[Folyóirat, 1956.] "Megalakult az új kormány. A kormány új tagjai. Híven az igazsághoz: az elmúlt napok krónikája". A Szabad Nép helyzetértékelő és békét szorgalmazó, agitatív lapszáma a forradalom napjaiban. (1956. október 28.) Budapest, 1956. Magyar Dolgozók Pártja (ny. n.) 2 p. Folio. A Szabad Nép, a Rákosi-rendszert kritika nélkül kiszolgáló pártlap 1956. október 28-i megjelenése önmagában is érdekes és groteszk tény. Lapszámunk a Nagy Imre-kormány megalakulásáról tényszerű beszámolót ad, az egyes új kormánytagok rövid jellemzését adja, ám valódi középpontját emlékezetesen simulékony, ravasz retorikájú vezércikke jelenti. A vezércikk elismeri a Rákosi-Gerő klikk hibáit, magasztalja a forradalmárok hőstetteit, ám a forradalmárok között már ellenforradalmi csoportok megjelenését is vizionálja. Az ellenforradalmár, terrorista bandákra való hivatkozás érvelésmódja a közvetlen laputód, a Népszabadság 1956. novemberi lapszámaiban egyre erőteljesebb lesz, míg december-január környéki lapszámaiban az újdonsült állampárti lap eljut a forradalom teljes megbélyegzéséig, ami megágyazhatott a megtorlásnak. Korának megfelelő állapotú lap, hajtogatva, a hajtás mentén apró szakadásokkal.
[Folyóirat, 1956.] "Pártunk védi nemzeti becsületünket, a demokrácia és a szocializmus ügyét". A többpártrendszer bevezetésének hírére nevet váltott párt, az MSZMP néven újjáalakult kommunista párt újdonsült sajtóorgánumának, a Népszabadságnak első lapszáma. I. évfolyam, 1. szám. (1956. november 2.) Budapest, 1956. Nyomda nélkül. 4 p. Folio. A Népszabadság a szovjet fegyverek segítségével helyzetbe hozott Kádár János új pártjának, az október 31-én létesült MSZMP-nek a hivatalos lapja. Jóllehet Kádár János november 1-jén rádióbeszédet intézhetett a néphez, beszéde még nem kormánybeszéd volt: kormányra jutása a fennálló Nagy Imre-kormány jelenlétében még volt bizonyos. Ennek jegyében a Népszabadság első lapszámaiban békülékeny, lojális hangot üt meg, elismeri a Nagy Imre-kormány eredményeit, közli a kormány Magyarország semlegességére vonatkozó proklamációját, a fő hangsúly azonban a kádári MSZMP programbeszédén van, amely néhány nappal később, a szovjet tankok budapesti bevonulása után kormánybeszéddé alakult, a megtorlás pedig nem sokkal később megkezdődött. A tartalomból: Kádár János rádióbeszéde: Pártunk védi nemzeti becsületünket, a demokrácia és a szocializmus ügyét -- A magyar kormány tiltakozik az újabb szovjet csapatok bevonulása ellen -- A hősi harc egységét vigyük a békébe! -- Vegyétek fel a munkát! -- A magyar és egyiptomi harcok a világközvélemény középpontjában. Jó állapotú lap, hajtogatva, enyhe gyűrődésekkel.
[Folyóirat, 1956.] "Nem azért vagyunk felelős poszton, hogy szépeket mondjunk, hanem azért, hogy a nép érdekében cselekedjünk. Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány miniszterelnökének beszéde". A Népszabadság rendkívüli kiadása. I. évfolyam, 7. szám. (1956. november 12.) Budapest, 1956. Magyar Szocialista Munkáspárt - Budapesti Lapnyomda. 2 p. Folio. A Népszabadság rendkívüli száma Kádár János helyzetértékelő beszédét közli. Beszédében Kádár János a forradalom okaként a Rákosi-Gerő-klikk országlásának bűnös módszereit jelöli meg, a Nagy Imre-kormányt azonban tehetetlenként és egyre inkább jobbra tolódóként jellemzi, amely képtelen volt úrrá lenni a napról napra jobban előbújó ellenforradalmi banditákon. A Kádár-féle Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánynak így fel kellett állni, megfékezendő a Nagy Imre-kormány körül feltűnő sanda erőket, amelyek vissza kívánták hozni 1) a földbirtokosok és bankok uralmát, 2) a csendőrséget, 3) a klerikális reakciót, 4) a tőkés társadalmi rendet, és végső soron a függetlenség jelszavával az országot 5) az imperialisták koncának vetették volna. E sürgető helyzetben a Forradalmi Munkás-Paraszt kormány a szovjet hadsereg segítségét vette igénybe, amely katonai erő felvette a harcot a forradalom során előbújó 1) reakciósokkal, 2) bűnözőkkel, 3) fegyverrejtegetőkkel, 4) orvlövészekkel. Kádár János személyes fájdalmát fejezi ki, mivel a forradalom eredetileg nemes szándékát kétes elemek kisajátították, ám örömmel tájékoztatja hallgatóit, hogy az ellenforradalmár csoportok felszámolása jó úton halad. Emlékezetes retorikájú beszéde az 1956-os forradalom katonai megtorlásának fontos dokumentuma. Lapszámunk sarkain apró gyűrődések. Jó állapotú lap, hajtogatva.
