Rippl-Rónai József emlékezései aláírt kötet, hozzá két eredeti jelzett ceruzarajzzal és két levéllel a művésztől! Bp., 1911. Nyugat. 159p.+21t.+2 mell. (kétleveles hasonmások) Számozott (137./200), aláírt példány. A kötetben több, a művészhez köthető autográf levél és rajz található: A hátsó előzék első oldalára egy kettőbe hajtott lapot ragasztottak (egy papírcsíkkal), amelyen két eredeti rajz szerepel. Az első oldalon egy ismeretlen férfi portréja, a kihajtható részen pedig két fiú egészalakos képét ábrázoló, feltehetően Kaposváron készült ceruzarajz látható, Horváth Jóska és Czigli Ferencz feliratokkal. Az utóbbi alatt Rippl-Rónai évszámmal ellátott szignója, mely szerint a rajzok az 1880-as évek második felében készülhettek. E lap mögé ragasztottak egy kártyát, amelyre Rippl-Rónai Ödön, a festőművész öccse írt néhány sort egy 1907 augusztusi, fiumei estély emlékére. Ő volt a művész egyik legkorábbi támogatója, majd gyűjtője (1903-tól 1909-ig vasutas vezető tisztként Fiuméban teljesített szolgálatot). Az első kötéstáblára beragasztva Rippl-Rónai egyoldalas, autográf levele "Kedves Erdélyi!" megszólítással. A baráti hangú, évszám nélküli levélben egy kiállításról, illetve egy "H tájkép" és egy "téte printaniére" megnevezésű festményről esik szó. Megemlít egy Olgyay nevű személyt, feltehetően Olgyay Ferenc festőművészről van szó. A címzett talán Erdélyi Zoltán író lehetett. 1 beírt oldal. Kiadói félpergamen-kötésben. Becses gyűjtői ritkaság!
1973 Cseh Tamás (1943-2009): Petőfi halála. Autográf kéziratos kotta és dalszöveg aláírással. Mészáros Márta filmrendező, Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójára készült filmje a Szeptember végén c. alkotáshoz kérte fel Cseh Tamást és Bereményi Gézát a filmzene szerzésére. Négy dal készült a filmhez: Szép vagy, Júlia sétája, Szeptember elején, Petőfi halála. Ez utóbbi lett a film főcímdala is. Nagyon ritka, Cseh Tamás kéziratos kotta árverésen még nem szerepelt. 34x24 cm, Paszpartuzva.
ca 1918 Bíró Mihály: [Magyarországi Építőmunkások Szakszervezetének grafikus, illusztrált kiadványa.] Uniunea Sindicală Generală a Muncitoriloa Constructori din Ungaria. (Budapest): Világosság-Nyomda Rt. (ca. 1918-19). Magyarországi Szociáldemokrata Párt. 12p. Ebből 11 oldalon Bíró Mihály (1886-1948) jelzett litográfiái, az őszirózsás forradalom és a tanácsköztársaság emblematikus plakátjait tervező grafikus munkáséletet és küldelemket bemutató darabjai. 24x18 cm Román nyelvű kísérő szöveggel, a Budapesten román származású munkásság megnyerésére. Rendkívül ritka, aukción eddig még nem szerepelt, szakirodalomban nem ismert kiadvány.
Istvánffy Miklós (1538-1615) nádori helytartó, humanista történetíró saját kezű aláírásával ellátott, latin nyelvű oklevele Homonnai Drugeth István Zemplán vármegyei főispánja, előtte tett bevallásáról.
Homonnai Drugeth István enyingi Török Fruzsinát vette feleségül. A menyasszony el?kel? rokonsággal és hatalmas hozománnyal bírt anyai öröksége révén. Édesanyja guthy Országh Borbála örökölte férfiágon kihalt családja birtokainak nagy részét, köztük a diósgy?ri uradalmat (Miskolc városával), apai ági örökségként a debreceni uradalmat vitte a házasságba .Drugeth István, Zemplén vármegye f?ispánja, számos csata résztvevője, hosszas betegség után a család homonnai várkastélyában 1599-ben hunyt el.
