cca 1930 Barthos - Kurucz: Történelmi atlasz polgári iskolák számára. Bp., M. Kir. Honvéd Térképészeti Intézet, 30 p. Kiadói papírkötés, kissé kopott borítóval
2 db térkép: 1926 Vas vármegye térképe, 1 : 385.000, viseltes állapotban, sérülésekkel, 35x42 cm + 1941 Tolna vármegye térképe, 1 : 335.000, rajta filctollas jelöléssel, 35x25 cm
1973 A Magyar Népköztársaság államigazgatási térképe, a Központi Statisztikai Hivatal 1973. évi Helységnévtárának melléklete, két részből álló, nagyméretű térkép, 1 : 400.000, Bp., Kartográfiai Vállalat, jó állapotban, (2x) 98x68 cm
cca 1942 Budapest térképe / Magyarország úthálózatának térképe (rajta a visszacsatolt Észak-Erdéllyel és Délvidékkel), a Corvin Áruház reklámkiadványa, sérülésekkel, ragasztott, 42x31 cm
[Térkép] Zemplén vármegye térképe [az első bécsi döntés és a kárpátaljai bevonulás után]. Mérték: 1:420,000. (1941). [Budapest], 1941. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 450x290 mm egy 500x345 mm méretű térképlapon. Domborzati és vízrajzi részleteket is feltüntető térképünk a M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet 1937-1941 között készült közigazgatási térképsorozatának tagja, mely 1941. évi kiadási idejének megfelelően a jelentős határbővülések: az első bécsi döntés (1938 novembere) és kisebb részben a kárpátaljai bevonulás (1939 márciusa) nyomán megnagyobbodott északkeleti megyénket, Zemplén megyét ábrázolja. Megyetérképünk a színkódolt járásbeosztáson kívül feltünteti a megye egy- és kétvágányú vasútvonalait, első-, másod- és harmadrendű útjait és egyéb műútjait; településhálózatát: megyei városát (Sátoraljaújhely), nagyközségeit (Tokaj, Sárospatak, Királyhelmec, a szlovák oldalon Tőketerebes, Gálszécs, Nagymihály, Homonna), kisközségeit és egyéb lakott helyeit. A megye határvonalai értelemszerűen eltérnek a maiaktól, a sátoraljaújhelyi székhelyű, borászatáról nevezetes megye történelmi hagyományainak megfelelően semmilyen közigazgatási kapcsolatban nincs Miskolccal (Borsod) vagy Kassával (Abaúj). Hagyományos járásbeosztást csupán a megye trianoni, illetve az első bécsi döntéssel elnyert királyhelmeci területén találunk; a történelmi megye kárpátaljai bevonulással visszaszerzett északkeleti sarkának, a Ciróka folyó felső folyása menti területének járásbeosztása nincs feltüntetve, hiába tartozik Magyarországhoz: ez a terület ugyanis 1939 márciusa óta, miként Kárpátalja egésze, katonai közigazgatás alatt állt. A kibővült megye közlekedési ütőere továbbra is a hegyaljai vasút, a (Miskolc)-Szerencs-Sárospatak-Sátoraljaújhely-vasútvonal, mely Sátoraljaújhely után a visszanyert területek révén még bő 20 kilométeren át magyar területen halad. A megye további hegy- és síkvidéki vasútvonalai viszont csupán egyvágányú szárnyvonalak. Döntően közigazgatási és közlekedésföldrajzi célokat szolgáló térképünk vízrajzi és domborzati részleteket is tartalmaz, egyes hegycsúcsok magassági adatával. A megye várromjait piktogramok jelölik. Egyes települések mellett magassági jelzés. Jelmagyarázat a bal felső sarokban, a címsor felett a megye címere lebeg, a kiadási év a bal alsó sarokban (1941). A jobb alsó sarokban kereskedői bélyegzés. Jó állapotú térkép, halvány hajtásnyomokkal.
[Térkép] Csonkamagyarország áttekintő autotérképe. Tervezte: Gergely Endre. Mérték: 1:500,000. (1928). Budapest, 1928. Magyar Királyi Állami Térképészet. Színes térkép, mérete: 585x930 mm egy 690x995 mm méretű térképlapon. Vízrajzi, település- és közlekedéshálózati részleteket hordozó térképünk elsődleges célja az ország első-, másod- és harmadrendű autóútjainak feltüntetése. Térképünk megyebeosztása az 1923-as megyerendezést követi: így jött létre a térképünkön látható Nógrád és Hont, Borsod, Gömör és Kishont vagy déli határszélen Csanád, Arad és Torontál vármegyék átmenetinek szánt közigazgatási egysége. Főbb országos utaink már ekkor is a későbbi autópályák útvonalát követik. Az ország dunántúli és alföldi része közötti összeköttetés hiányát már érzékelte a politikai vezetés, és mivel Budapesttől délre csak Bajánál vezetett át közúti (és vasúti) híd, így 1928-ban, térképünk készültének évében megkezdődött az új híd építése Dunaföldvárnál. Ezt az új közúti hidat 1930-ban adták át, térképünk értelemszerűen még nem szerepelteti. Lapunk rendőrkapitánysági részletei első ránézésre furcsának hathatnak, ám egyből érthetővé válik, ha tekintetbe vesszük az alul elhelyezett feliratot, mely szerint térképünk a Rendőrségi zsebkönyv tulajdona. Alsó sarkaiban kisebb foltosság, apró sérülések és halvány elszíneződések a hajtások mentén, apró foltosság a hátoldalon. Jó állapotú térkép, hajtogatva.