[Folyóirat, 1956.] "A karhatalom nemzeti ügyünk. Szervezkedett, gyilkolt az ellenforradalmi terror, de a földet még sem tudták elvenni a parasztoktól! Több mint másfél ezer vagon áru érkezett a Szovjetunióból hazánkba". A hatalmát megszilárdító, kollaboráns Kádár-kormány hivatalos lapjának, a Népszabadságnak lapszáma a megtorlás kezdődő napjaiban. I. évfolyam, 20. szám. (1956. november 29.) (Budapest), 1956. (Budapesti Lapnyomda). 8 p. Folio. A többpártrendszer bevezetésének hírére az MDP viharos gyorsasággal nevet váltott, és 1956. november 1-jén bejelentette MSZMP néven való megalakulását, egy nappal később pedig megjelent lapja is, a Népszabadság. A hivatalos kommüniké szerint az MSZMP a többpárti demokrácia kommunista pártjaként szolgálta volna a forradalom ügyét. A kommüniké elterelő hadművelet volt: a Népszabadság első lapszámai baráti módon nyilatkoztak a forradalom eredményeiről, de az MSZMP és vezetője, Kádár János már túl volt a szovjetekkel való tárgyaláson. Az új pártszócső, a Népszabadság lassan finomította álláspontját, a november 4-i szovjet bevonulás után hetekig még barátilag nyilatkozott a forradalom eredményeiről. November végi lapszámunk megjelenésének idejére azonban a Kádár-kormány megszilárdította hatalmát, így megkezdhette a forradalom ellenforradalommá nyilvánítását. Lapszámunk egyes cikkei a rendteremtés, a munkafelvétel szükségességét sugallják, a szovjet gazdasági segítség mértékét elemzik, illetve megkezdik az ellenségképzés folyamatát. A tartalomból: A brigádból hadsereg lesz -- Aki fegyvert, lőszert talál, jelentse a tűzszerész alakulatoknak -- Levél egy fiatal lányhoz, akit "deportáltak" -- Új otthonokért -- Újjáépül a Mártírok útja 73. Segít a miniszter. Szerelik a fűtést. Az egész ország gyógyítja a sebeket -- Dolgozni kell! -- A Pravda budapesti tudósítása -- Kéthly Anna a magyarországi ellenforradalomról. [A Kéthly-nyilatkozat az itt idézett módon aligha hangozhatott el, ám a külföldön tartózkodó, és hazánkba soha többé vissza nem térő Kéthly Anna nem tiltakozhatott a Népszabadság durva sajtócsúsztatása ellen.] A kissé gyűrött címoldalon felül, a szövegtükrön kívül gyermekrajz. Korának megfelelő állapotú lapszám, hajtogatva, a hajtás mentén apró szakadásnyomokkal.
Bilder aus den Freiheitskämpfen des neunzehnten Jahrhunderts von Hausinger. Leipzig, 1867, Verlag von Otto Wigand. Félbőr kötés, gerinc sérült, kopottas állapotban.
3 db könyv: Zombori István (szerk.): Az 1956-os forradalom hatása a környező országok egyházaira. Bp., 2010, Magyar EgyházTörténeti Enciklopédia Munkaközösség. Kiadói papírkötésben; Zombori István (szerk.): The Impact of the 1956 Hungarian revolution on Religious Life in Eastern Europe. Bp., 2009, Magyar EgyházTörténeti Enciklopédia Munkaközösség. Kiadói papírkötésben; Rotár Krisztina, Wenklar Michal (szerk.): Egyetemista ellenzéki mozgalmak Lengyelországban és Magyarországon 0956-1989 között (magyar-lengyel) Krakkó-Varsó-Szeged, 2022, Instytutu Pamieci Narodowej. Kiadói kartonált papírkötésben
Huszár Tibor: Kádár. A hatalom évei 1956-1989. Bp., 2006. Corvina. Gazdag fekete-fehér fotóanyaggal illusztrált. Kiadói papírkötésben. + Huszár Tibor névjegykártyájával, rajta DEDIKÁCIÓJÁVAL Donáth Ferenc (1956-ban Nagy Imre titkára volt) politikus fiának, ifj. Donáth Ferencnek.
