https://www.darabanth.com/
https://static.darabanth.com/
https://static.darabanth.com/auction/img/
Darabanth Auktionshaus GmbH.
Zahl der Lose: 144
| bis 1 000 HUF | 100 HUF |
| bis 5 000 HUF | 200 HUF |
| bis 10 000 HUF | 500 HUF |
| bis 20 000 HUF | 1 000 HUF |
| bis 50 000 HUF | 2 000 HUF |
| bis 100 000 HUF | 5 000 HUF |
| bis 200 000 HUF | 10 000 HUF |
| bis 500 000 HUF | 20 000 HUF |
| bis 1 000 000 HUF | 50 000 HUF |
| bis 2 000 000 HUF | 100 000 HUF |
| bis 5 000 000 HUF | 200 000 HUF |
| bis 10 000 000 HUF | 500 000 HUF |
| ab 10 000 000 HUF | 1 000 000 HUF |
Filtern bei der Auktion
Gesamtsumme:
![[Térkép] Szentendre város északi végeinek, Boldogtanya és Kisboldogtanya nevű városrészének előzetes parcellázási terve. Mérték: 1:2,880. (1967) [Szentendre, 1967]. Vörös és fekete tussal húzott parcellázási térképkézirat. Mérete: 520x520 mm egy 630x590 mm méretű pausz térképlapon. Erősen szakadt Térkép-kéziratunk értékes adattal szolgál Szentendre kora-Kádár-kori urbanizációs történetéhez. Szentendre, a patinás kisváros az első világháború előtt még az ország egyik legkisebb lélekszámú városa volt, lakossága a trianoni döntés után nőtt meg számottevően, amikor Erdélyből számosan költöztek ide, valamint a város szépségét felfedező művészek is mind többen. 1965 környékén azonban még nem indult meg a város rohamos fejlődése, ekkoriban nagyjából tízezren lakták a várost. 1967-ből származó előzetes parcellázási tervünk azonban arra mutat rá, hogy az igények növekedésével a város két legészakabbi területét, az 1934-ig Leányfaluhoz tartozó, a Visegrádi-hegységre meredeken felfutó Boldogtanya és Kisboldogtanya nevű területeket - korábbi gyümölcsösöket - dobra verte a helyi pártvezetés, így megkezdődhetett Szentendre legészakabbi területeinek parcellázása. Tussal rajzolt, ceruzás számozással kiegészített térképünk vörös színnel a térség parcellázásra szánt területeit mutatja, az utcahálózat megegyezik a maiakkal, ám térképvázlatunkon az utcák még csupán számneveket viselnek. Térképünk határait délen a rendkívül kanyargós Szivárvány utcát is magába foglaló Sziklás-patak völgye és azon túl a mai Barackvirág utca, nyugati határán előbb a Visegrádi-hegység utolsó gyümölcsösei és rétjei, a Sas-kő és a Nagy-Malom-hegy erdői, majd a mai Szikla és Holló utca található, északon a Ravasz László püspök utca húzódik, északkeleten a Kádár János nyaralójaként működő, erdővel övezett Sorg-villa határvonala harap ki a felmérési területből egy méreteset (a Leányfalui építmény környékét nem érinthette parcellázás), majd a keleti határ a Boldogtanyai út, a Zerge utca után a Szitakötő utca mentén húzódik, végül a területet a Sziklás-patak folyása zárja délkeleten. A felosztás meglepő vonása, hogy a nyaralóövezet nyugati irányban azóta csak csekély mértékben terjeszkedett, feltehetően az ott fekvő Nemzeti Park létrejötte akadályozta meg a további hegyi ingatlanfejlesztést Boldogtanya kerületben (a tiltás a délebbre fekvő Kisboldogtanyát nem érintette, az ottani hegycsúcs, a Kis-Malom-hegy vidéke azóta beépült). Címfeliratozás nélküli térképkéziratunk jobb felső sarkán és jobb szélén a szövegtükröt nem érintő hiány, szélein kisebb szakadásnyomok, javítások, felül kisebb kézi számítások. Emlékezetes ingatlanfejlesztési korlenyomat. Erősen szakadt térképlap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3249447.jpg)
![[Térkép] Szentendre város kiosztási vázrajza. Parcellázási terv a város Kisboldogtanya nevű gyümölcsösében. Mértéke: 1:2,880. (1967) Szentendre, 1967. Vörös és fekete tussal húzott parcellázási térképkézirat. Mérete: 250x180 mm egy 335x240 mm méretű pausz térképlapon. Térkép-kéziratunk értékes adattal szolgál Szentendre kora-Kádár-kori urbanizációs történetéhez. Szentendre, a patinás kisváros az első világháború előtt még az ország egyik legkisebb lélekszámú városa volt, lakossága a trianoni döntés után nőtt meg számottevően, amikor Erdélyből számosan költöztek ide, valamint a város szépségét felfedező művészek is mind többen. 1965 környékén azonban még nem indult meg a város rohamos fejlődése, ekkoriban nagyjából tízezren lakták a várost. 