Révész István (1887-1973) festőművész, műgyűjtő által összeállított, egyedi készítésű album Vaszary János (1867-1939) festő, grafikus munkásságáról. 3 oldalas angol nyelvű bevezető szöveggel, 39 lapon Vaszary János műveinek fekete-fehér és színes reprodukcióival, az utolsó 2 oldalon tartalomjegyzékkel. Aranyozott, zsinórfűzéses egészvászon-kötésben, kissé viseltes borítóval, kissé hullámos lapokkal, helyenként foltokkal, 39x31x3 cm.
(Révész István az Új Művészet Barátainak Egyesülete alapítója, az 1920-as évektől gyűjtött modern magyar képeket, azon belül is elsősorban Vaszary János alkotásait. Több Vaszary Jánossal kapcsolatos publikációja jelent meg, mint például az 1959-ben Székesfehérváron rendezett Vaszary-kiállítás katalógusa.)
Barta Lajos, született Krausz Lajos (1878-1964) Kossuth-díjas magyar író, újságíró Zsuzsi c. szindarabjának kézirata. Autográf? javításokkal. A műről Schöpflin Aladár: Zsuzsi Barta Lajos parasztvígjátéka. címmel írt kritikát.
Pipics Zoltán (1900-1975) könyvtáros, művészettörténész. az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat nevében küldött részben autográf levelei Sipőcz Lászlónak kb 25 db
[Kézirat] Aszlányi Károly író, költő, kritikus, forgatókönyvíró (1908-1938) "Zsebversek" című kötetének nyomdai előkészítésre váró, publikálatlan kéziratlapjai Horváth Jenő szerkesztő saját kezű megjegyzéseivel. 53 (+ 5 + 7) gépelt levél. Kelt: [Budapest], 1939. február. 53 + 12 gépelt levél, a levelek mérete: 335x210 mm. A tragikusan fiatalon, autóbalesetben meghalt Aszlányi Károly (1908-1938) újságíró, színpadi szerző, forgatókönyvíró, a két világháború közti kalandregényírás egyik mestere 1927-től novellákkal, kritikákkal és versekkel jelentkezett a Nyugat hasábjain. A verseiben számos szerepet felvevő urbánus költő a Heltai Jenő-i félig komoly, félig tréfás, szerepjátszó modort vitte tovább szövegeiben. Szerkesztőhöz eljuttatott, gépelt kéziratlapjaiból Horváth Jenő készített kötettervet, nekrológként is funkcionáló előszavát is ő írta. Publikálatlan kézirat-gyűjteményünk a tartalomjegyzék tanúsága szerint a 43 versből álló verseskötet 30 versét tartalmazza hiánytalanul, néhány kéziratoldalon ismeretlen kéz által írt korrektúra-jelekkel. Számos levélen kisebb lapszéli gyűrődések. 53 levél terjedelmű verseskönyv-kéziratunkhoz öt levélnyi másolat csatlakozik: a másod-, illetve harmad- és negyedpéldányok az eredetitől szövegezésükben kissé eltérnek. Gyűjteményünkhöz további hét, a verseskötetbe nem szánt lap is csatlakozik: ezeken a költő "Ádvent", "Az egyedülvalóság estéje", "Csitri asszonynak, aki mostanában szerettem", "Éhség", "És jöttem, hét kövér esztendő után", illetve "Tavasz futása" című, korábban publikált költeményei szerepelnek, e versek a Nyugat folyóirat 1935. évi 5. számában keltettek kisebb feltűnést. Jó állapotú lapok, szerkesztői feliratozással ellátott korabeli mappában, "Aszlányi Károly: Zsebversek, 1939. év I. szám" felirattal.