Az 1901. évi október hó 24-ére hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója. XXX kötet. Hiteles kiadás. Bp., 1904, Athenaeum, VI+(2)+283 p. Félvászon-kötésben, kissé viseltes borítóval és gerinccel.
Az 1910. évi június hó 21-ére hirdetett országgyűlés képviselőházának irományai. XL kötet. Hiteles kiadás. Bp., 1915, Pesti Könyvnyomda Rt., VIII+379 p. Félvászon-kötésben, kissé viseltes borítóval, sérült gerinccel, helyenként ázásnyomokkal.
Az 1910. évi június hó 21-ére hirdetett országgyűlés képviselőházának irományai. XXXIX kötet. Hiteles kiadás. Bp., 1915, Pesti Könyvnyomda Rt., VII+(1)+444 p. Félvászon-kötésben, kissé sérült borítóval, helyenként lapszéli szakadásokkal, ázásnyomokkal.
Die Webseite von Darabanth GmbH nutzt Cookies, um Ihnen die bestmögliche Surferfahrung zu garantieren. Durch das Weitersurfen auf dieser Webseite stimmen Sie der Verwendung der Cookies automatisch zu.
Darabanth Auktionshaus GmbH.
![[Folyóirat, 1956.] "Megalakult az új kormány. A kormány új tagjai. Híven az igazsághoz: az elmúlt napok krónikája". A Szabad Nép helyzetértékelő és békét szorgalmazó, agitatív lapszáma a forradalom napjaiban. (1956. október 28.) Budapest, 1956. Magyar Dolgozók Pártja (ny. n.) 2 p. Folio. A Szabad Nép, a Rákosi-rendszert kritika nélkül kiszolgáló pártlap 1956. október 28-i megjelenése önmagában is érdekes és groteszk tény. Lapszámunk a Nagy Imre-kormány megalakulásáról tényszerű beszámolót ad, az egyes új kormánytagok rövid jellemzését adja, ám valódi középpontját emlékezetesen simulékony, ravasz retorikájú vezércikke jelenti. A vezércikk elismeri a Rákosi-Gerő klikk hibáit, magasztalja a forradalmárok hőstetteit, ám a forradalmárok között már ellenforradalmi csoportok megjelenését is vizionálja. Az ellenforradalmár, terrorista bandákra való hivatkozás érvelésmódja a közvetlen laputód, a Népszabadság 1956. novemberi lapszámaiban egyre erőteljesebb lesz, míg december-január környéki lapszámaiban az újdonsült állampárti lap eljut a forradalom teljes megbélyegzéséig, ami megágyazhatott a megtorlásnak. Korának megfelelő állapotú lap, hajtogatva, a hajtás mentén apró szakadásokkal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3469828.jpg)
![[Folyóirat, 1956.] "Pártunk védi nemzeti becsületünket, a demokrácia és a szocializmus ügyét". A többpártrendszer bevezetésének hírére nevet váltott párt, az MSZMP néven újjáalakult kommunista párt újdonsült sajtóorgánumának, a Népszabadságnak első lapszáma. I. évfolyam, 1. szám. (1956. november 2.) Budapest, 1956. Nyomda nélkül. 4 p. Folio. A Népszabadság a szovjet fegyverek segítségével helyzetbe hozott Kádár János új pártjának, az október 31-én létesült MSZMP-nek a hivatalos lapja. Jóllehet Kádár János november 1-jén rádióbeszédet intézhetett a néphez, beszéde még nem kormánybeszéd volt: kormányra jutása a fennálló Nagy Imre-kormány jelenlétében még volt bizonyos. Ennek jegyében a Népszabadság első lapszámaiban békülékeny, lojális hangot üt meg, elismeri a Nagy Imre-kormány eredményeit, közli a kormány Magyarország semlegességére vonatkozó proklamációját, a fő hangsúly azonban a kádári MSZMP programbeszédén van, amely néhány nappal később, a szovjet tankok budapesti bevonulása után kormánybeszéddé alakult, a megtorlás pedig nem sokkal később megkezdődött. A tartalomból: Kádár János rádióbeszéde: Pártunk védi nemzeti becsületünket, a demokrácia és a szocializmus ügyét -- A magyar kormány tiltakozik az újabb szovjet csapatok bevonulása ellen -- A hősi harc egységét vigyük a békébe! -- Vegyétek fel a munkát! -- A magyar és egyiptomi harcok a világközvélemény középpontjában. Jó állapotú lap, hajtogatva, enyhe gyűrődésekkel.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3469832.jpg)