Papír oklevél, papírfelzetes viaszpecséttel, üvegezett keretben. 32x41 cm
Jaschik Álmos (1885-1950): Apponyi Albert - Berzeviczy Albert-...stb.: Igazságot Magyarországnak! c. kiadott revíziós album megvalósult borítóterve. Vegyes technika, karton 30x24 cm
Vitéz nagybányai Horthy István (1904-1942) kormányzóhelyettes, repülő főhadnagy, Horthy Miklós kormányzó fiának monogramos zsebkendője, hozzá címeres levélpapírra írt üdvözletével, "Pista" aláírással, valamint saját kezűleg címzett borítékkal. A zsebkendőn kisebb sérülésekkel, mérete: 42x40 cm
1916 gróf Tisza István (1886-1918) miniszterelnök legkisebb unokájával Tisza Jolánnal (1916-1998). Tisza István miniszterelnök által dedikált fotó. "Az öreg és a csepp Tisza tiszteletteljes kézcsókjával István bácsi" 10x12 cm paszpartuban, üvegezett keretben
cca 1920 Benito Mussolini (1883-1945) olasz fasiszta politikus, későbbi fasiszta olasz diktátor autográf levele vitéz hibbei és gyurinesszei Kubányi Kornél (1888-1969) a magyar külügyminisztérium sajtóreferense részére, Mussolini lapja, Il Popolo d'Italia fejléces papírján, olasz nyelven, dátum nélkül, autográf aláírással, hajtott, 1 beírt oldal, 1 sztl. lev. /
Caro Kubani, 1. Ella puó, anzi, deve riprendere un regolare servizio di corrispondenza da Budapest e la sará compensato. 2. Ella puó essere l'intermediario fra me e l'ing. Lipowniky. 3. Ella dovrebbe farmi il piacere di tradurre dagli ultimi numeri del l'Hazánk, tutto quanto interrese il fascismo e me. Cordiali saluti a lei e a Lipowniky. Mussolini.
Kedves Kubani, 1. Önnek el lehetne, sőt, el kellene vállalnia, hogy budapesti rendszeres tudósítónk lesz és ezért fizetést kap majd. 2. Hivatalos közvetítő lehetne köztem és Lipowniky mérnök úr között. 3. Önnek meg kellene tennie nekem azt a szívességet, hogy a Hazánk legutóbbi számaiból lefordítja mindazt, ami a fasizmussal vagy velem kapcsolatban érdekes. Szívélyes üdvözlettel Önnek és Lipownikynek: Mussolini. /
cca 1920 Autograph letter of Benito Mussolini (1938-1945) to Kornél Kubonyi (1888-1969) the press officer of the Hungarian Ministry of Foreign Affairs, on the paper of the newspaper of Il Popolo d'Italia, in Italian language, without date, with autograph signature, 1 written page.
Beck Judit (1909-1995) portréja Radnóti Miklósról 1941-42. tus, papír.. 94 x 136 mm. Rendkívüli irodalomtörténeti értékkel is bíró műalkotás. A költő 1941 tavaszán lett szerelmes Beck Juditba. Az apa, Beck Ö. Fülöp szobrász, és a testvérek, András és Márta is Radnótiék baráti köréhez tartoztak. Utóbbi Radnóti felesége, Gyarmati Fanni gimnáziumi osztálytársa volt. Szerelmük idején Beck Judit Gombosi György művészettörténész felesége volt, akivel Párizsban éltek. A világháború kitörésekor tértek haza. Radnótival először egy könyvkötőműhelyben találkoztak 1941 januárjának végén, ettől kezdve a költő naplójában egyre gyakrabban bukkan fel az asszony neve Gyarmati Fanni naplójából is kitűnik, hogy végig tudott a kapcsolatról. Bár egyértelműen nem lehet megállapítani, valójában mikor ért véget a ?J.-ügy?, az tény, hogy amikor 1942. július 11-én ? a költő második munkaszolgálata idején ? meglátogatták őt Szentendrén, Beck Judit már későbbi férjével, Major Tamás színésszel jelent meg
1835 Bem József / Jozef Zachariasz Bem (1794-1850) lengyel származású magyar honvéd altábornagy, majd oszmán pasa, "a székelyek Bem apója". francia nyelvű, másfél oldal terjedelmű, autográf levele 1835-ből a Société Polytechnique Poloniae igazgatójaként, a társaság fejlécés papírján. Az intézetet Bem a lengyel forradalom leverése után, a lengyel emigráció egyik vezér- alakjaként alapította. A párizsi emigrációja alatt több könyvet is megjelentetett, sokat álnéven. A legismertebb: A lengyelországi nemzeti felkelésről című. Jelen levelében a kiadójával való elégedetlenségének és aggodalmának ad hangot, a könyvvel kapcsolatban.