[Kézirat] A sopronbánfalvi pálos kolostor életnagyságú, barokk, allegorikus szószéki szobrának restaurálása. Szent-Gály Erzsébet (1943-2016) restaurátor diplomamunkája. (1973-1974). Kelt: Budapest, 1974. május 22. [5] + [1] + 9 levél + 30 t. (fotódokumentáció) + 1 melléklet (képjegyzék). A Képzőművészeti Főiskola Restaurátor Tanszékén készült, illusztrált szakdolgozat a sopronbánfalvi pálos kolostorból a soproni Liszt Ferenc Múzeum tulajdonába került, XVIII. századi életnagyságú, barokk stílusú festett allegorikus szobor helyreállítási folyamatát dokumentálja. A restaurátor osztály már 1972-től tanulmányozta a leromlott állagú faragott nőalak szobrát, majd 1973 októberében Szakál Ernő szobrászművész megbízta a végzős Szent-Gály Erzsébetet a szobor teljes körű felújításával. Szakdolgozatunk először programtervet dolgoz ki, majd dokumentálja a helyreállítási folyamatot, valamint feltárja a szobor művészettörténeti kontextusát. A szakdolgozat kétszeresen aláírt oldalai után képjegyzék és fotódokumentáció. Képjegyzékünk 32 táblányi fotódokumentációra hivatkozik, ebből a 18. és 19. számú táblák hiányoznak. A 4., 16. és 24. tábláról hiányzik a számozás, a 21. és 24. tábla kettős fotóanyaga mentén kettévágva. Az iratkapoccsal tűzött tanulmányoldalakon apró rozsdafoltosság és halvány foltosság, néhány táblán, néhány fotón apró, lapszéli foltosság. Fotódokumentációnkhoz tartozik további hat, a képjegyzékből kimaradt restaurálási felvétel, ezek közül három a munka megkezdése előttről, három a munka befejezése utánról való. Jó állapotú lapok, vászon szalaggal fűzött, feliratozott, illusztrált karton mappában.
[Kézirat] Fejes Endre (1923-2015) Kossuth- és József Attila-díjas író "A többi érdektelen" című kései novellájának egy oldal terjedelmű, autográf kézirata. (1992/1993). Kelt: Budapesten, 1992 körül. Egyetlen levél, 57 beírt sor. Fejes Endre (1923-2015) Kossuth- és József Attila-díjas író és drámaíró egyben számottevő novellista is volt. "A többi érdektelen" címet nyert kései novellája a rendszerváltás éveiből való, nyomtatásban először a Népszabadság hétvégi mellékletében, az 1992. szeptember 26-i lapszámban jelent meg, onnan került az író utolsó elbeszéléskötetébe (Lemaradt angyalok, Budapest, 1993). Autográf kéziratunk a komor hangvételű, auschwitzi fordulatra épülő novella eredeti szövegének második harmadát tartalmazza: oldalszámozással (2. oldal), címadás nélkül. A kézirat és a nyomtatásban megjelent szöveg között kisebb eltérések vannak: a nyomtatásban megjelent szöveg, jóllehet, gördülékenyebb, néhány tévedést és szóismétlést kigyomlált, ám az átdolgozással némiképp veszített is jól eltervezett modorosságából - a kézirat és a végső változat összevetése Fejes Endre alkotói műhelyébe emlékezetes bepillantást nyújt. Kéziratlapunkon apró gyűrődések. Jó állapotú lap.
[Kézirat] A Képzőművészeti Főiskola Értesítője új folyamának első száma. Sokszorosított gépirat. (1951 körül). Kelt: Budapest, 1953 körül. Két levél, mérete egységesen: 295x210 mm, három gépelt oldal. Az ország első, felsőoktatási szintű képzőművészeti intézménye 1945-től viselte a Magyar Képzőművészeti Főiskola nevet. A koalíciós idők utáni diktatúra az itteni oktatásra is rányomta bélyegét; a kortárs nyugati művészeti törekvésekről nem eshetett szó. Ezen a gyakorlaton változtatott Főiskolai Értesítőnk gépiratban terjesztett első száma, amely az expresszionista osztrák festő, Oskar Kokoschka újabb keltű kiáltványát teszi közzé magyar fordításban. Oskar Kokoschka 1950-ben készítette el nagy méretű, "The Myth of Prometheus" címet viselő freskóját, mely egy londoni magánház mennyezetét díszíti. A munka elkészülte alkalmából szerzőnk újraértelmezi a modernista festészet társadalmi felelősségét, egyben kijelöli a művész társadalmi pozícióját a második világháború utáni, elgépiesedő társadalomban. Jó állapotú lapok, tűzve, hajtogatva, nyitólapján apró sérüléssel.
[Kézirat] Harsányi Zsolt (1887-1943) író, újságíró, színházigazgató autográf válaszlevele Závory Aranka úrhölgynek, a szerző által megcímzett borítékban. (1939). Kelt: (Kékestető), 1939. II. 8. Egy levél, nyolc beírt sor. Mérete: 215x155 mm. Szövege: "Mélyen tisztelt Asszonyom, nagyon köszönöm szíves figyelmeztetését. Az idén már más témára szerződtem le úgy magyar, mint német kiadómmal, de levelét mindenesetre eltettem abba a fiókomba, amelyre állandóan figyelni szoktam. Hálásan és tisztelettel csókolja kezeit: Harsányi Zsolt. 39. II. 8." Harsányi Zsolt (1887-1943), a két világháború közti történelmi regényírás ismert mestere, közíró, a Vígszínház újdonsült igazgatója író e levelében Závory Aranka gimnáziumi pedagógus felvetésére válaszol. Levélpapírja bal felső sarkában a sárospataki és kisharsányi Harsányi-család vaknyomású címere. Válaszlevelét az író feltételezhetően mátrai vakációja, téli szabadsága idején fogalmazta meg, az író által megcímzett borítékon Kékestetőn kelt postai bélyegzés, postabélyeg, alatta saját kezű címzés: "Őnagysága Závory Aranka úrhölgy. Debrecen, Péterfia u. 31." Tökéletes állapotú levél, hajtogatva, jó állapotú borítékban.