![[Folyóirat, 1956.] "Nem azért vagyunk felelős poszton, hogy szépeket mondjunk, hanem azért, hogy a nép érdekében cselekedjünk. Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány miniszterelnökének beszéde". A Népszabadság rendkívüli kiadása. I. évfolyam, 7. szám. (1956. november 12.) Budapest, 1956. Magyar Szocialista Munkáspárt - Budapesti Lapnyomda. 2 p. Folio. A Népszabadság rendkívüli száma Kádár János helyzetértékelő beszédét közli. Beszédében Kádár János a forradalom okaként a Rákosi-Gerő-klikk országlásának bűnös módszereit jelöli meg, a Nagy Imre-kormányt azonban tehetetlenként és egyre inkább jobbra tolódóként jellemzi, amely képtelen volt úrrá lenni a napról napra jobban előbújó ellenforradalmi banditákon. A Kádár-féle Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánynak így fel kellett állni, megfékezendő a Nagy Imre-kormány körül feltűnő sanda erőket, amelyek vissza kívánták hozni 1) a földbirtokosok és bankok uralmát, 2) a csendőrséget, 3) a klerikális reakciót, 4) a tőkés társadalmi rendet, és végső soron a függetlenség jelszavával az országot 5) az imperialisták koncának vetették volna. E sürgető helyzetben a Forradalmi Munkás-Paraszt kormány a szovjet hadsereg segítségét vette igénybe, amely katonai erő felvette a harcot a forradalom során előbújó 1) reakciósokkal, 2) bűnözőkkel, 3) fegyverrejtegetőkkel, 4) orvlövészekkel. Kádár János személyes fájdalmát fejezi ki, mivel a forradalom eredetileg nemes szándékát kétes elemek kisajátították, ám örömmel tájékoztatja hallgatóit, hogy az ellenforradalmár csoportok felszámolása jó úton halad. Emlékezetes retorikájú beszéde az 1956-os forradalom katonai megtorlásának fontos dokumentuma. Lapszámunk sarkain apró gyűrődések. Jó állapotú lap, hajtogatva.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3469836.jpg)
![[Folyóirat, 1956.] "A karhatalom nemzeti ügyünk. Szervezkedett, gyilkolt az ellenforradalmi terror, de a földet még sem tudták elvenni a parasztoktól! Több mint másfél ezer vagon áru érkezett a Szovjetunióból hazánkba". A hatalmát megszilárdító, kollaboráns Kádár-kormány hivatalos lapjának, a Népszabadságnak lapszáma a megtorlás kezdődő napjaiban. I. évfolyam, 20. szám. (1956. november 29.) (Budapest), 1956. (Budapesti Lapnyomda). 8 p. Folio. A többpártrendszer bevezetésének hírére az MDP viharos gyorsasággal nevet váltott, és 1956. november 1-jén bejelentette MSZMP néven való megalakulását, egy nappal később pedig megjelent lapja is, a Népszabadság. A hivatalos kommüniké szerint az MSZMP a többpárti demokrácia kommunista pártjaként szolgálta volna a forradalom ügyét. A kommüniké elterelő hadművelet volt: a Népszabadság első lapszámai baráti módon nyilatkoztak a forradalom eredményeiről, de az MSZMP és vezetője, Kádár János már túl volt a szovjetekkel való tárgyaláson. Az új pártszócső, a Népszabadság lassan finomította álláspontját, a november 4-i szovjet bevonulás után hetekig még barátilag nyilatkozott a forradalom eredményeiről. November végi lapszámunk megjelenésének idejére azonban a Kádár-kormány megszilárdította hatalmát, így megkezdhette a forradalom ellenforradalommá nyilvánítását. Lapszámunk egyes cikkei a rendteremtés, a munkafelvétel szükségességét sugallják, a szovjet gazdasági segítség mértékét elemzik, illetve megkezdik az ellenségképzés folyamatát. A tartalomból: A brigádból hadsereg lesz -- Aki fegyvert, lőszert talál, jelentse a tűzszerész alakulatoknak -- Levél egy fiatal lányhoz, akit "deportáltak" -- Új otthonokért -- Újjáépül a Mártírok útja 73. Segít a miniszter. Szerelik a fűtést. Az egész ország gyógyítja a sebeket -- Dolgozni kell! -- A Pravda budapesti tudósítása -- Kéthly Anna a magyarországi ellenforradalomról. [A Kéthly-nyilatkozat az itt idézett módon aligha hangozhatott el, ám a külföldön tartózkodó, és hazánkba soha többé vissza nem térő Kéthly Anna nem tiltakozhatott a Népszabadság durva sajtócsúsztatása ellen.] A kissé gyűrött címoldalon felül, a szövegtükrön kívül gyermekrajz. Korának megfelelő állapotú lapszám, hajtogatva, a hajtás mentén apró szakadásnyomokkal.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/4/3469841.jpg)