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![[Térkép] Zemplén vármegye térképe [az első bécsi döntés és a kárpátaljai bevonulás után]. Mérték: 1:420,000. (1941). [Budapest], 1941. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 450x290 mm egy 500x345 mm méretű térképlapon. Domborzati és vízrajzi részleteket is feltüntető térképünk a M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet 1937-1941 között készült közigazgatási térképsorozatának tagja, mely 1941. évi kiadási idejének megfelelően a jelentős határbővülések: az első bécsi döntés (1938 novembere) és kisebb részben a kárpátaljai bevonulás (1939 márciusa) nyomán megnagyobbodott északkeleti megyénket, Zemplén megyét ábrázolja. Megyetérképünk a színkódolt járásbeosztáson kívül feltünteti a megye egy- és kétvágányú vasútvonalait, első-, másod- és harmadrendű útjait és egyéb műútjait; településhálózatát: megyei városát (Sátoraljaújhely), nagyközségeit (Tokaj, Sárospatak, Királyhelmec, a szlovák oldalon Tőketerebes, Gálszécs, Nagymihály, Homonna), kisközségeit és egyéb lakott helyeit. A megye határvonalai értelemszerűen eltérnek a maiaktól, a sátoraljaújhelyi székhelyű, borászatáról nevezetes megye történelmi hagyományainak megfelelően semmilyen közigazgatási kapcsolatban nincs Miskolccal (Borsod) vagy Kassával (Abaúj). Hagyományos járásbeosztást csupán a megye trianoni, illetve az első bécsi döntéssel elnyert királyhelmeci területén találunk; a történelmi megye kárpátaljai bevonulással visszaszerzett északkeleti sarkának, a Ciróka folyó felső folyása menti területének járásbeosztása nincs feltüntetve, hiába tartozik Magyarországhoz: ez a terület ugyanis 1939 márciusa óta, miként Kárpátalja egésze, katonai közigazgatás alatt állt. A kibővült megye közlekedési ütőere továbbra is a hegyaljai vasút, a (Miskolc)-Szerencs-Sárospatak-Sátoraljaújhely-vasútvonal, mely Sátoraljaújhely után a visszanyert területek révén még bő 20 kilométeren át magyar területen halad. A megye további hegy- és síkvidéki vasútvonalai viszont csupán egyvágányú szárnyvonalak. Döntően közigazgatási és közlekedésföldrajzi célokat szolgáló térképünk vízrajzi és domborzati részleteket is tartalmaz, egyes hegycsúcsok magassági adatával. A megye várromjait piktogramok jelölik. Egyes települések mellett magassági jelzés. Jelmagyarázat a bal felső sarokban, a címsor felett a megye címere lebeg, a kiadási év a bal alsó sarokban (1941). A jobb alsó sarokban kereskedői bélyegzés. Jó állapotú térkép, halvány hajtásnyomokkal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3462010.jpg)
![[Térkép] Csonkamagyarország áttekintő autotérképe. Tervezte: Gergely Endre. Mérték: 1:500,000. (1928). Budapest, 1928. Magyar Királyi Állami Térképészet. Színes térkép, mérete: 585x930 mm egy 690x995 mm méretű térképlapon. Vízrajzi, település- és közlekedéshálózati részleteket hordozó térképünk elsődleges célja az ország első-, másod- és harmadrendű autóútjainak feltüntetése. Térképünk megyebeosztása az 1923-as megyerendezést követi: így jött létre a térképünkön látható Nógrád és Hont, Borsod, Gömör és Kishont vagy déli határszélen Csanád, Arad és Torontál vármegyék átmenetinek szánt közigazgatási egysége. Főbb országos utaink már ekkor is a későbbi autópályák útvonalát követik. Az ország dunántúli és alföldi része közötti összeköttetés hiányát már érzékelte a politikai vezetés, és mivel Budapesttől délre csak Bajánál vezetett át közúti (és vasúti) híd, így 1928-ban, térképünk készültének évében megkezdődött az új híd építése Dunaföldvárnál. Ezt az új közúti hidat 1930-ban adták át, térképünk értelemszerűen még nem szerepelteti. Lapunk rendőrkapitánysági részletei első ránézésre furcsának hathatnak, ám egyből érthetővé válik, ha tekintetbe vesszük az alul elhelyezett feliratot, mely szerint térképünk a Rendőrségi zsebkönyv tulajdona. Alsó sarkaiban kisebb foltosság, apró sérülések és halvány elszíneződések a hajtások mentén, apró foltosság a hátoldalon. Jó állapotú térkép, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3449841.jpg)
