1936 Izraelita Magyar Irodalmi Társulat levele Gerő Ödön (1863-1939) íróhoz, szerkesztőhöz, a Pester Lloyd műkritikusához, amelyben értesítik, hogy az Országos Magyar Zsidó Muzeum tudományos és művészeti egyesület rendes tagjává választották. Fejléces papíron, egy gépelt oldal, Wertheimer Adolf (1868-1955) bankigazgató, műgyűjtő, közgazdasági szakíró, a Társulat elnökének, Magyar Zsidó Múzeum igazgatója autográf aláírásával.
1933 A Magyar Zsidók Pro Palesztina Szövetsége levele Gerő Ödön (1863-1939) íróhoz, szerkesztőhöz, a Pester Lloyd műkritikusához, amelyben értesítik, hogy az Elnöki Tanácsának tagjává választották. Pfeifer Ignác (1868-1941) elnök és Eisdorfer Andor főtitkár autográf aláírásával. Díszes fejléces papíron, egy gépelt oldal, Magyar Zsidók Pro Palesztina Szövetsége bélyegzésével.
1938-39 Éri-Halász Imre (1900-1945?) író, újságíró, fényképes magyar útlevele, francia vízummal, okmánybélyegekkel és bélyegzésekkel, valamint jugoszláv és olasz bélyegzésekkel, kissé kopott és gerincén kissé sérült vászonkötésben. Éri-Halász Imre a Reggel című lapnak volt a munkatársa az 1920-as években, majd számos sikeres színmű szerzőjeként vált ismertté. A legismertebb az Egy csók és más semmi, amelyet 1941-ben került a mozikba. A vészkorszak idején Keresztúry Dezső talált számára búvóhelyet ismerőseinél, Zalaegerszegen. Éri-Halász Imre azonban nem sokáig bírta idegekkel. Vagy a feljelentéstől félt, vagy attól, hogy rejtegetőit hozza veszélybe, feladta magát a németeknek. Ettől kezdve nyoma veszett. Halálának körülményei ismeretlenek, feltehetően 1945 január végén Zalaszentgróton ölték meg.
Darabanth Auction House
!["Budapesti Izr[aelita] Hitk[özség]" bélyegző, fa, fém, m: 8 cm](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3341872.jpg)
