tisza István újjászervezett pártjának ismételt visszatérése, a háború alatti geopolitikai kérdések, Tisza István újabb bukása és visszatérése a nagypolitikába, majd a háborús összeomlás, a Károlyi-korszak, a Tanácsköztársaság, végül a Bethlen-korszakhoz vezető időszak tárgyalása. Kiadói díszesen aranyozott, gerincén dombornyomásos egészvászon kötésben, első kötéstábláján a Magyar Szent Korona országainak aranyozott középcímerével és aranyozott évszámmal. Nagyon szép példány.
Szokolay István: Büntető jogtan a' codificatio és tudomány legújabb elvei szerint, különösen bíránk 's ügyvédeink számára. Pest, 1848. Kiadja Heckenast Gusztáv. XII + 452 p. Első kiadás. Szokolay István (1822-1904) jogász, jogi szakíró, szerkesztő. Fiatal korában írt műve, Büntető jogtana, tételünk az első önálló büntetőjogi magyar mű, melyet nem mellesleg a pesti egyetem a hivatalos tankönyv rangjára emelt. A szépen felosztott munka általános bevezetésében elmarasztalja a kínvallatás gyakorlatát, és szorgalmazza a törvény előtti egyenlőség tényleges megvalósítását. A halálbüntetéssel kapcsolatban állást foglaló rendszeres munka utolsó része a bűnügyi perrendtartást tárgyalja. A címlapon régi ajándékozási bejegyzés, néhány levélen széljegyzetek, aláhúzások. Egyes oldalakon apró foltosság, néhány levél fűzése meglazult. Példányunk első előzéke hiányos. Díszesen aranyozott gerincű, kötéstábláin enyhén kopott, enyhén sérült korabeli félbőr kötésben, színes festésű lapszélekkel. Jó példány.
[Bodó Mátyás (1690 - cca. 1750): büntetőjogi munkája]: Mathia Bodo: Jurisprudentia criminalis secundum praxim et constitutiones Hungaricas in duas partes divisa [...] Posonii (Pozsony), 1751, Joannis Michaelis Landerer, (20)+325+(15) p. Latin nyelven. Kissé sérült korabeli, aranyozott gerincű egészbőr kötésben,