[Térkép] Zemplén vármegye térképe [az első bécsi döntés és a kárpátalj...

[Térkép] Zemplén vármegye térképe [az első bécsi döntés és a kárpátaljai bevonulás után]. Mérték: 1:420,000. (1941).
[Budapest], 1941. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet. Színes térkép, mérete: 450x290 mm egy 500x345 mm méretű térképlapon.
Domborzati és vízrajzi részleteket is feltüntető térképünk a M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet 1937-1941 között készült közigazgatási térképsorozatának tagja, mely 1941. évi kiadási idejének megfelelően a jelentős határbővülések: az első bécsi döntés (1938 novembere) és kisebb részben a kárpátaljai bevonulás (1939 márciusa) nyomán megnagyobbodott északkeleti megyénket, Zemplén megyét ábrázolja. Megyetérképünk a színkódolt járásbeosztáson kívül feltünteti a megye egy- és kétvágányú vasútvonalait, első-, másod- és harmadrendű útjait és egyéb műútjait; településhálózatát: megyei városát (Sátoraljaújhely), nagyközségeit (Tokaj, Sárospatak, Királyhelmec, a szlovák oldalon Tőketerebes, Gálszécs, Nagymihály, Homonna), kisközségeit és egyéb lakott helyeit. A megye határvonalai értelemszerűen eltérnek a maiaktól, a sátoraljaújhelyi székhelyű, borászatáról nevezetes megye történelmi hagyományainak megfelelően semmilyen közigazgatási kapcsolatban nincs Miskolccal (Borsod) vagy Kassával (Abaúj). Hagyományos járásbeosztást csupán a megye trianoni, illetve az első bécsi döntéssel elnyert királyhelmeci területén találunk; a történelmi megye kárpátaljai bevonulással visszaszerzett északkeleti sarkának, a Ciróka folyó felső folyása menti területének járásbeosztása nincs feltüntetve, hiába tartozik Magyarországhoz: ez a terület ugyanis 1939 márciusa óta, miként Kárpátalja egésze, katonai közigazgatás alatt állt. A kibővült megye közlekedési ütőere továbbra is a hegyaljai vasút, a (Miskolc)-Szerencs-Sárospatak-Sátoraljaújhely-vasútvonal, mely Sátoraljaújhely után a visszanyert területek révén még bő 20 kilométeren át magyar területen halad. A megye további hegy- és síkvidéki vasútvonalai viszont csupán egyvágányú szárnyvonalak. Döntően közigazgatási és közlekedésföldrajzi célokat szolgáló térképünk vízrajzi és domborzati részleteket is tartalmaz, egyes hegycsúcsok magassági adatával. A megye várromjait piktogramok jelölik. Egyes települések mellett magassági jelzés. Jelmagyarázat a bal felső sarokban, a címsor felett a megye címere lebeg, a kiadási év a bal alsó sarokban (1941).
A jobb alsó sarokban kereskedői bélyegzés.
Jó állapotú térkép, halvány hajtásnyomokkal.