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![[Kézirat] Aszlányi Károly író, költő, kritikus, forgatókönyvíró (1908-1938) "Zsebversek" című kötetének nyomdai előkészítésre váró, publikálatlan kéziratlapjai Horváth Jenő szerkesztő saját kezű megjegyzéseivel. 53 (+ 5 + 7) gépelt levél. Kelt: [Budapest], 1939. február. 53 + 12 gépelt levél, a levelek mérete: 335x210 mm. A tragikusan fiatalon, autóbalesetben meghalt Aszlányi Károly (1908-1938) újságíró, színpadi szerző, forgatókönyvíró, a két világháború közti kalandregényírás egyik mestere 1927-től novellákkal, kritikákkal és versekkel jelentkezett a Nyugat hasábjain. A verseiben számos szerepet felvevő urbánus költő a Heltai Jenő-i félig komoly, félig tréfás, szerepjátszó modort vitte tovább szövegeiben. Szerkesztőhöz eljuttatott, gépelt kéziratlapjaiból Horváth Jenő készített kötettervet, nekrológként is funkcionáló előszavát is ő írta. Publikálatlan kézirat-gyűjteményünk a tartalomjegyzék tanúsága szerint a 43 versből álló verseskötet 30 versét tartalmazza hiánytalanul, néhány kéziratoldalon ismeretlen kéz által írt korrektúra-jelekkel. Számos levélen kisebb lapszéli gyűrődések. 53 levél terjedelmű verseskönyv-kéziratunkhoz öt levélnyi másolat csatlakozik: a másod-, illetve harmad- és negyedpéldányok az eredetitől szövegezésükben kissé eltérnek. Gyűjteményünkhöz további hét, a verseskötetbe nem szánt lap is csatlakozik: ezeken a költő "Ádvent", "Az egyedülvalóság estéje", "Csitri asszonynak, aki mostanában szerettem", "Éhség", "És jöttem, hét kövér esztendő után", illetve "Tavasz futása" című, korábban publikált költeményei szerepelnek, e versek a Nyugat folyóirat 1935. évi 5. számában keltettek kisebb feltűnést. Jó állapotú lapok, szerkesztői feliratozással ellátott korabeli mappában, "Aszlányi Károly: Zsebversek, 1939. év I. szám" felirattal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3424421.jpg)
![[Kézirat] A sopronbánfalvi pálos kolostor életnagyságú, barokk, allegorikus szószéki szobrának restaurálása. Szent-Gály Erzsébet (1943-2016) restaurátor diplomamunkája. (1973-1974). Kelt: Budapest, 1974. május 22. [5] + [1] + 9 levél + 30 t. (fotódokumentáció) + 1 melléklet (képjegyzék). A Képzőművészeti Főiskola Restaurátor Tanszékén készült, illusztrált szakdolgozat a sopronbánfalvi pálos kolostorból a soproni Liszt Ferenc Múzeum tulajdonába került, XVIII. századi életnagyságú, barokk stílusú festett allegorikus szobor helyreállítási folyamatát dokumentálja. A restaurátor osztály már 1972-től tanulmányozta a leromlott állagú faragott nőalak szobrát, majd 1973 októberében Szakál Ernő szobrászművész megbízta a végzős Szent-Gály Erzsébetet a szobor teljes körű felújításával. Szakdolgozatunk először programtervet dolgoz ki, majd dokumentálja a helyreállítási folyamatot, valamint feltárja a szobor művészettörténeti kontextusát. A szakdolgozat kétszeresen aláírt oldalai után képjegyzék és fotódokumentáció. Képjegyzékünk 32 táblányi fotódokumentációra hivatkozik, ebből a 18. és 19. számú táblák hiányoznak. A 4., 16. és 24. tábláról hiányzik a számozás, a 21. és 24. tábla kettős fotóanyaga mentén kettévágva. Az iratkapoccsal tűzött tanulmányoldalakon apró rozsdafoltosság és halvány foltosság, néhány táblán, néhány fotón apró, lapszéli foltosság. Fotódokumentációnkhoz tartozik további hat, a képjegyzékből kimaradt restaurálási felvétel, ezek közül három a munka megkezdése előttről, három a munka befejezése utánról való. Jó állapotú lapok, vászon szalaggal fűzött, feliratozott, illusztrált karton mappában.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3432326.jpg)