1967-ből származó előzetes parcellázási tervünk azonban arra mutat rá, hogy az igények növekedésével a város két legészakabbi területét, az 1934-ig Leányfaluhoz tartozó, a Visegrádi-hegységre meredeken felfutó Boldogtanya és Kisboldogtanya nevű területeket - korábbi gyümölcsösöket - dobra verte a helyi pártvezetés, így megkezdődhetett Szentendre legészakabbi területeinek parcellázása. Tussal rajzolt, ceruzás számozással kiegészített térképünk vörös színnel Kisboldogtanya gyümölcsösének parcellázásra szánt területeit mutatja, az utcahálózat megegyezik a maiakkal, ám térképvázlatunkon az utcák még csupán számneveket viselnek. Térképünkön az utcahálózaton kívül az egykori épületállomány is megtalálható, ennek nyomán kijelenthető, hogy térség a parcellázás idején jóformán lakatlannak számított, gazdasági épületek tűnnek fel rajta, ritkásan. Térképünk keleti határát a Szitakötő utca alkotja, valamint a Sziklás-patak erdője, déli részén rézsútosan találkozik a környék legelője és erdője, majd a mai Szivárvány utca írja le erős kanyarjait, a nyugati határon folytatódik a Szivárvány utca vonala, valamint a belőle elágazó Cserebogár, majd Rét utca, északon a Rét utca és az Irtás utca határvonala választja el Kisboldogtanya területét északi szomszédjától, Boldogtanyától. Térképünk tanúsága szerint ingatlanfejlesztésre kizárólag a terület legkeletebbi részét, nagyjából a terület egyötödét szánták, a helyzet azóta kissé változott, mára nagyjából a terület fele szolgál nyaralóként vagy állandó lakhelyént, a térképvázlatunk közepét jelenti 534 és 536 számmal jelölt térségek benépesültek, ám a legdélebbi rész, a Sziklás-patak völgye beépítetlen maradt (537), illetve északon az 530-as és 532-es rész tájsebeit (kőbányáját) felszámolták, a vidék azóta is zöldövezetként funkcionál. Címfeliratozás fent, középen. Emlékezetes ingatlanfejlesztési korlenyomat. Jó állapotú térképlap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3249449.jpg)
![[Térkép] Bénye község átnézeti térképe. Mértéke: 1: 10,000. (1963 körül). [Budapest, 1963 körül] [ny. n.] Stencilezett térképmásolat. Mérete: 480x560 mm egy 650x700 mm méretű térképlapon. A mezőgazdaság kollektivizálása jegyében az 1940-es évek végétől állami gazdaságok és termelőszövetkezetek kezébe jutott az ország földterülete. A jelentősebb kutatói és mérnöki állománnyal is bíró állami gazdaságok területe az 1959-1960. évi fúziók révén folyamatosan bővült. Térképünk feltételezhetően ezen időszak felmérési munkálatainak gyümölcse, mely a Monori Állami Gazdaság és a bényei Népfront termelőszövetkezet tulajdonában álló földek dűlőfelosztását ábrázolja, úthálózati részletekkel. Mezőgazdasági térkép lévén a Pest megyei település belterületét üresen hagyja, ám a határ dűlői pontosan dokumentáltak, néhány felirat pedig a felszínformákra, illetve a termelési ágazatokra is utal (Fazekashegy, Temetőhegy, Pipishalom; Lomenvölgy, Régi szőlők, Régi kertek.) Térképünkön halvány foltosság, felső és alsó szélein apró szakadásnyomok. Jó állapotú térképlap.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3248421.jpg)
![[Térkép] Szentendre város kéziratos kiosztási vázrajza. Boldogtanya, I. ütem. Méret: 1:2 880. (1968) Szentendre, 1968. Vörös és fekete tussal rajzolt parcellázási térkép. Mérete: 320x 400 mm egy 440x570 mm méretű pausz térképlapon. Térképünk értékes adattal szolgál Szentendre kora-Kádár-kori urbanizációs történetéhez. Szentendre, a patinás kisváros az első világháború előtt még az ország egyik legkisebb lélekszámú városa volt, lakossága a trianoni döntés után nőtt meg számottevően, amikor Erdélyből számosan költöztek ide, valamint a város szépségét felfedező művészek is mind nagyobb számban költöztek ide. 1965 környékén azonban még nem indult meg a város rohamos fejlődése, ekkoriban nagyjából tízezren lakták a várost. 1968-ból származó parcellázási tervünk azonban arra mutat rá, hogy az igények növekedésével a város legészakabbi területét, a korábban Leányfaluhoz tartozó, a Visegrádi-hegységre meredeken felfutó Boldogtanya nevű területet dobra verte az önkormányzat - akkori nevén a Szentendrei Városi Tanács VB. -, és megkezdődött a Szentendre legészakabbi kerületének felosztása. Tussal rajzolt térképünk a kerület utcáit és telkeit mutatja, az utcahálózat megegyezik a maiakkal, ám térképvázlatunkon az utcák még csupán számneveket viselnek. Térképünk határait délen a Boldogtanyai út és az Irtás utca, nyugaton a Holló utca, északon a (mai nevén) Ravasz László püspök utca, keleten pedig a leányfalui országútra meredeken leszakadó erdők határolták. A felosztás meglepő része, hogy a nyaralóövezet nyugati irányban azóta sem terjeszkedett - feltehetően az ott fekvő Nemzeti Park létrejötte akadályozta meg a további hegyi ingatlanfejlesztést Boldogtanya kerületben. A tussal írt címfelirat a jobb felső sarokban, a Szentendrei Városi Tanács VB bélyegzése a jobb alsó sarokban, 1968. január 29-i dátumozással, alatta Horváth István nyugalmazott főmérnök hitelesítő aláírása. Kéziratunk jobb felső sarkában apró javítás, bal szélén és alul apró sérülés. Tételünkhöz csatlakozik a felosztási terv kilenc, stencilezett másolata, kizárólag a telekfelosztási és utcahálózati rajzzal, számkódolás és feliratozás nélkül. Jó állapotú pausz tervrajz, hajtogatva, illetve jó állapotú másolatok.](https://static.darabanth.com/images_thumbs/3/2/3230823.jpg)