1889 Jókai Mór (1825-1904) író autográf levele német nyelven "Euer Huchgeboren" megszólítással, feltehetően valamilyen talán Habsburg főrendnek. A levélben a "jól megalapított" Osztrák-Magyar Biztosító társaság helyett a Generali biztosítót ajánlja
1672. szept. 19., Ungvár, ma [Uzshorod], Ukrajna Csigay Szabó János az ungvári városi tanács előtt hatalmaskodással vádolja felesége, Margit asszony első házasságából született lányát, Asztalosné Csizmadia Katát. A vádak szerint leverte a lakatot kertjének kapujáról és kárt okozott a fáiban is. Továbbá valamikor 18 tallért átadott feleségének, aki elrejtete előle a pénzt, és most biztos benne, hogy az is mostohalánya kezén van. A dokumentum hátulján a városi tanács nyomozott a 18 tallér ügyében, és tanút is talált: Károli Istvánné Szalay Kata asszonyt, aki az alperestől, Asztalosné Csizmadi Katától magától hallotta, hogy van 16 tallérja végszükség esetére, de nem tudja megmondani hol tarthatta. Másik levélben 1672. okt. 17., Asztalosné Csizmadia Kata válasza ügyvéde Pataki János által az őt perelő mostohaapja, Csigay Szabó János hatalmaskodási vádjaira. A kert haszonélvezetének fele édesanyja után maradt örökség, így az őt is megilleti, tehát nem hatalmaskodott, hiszen Csigay lakatot se tarthatott volna a kapun. Asztalosné visszautasítja a fával való károkozást is, és Csigayt a fiatal fák korai kivágásával vádolja. A 18 tallért érintő vádakat elutasítja, kész megesküdni, hogy sose látta a pénzt. A városi tanács tagjai: Kállay Mihály, Széchy János, Ötvös István, Dengy Pál, és a városi ülnökök úgy döntöttek, hogy nem történt hatalmaskodás, illetve rendelkeztek az anya halála utáni javak elosztásáról egyenlő arányban. Három beírt oldal magyar, kisebb részt latin nyelven.
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![ca 1918 Bíró Mihály: [Magyarországi Építőmunkások Szakszervezetének grafikus, illusztrált kiadványa.] Uniunea Sindicală Generală a Muncitoriloa Constructori din Ungaria. (Budapest): Világosság-Nyomda Rt. (ca. 1918-19). Magyarországi Szociáldemokrata Párt. 12p. Ebből 11 oldalon Bíró Mihály (1886-1948) jelzett litográfiái, az őszirózsás forradalom és a tanácsköztársaság emblematikus plakátjait tervező grafikus munkáséletet és küldelemket bemutató darabjai. 24x18 cm Román nyelvű kísérő szöveggel, a Budapesten román származású munkásság megnyerésére. Rendkívül ritka, aukción eddig még nem szerepelt, szakirodalomban nem ismert kiadvány.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3477659.jpg)
![1672. szept. 19., Ungvár, ma [Uzshorod], Ukrajna Csigay Szabó János az ungvári városi tanács előtt hatalmaskodással vádolja felesége, Margit asszony első házasságából született lányát, Asztalosné Csizmadia Katát. A vádak szerint leverte a lakatot kertjének kapujáról és kárt okozott a fáiban is. Továbbá valamikor 18 tallért átadott feleségének, aki elrejtete előle a pénzt, és most biztos benne, hogy az is mostohalánya kezén van. A dokumentum hátulján a városi tanács nyomozott a 18 tallér ügyében, és tanút is talált: Károli Istvánné Szalay Kata asszonyt, aki az alperestől, Asztalosné Csizmadi Katától magától hallotta, hogy van 16 tallérja végszükség esetére, de nem tudja megmondani hol tarthatta. Másik levélben 1672. okt. 17., Asztalosné Csizmadia Kata válasza ügyvéde Pataki János által az őt perelő mostohaapja, Csigay Szabó János hatalmaskodási vádjaira. A kert haszonélvezetének fele édesanyja után maradt örökség, így az őt is megilleti, tehát nem hatalmaskodott, hiszen Csigay lakatot se tarthatott volna a kapun. Asztalosné visszautasítja a fával való károkozást is, és Csigayt a fiatal fák korai kivágásával vádolja. A 18 tallért érintő vádakat elutasítja, kész megesküdni, hogy sose látta a pénzt. A városi tanács tagjai: Kállay Mihály, Széchy János, Ötvös István, Dengy Pál, és a városi ülnökök úgy döntöttek, hogy nem történt hatalmaskodás, illetve rendelkeztek az anya halála utáni javak elosztásáról egyenlő arányban. Három beírt oldal magyar, kisebb részt latin nyelven.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/3/3367576.jpg)