![[Kézirat] Fejes Endre (1923-2015) Kossuth- és József Attila-díjas író "A többi érdektelen" című kései novellájának egy oldal terjedelmű, autográf kézirata. (1992/1993). Kelt: Budapesten, 1992 körül. Egyetlen levél, 57 beírt sor. Fejes Endre (1923-2015) Kossuth- és József Attila-díjas író és drámaíró egyben számottevő novellista is volt. "A többi érdektelen" címet nyert kései novellája a rendszerváltás éveiből való, nyomtatásban először a Népszabadság hétvégi mellékletében, az 1992. szeptember 26-i lapszámban jelent meg, onnan került az író utolsó elbeszéléskötetébe (Lemaradt angyalok, Budapest, 1993). Autográf kéziratunk a komor hangvételű, auschwitzi fordulatra épülő novella eredeti szövegének második harmadát tartalmazza: oldalszámozással (2. oldal), címadás nélkül. A kézirat és a nyomtatásban megjelent szöveg között kisebb eltérések vannak: a nyomtatásban megjelent szöveg, jóllehet, gördülékenyebb, néhány tévedést és szóismétlést kigyomlált, ám az átdolgozással némiképp veszített is jól eltervezett modorosságából - a kézirat és a végső változat összevetése Fejes Endre alkotói műhelyébe emlékezetes bepillantást nyújt. Kéziratlapunkon apró gyűrődések. Jó állapotú lap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3389132.jpg)
![[Kézirat] A Képzőművészeti Főiskola Értesítője új folyamának első száma. Sokszorosított gépirat. (1951 körül). Kelt: Budapest, 1953 körül. Két levél, mérete egységesen: 295x210 mm, három gépelt oldal. Az ország első, felsőoktatási szintű képzőművészeti intézménye 1945-től viselte a Magyar Képzőművészeti Főiskola nevet. A koalíciós idők utáni diktatúra az itteni oktatásra is rányomta bélyegét; a kortárs nyugati művészeti törekvésekről nem eshetett szó. Ezen a gyakorlaton változtatott Főiskolai Értesítőnk gépiratban terjesztett első száma, amely az expresszionista osztrák festő, Oskar Kokoschka újabb keltű kiáltványát teszi közzé magyar fordításban. Oskar Kokoschka 1950-ben készítette el nagy méretű, "The Myth of Prometheus" címet viselő freskóját, mely egy londoni magánház mennyezetét díszíti. A munka elkészülte alkalmából szerzőnk újraértelmezi a modernista festészet társadalmi felelősségét, egyben kijelöli a művész társadalmi pozícióját a második világháború utáni, elgépiesedő társadalomban. Jó állapotú lapok, tűzve, hajtogatva, nyitólapján apró sérüléssel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3462966.jpg)
![[Kézirat] Harsányi Zsolt (1887-1943) író, újságíró, színházigazgató autográf válaszlevele Závory Aranka úrhölgynek, a szerző által megcímzett borítékban. (1939). Kelt: (Kékestető), 1939. II. 8. Egy levél, nyolc beírt sor. Mérete: 215x155 mm. Szövege: "Mélyen tisztelt Asszonyom, nagyon köszönöm szíves figyelmeztetését. Az idén már más témára szerződtem le úgy magyar, mint német kiadómmal, de levelét mindenesetre eltettem abba a fiókomba, amelyre állandóan figyelni szoktam. Hálásan és tisztelettel csókolja kezeit: Harsányi Zsolt. 39. II. 8." Harsányi Zsolt (1887-1943), a két világháború közti történelmi regényírás ismert mestere, közíró, a Vígszínház újdonsült igazgatója író e levelében Závory Aranka gimnáziumi pedagógus felvetésére válaszol. Levélpapírja bal felső sarkában a sárospataki és kisharsányi Harsányi-család vaknyomású címere. Válaszlevelét az író feltételezhetően mátrai vakációja, téli szabadsága idején fogalmazta meg, az író által megcímzett borítékon Kékestetőn kelt postai bélyegzés, postabélyeg, alatta saját kezű címzés: "Őnagysága Závory Aranka úrhölgy. Debrecen, Péterfia u. 31." Tökéletes állapotú levél, hajtogatva, jó állapotú borítékban.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3425159.jpg)
