Kolligátum: Arany János: Vojtina levelei öcscséhez. Vojtina ars poétik...

Kolligátum: Arany János: Vojtina levelei öcscséhez. Vojtina ars poétikája. Bp., 1903, Franklin.

A kolligátum első - rövid - kötete Arany János két szatirikus költeményét tartalmazza Gyulai Pál előszavával. A Vojtina levelei öccséhez (1850) és a Vojtina Ars poetikája (1861) a költő által 1867-ben kiadott "Összes költeményei" hatodik kötetében, az Elegyes darabok c. gyűjteményben kapott helyet.
"Az Elegyes darabok előszavában azt írja Arany: "Vojtina levelei egy, a hívatlan dudolókat elriasztó szatíra-ciklus akart lenni. Megszántam szegényeket, hisz magyarul döngicséltek." 1850-ben már ébredezni kezdett az irodalmi élet, de a régi költők tartózkodtak a cenzúrától, a lapok rászorultak a népieskedő dilettánsokra. Arany Vojtina első levele kíséretében írja Szilágyi Sándornak: "Iszonyú sok lerudalni való állat kezdi rágni a bogáncs-kórót a Parnasszus körül. . . Botot nekik!?" (1856. okt. 21.) A levelek gúnyját az tetőzi be, hogy visszás tanácsait a költő Vojtina Mátyás szájába adja. Ez Bernát Gáspár hóbortos szlovák szolgája volt, a csapszékekben kódorgott, együgyű verseit hadarva. "Ama kis írói körhöz is eljárt, amely a Váci utcában Parragh vendéglőjében esténként találkozni szokott. Itt mutattuk be mi őt, mint Pest egyik nevezetességét, Aranynak és Tompának." - írja Szilágyi Sándor. Egy buzdító csatadalából két sorra emlékezett Gyulai Pál: "Egy kis halál nem tesz semmit. Őseinknek szintúgy volt." Vojtinát Jókai is említette. A Vojtina levelek olvastára Bernát Gazsi nevetve kiáltott fel: Adta tót diákja, elérte, amire én hiába törekedtem: fennmarad a neve a magyar irodalomban (Vadnai Károly: Gazsi)."

Félvászon kötés, gerinc szakadt, kopottas állapotban.